Malfoy �jszaka arra �bredt, hogy teljesen elzsibbadt a karja. �ntudatlanul emelte fel, amikor bele�tk�z�tt a keze valamibe. Pillanatok alatt fel�lt �s k�r�ln�zett a szob�ban. �des, van�li�s-epres illat tolakodott az orr�ba. A hold bevil�g�tott az ablakon �s � megl�tta a boszork�nyt �sszekuporodva a fotelben. A l�ny aludt, hossz� g�nd�r haja rendezetlen�l hullott a v�ll�ra. A f�rfi elmosolyodott.
Nocsak, Granger! Mit keres a szob�mban? V�rjunk, az �n szob�m nem �gy n�z ki… akkor hol is vagyok? N�mi t�preng�s ut�n felismerte a szalont. De hogy ker�l ide ez az �gy? Lassan kezdett visszaeml�kezni az el�z� este t�rt�n�seire.
Amikor visszat�rt a vill�ba meglepet�svend�get tal�lt a nappaliban.
- Potter?
- Malfoy! Az�rt vagyok itt, mert t�zet jelentettek a kast�lyb�l. Gondoltam, velem akarsz j�nni megn�zni, mi a helyzet. A t�bbi auror m�r ott van!
Malfoy egy percet sem t�tov�zott, a k�t man�val �s Harryvel egy�tt a kast�lyhoz ment.
Amikor megl�tta a t�zet kiss� megnyugodott, nem k�zvetlen�l a kast�ly �gett, csak n�h�ny haszn�laton k�v�li ist�ll�. Ezt r�gvest el is mondta Harrynek, aki a t�bbi aurorhoz indult a mell�k�p�letek ir�ny�ba. Hatty �s Patty is ott voltak m�r seg�teni.
A sz�ke var�zsl� ezalatt a kast�ly fel� indult, hogy ott is k�r�ln�zzen. Ahogy fel�rt a kapuhoz, h�tulr�l megt�madt�k. K�z�ns�ges mugli m�dszerrel egyszer�en h�tba v�gta a rejt�zk�d�. Malfoy megfordult �s az �kl�vel belecsapott t�mad�ja has�ba. Kellemetlen adok-kapok alakult ki, m�gnem Malfoy egy Protegoval vette k�r�l mag�t �s r�gvest kil�tt egy Stuport is a vereked�s m�sik r�sztvev�j�re. A s�t�t alak csendesen �sszecsuklott. Draco megsz�ntette a pajzsb�b�jt �s ellenfele fel� indult, mikor oldalr�l egy �t�st �rzett az oldal�n �s els�t�t�lt el�tte minden.

- H�, Malfoy, t�rj magadhoz! – Ron kelletlen�l �bresztgette a mardek�rost. – Hah�, g�r�nyke, �bredezz�l!
- Weasley, vigy�zz a sz�dra! – morogta Draco.
- Huh, megvan a var�zssz�! M�g j�, hogy nem a Csipker�zsik�t kellett el�adnom! – dohogta Ron, majd h�tra fordult. – Harry j�hetsz, fel�bredt!
Egy pillanat m�lva Potter jelent meg Malfoy mellett.
- Malfoy, mi t�rt�nt? Amire vissza�rt�nk itt fek�dt�l a kapu el�tt. Valaki Stuport k�ld�tt r�d!
- �szrevettem – mondta Draco, majd r�viden elmondta Harrynek a t�rt�nteket.
- Nem �rtem, mit akartak a kast�lyban – gondolkozott hangosan Harry.
- Nem ez volt az els� t�mad�s - n�zett a fekete haj� griffend�lesre Draco. – Olaszorsz�gba is k�vetett valaki.
P�r sz�val elmes�lte az auroroknak a vill�ban t�rt�nteket. Harry komoran hallgatta a f�rfit �s csendben h�l�t adott mag�ban, hogy Hermion�nak nem t�rt�nt baja.
- Ez egyre �rdekesebb lesz – sz�lalt meg Ron. - Most hol van Hermione?
- A vill�ban. Ha itt rendet tesztek, m�r fordulok is vissza Olaszorsz�gba – n�zett k�rd�n Malfoy a var�zsl�kra.
- Menj csak, ne hagyd egyed�l �jszak�ra – mondta Harry. - Minden t�l�nk telhet�t megtesz�nk, hogy megtudjuk, mi folyik itt. Sajnos mindk�t t�mad�d elt�nt, gondolom, amelyik ki�t�tt elvitte az �jultat mag�val. K�rlek, nagyon vigy�zz Hermion�ra, nem szeretn�m, ha b�rmi baja esne. Ja, �s mondd meg neki, hogy pusziljuk mindannyian!
Draco b�lintott, majd megragadta a zsupszkulcsk�nt szolg�l� s�tap�lc�t.

* *

Hermione arra riadt fel, hogy valaki felemeli. A p�lc�j��rt kapott, de akkor meg�rezte Draco illat�t.
- Jobban vagy? – k�rdezte gyorsan.
- Igen – felelte halkan a f�rfi. – K�sz�n�m.
- Igaz�n nincs mit. Hova viszel?
- A szob�dba. Nagyon kor�n van m�g, de gondoltam, k�nyelmesebb az �gyadban aludnod tov�bb. Kicsi az a fotel egy eg�sz �jszak�ra – mosolygott a f�rfi.
- Minden rendben a kast�lyban?
- Igen, csak n�h�ny haszn�laton k�v�li ist�ll� �gett le. Potter�k ottmaradtak nyomokat keresni, Hatty�k pedig takar�tani.
A l�ny b�lintott.
- �r�l�k, hogy visszaj�tt�l – n�zett fel a sz�ke mardek�rosra. – Nem sz�vesen maradtam volna egyed�l �jszak�ra.
- Gondoltam. Egy�bk�nt Potter�k puszilnak, k�rte, hogy mondjam meg neked.
- Mondd, Draco, meddig maradunk itt?
- Ameddig szeretn�l, hiszen ez a n�szutunk – mosolygott a l�nyra Malfoy.
- Valami nem stimmel vel�nk, csak nem tudok r�j�nni, mi lehet az. Valakinek nagyon sz�rja a szem�t a h�zass�gunk, nem gondolod? El�bb megjelenik itt valaki a te alakodban, majd nem sokra r� felgy�jtj�k a kast�ly mell�k�p�leteit… valami k�sz�l, de vajon ellened vagy ellenem?
- Nem tudom, Granger, de ne f�lj, vigy�zok r�d �s a bar�taid is nyitott szemmel j�rk�lnak. Potter �s Weasley nem engedi, hogy b�rki �rtson neked.
- Veled mi a helyzet? – n�zett egyenesen a sz�ke mardek�ros szem�be a boszork�ny.
A f�rfi a v�ll�val bel�kte a l�ny h�l�szob�j�nak az ajtaj�t, �s �vatosan letette az �gy�ra Hermion�t. Furcsa arckifejez�ssel n�zett a fiatal boszork�nyra.
- �n sem akarlak b�ntani, m�r mondtam neked.
- Jaj, nem erre gondoltam, hanem arra, hogy r�d ki vigy�z?
- R�m? Senki. �n vigy�zok magamra – vonta meg a v�ll�t Draco. – Sose vigy�zott r�m senki, ezent�l sem lesz ez m�sk�pp.

A f�rfi elindult kifel�.
- Hiszen Crack �s Monstro vigy�zott – sz�lalt meg halkan a l�ny -, meg ap�d �s �desany�d. Tal�n m�g Piton is – fejezte be b�tortalanul.
Draco meg�llt az ajt� el�tt, de nem fordult a l�ny fel�.
- Granger, biztos nem ker�lte el a figyelmedet gy�gy�t�s k�zben a rengeteg heg a testemen. Ez mind ap�m „vigy�z�s�nak” a nyoma. K�zt�k van Potter� is, a Sectumsempra – a f�rfi hangja g�nyosan csengett. – Rem�lem, r�d jobban �s m�sk�pp vigy�ztak a sz�leid.
A var�zsl� elindult kifel�.
- Ne! – ki�ltott fel a l�ny. - Ne menj! Szeretn�k besz�lgetni veled.
- A gyermekkoromr�l? Hogy itt lenne az ideje megbocs�tani ap�mnak? - p�rd�lt meg Draco. – H�t �n meg nem akarok megbocs�tani �s felejteni sem! Nem akarom elfelejteni azt a rengeteg f�jdalmat �s retteg�st, amit �t�ltem. Tudod, mi�rt?
A boszork�ny nemlegesen r�zta a fej�t.
- Mert soha, �rted? Soha nem akarom, hogy b�rkinek ugyanezt �t kelljen �lnie mellettem! Ha valaha lesz egy fiam, nem azt akarom, hogy f�lelemb�l tiszteljen, ahogy �n tettem ap�mmal! Azt akarom, hogy feln�zzen r�m, b�szke legyen arra a tud�sra, amit t�lem kap. �gy akarom nevelni, hogy legyen tiszt�ban a saj�t �rdemeivel �s akarjon j� lenni! Ne engedje, hogy n�h�ny s�t�t, eszement eszme miatt k�v� v�ljon a sz�ve.

Ez volt az utols� sz�, amit a l�ny k�nnyek n�lk�l meg tudott hallgatni. Nem t�r�dve a m�lttal, nem t�r�dve a hagyom�nnyal, semmivel sem t�r�dve odasietett a f�rfihez �s egyszer�en �t�lelte a derek�t. �rezte, hogy Draco minden �z�ben remeg az indulatt�l, �rezte, ahogy megpr�b�l �rr� lenni rajta �s igen, azt is �rezte, hogy megpr�b�lja �t eltolni mag�t�l.
De Hermione Grangert nem olyan f�b�l faragt�k, hogy csak �gy hagyja mag�t f�lretolni!
- Nem, Draco Malfoy, nem tolsz el magadt�l! Igenis vedd tudom�sul, ak�r tetszik neked, ak�r nem, �n vigy�zni fogok r�d, m�g akkor is, ha ez a sz�vets�g k�zt�nk z�ros hat�ridej�! De addig, am�g a nevedet viselem, ott fogok �llni a h�tad m�g�tt, vagy �pp melletted kivont p�lc�val �s nem engedem meg, hogy orvul b�rki, ism�tlem, b�rki r�d t�rj�n! Jobb, ha ebbe belet�r�dsz, mert egyszer�en nem engedem, hogy kiz�rj az �letedb�l – a l�ny szint�n remegett az indulatt�l. – Azt se gondold, hogy ez nem vonatkozik b�rmelyik griffend�lesre, vagy koll�g�mra. Ha �k b�ntanak, akkor vel�k megyek szembe �rted.
Hermione elhallgatott. A csend hirtelen zuhant r�juk. A f�rfi t�tov�n �llt, megpr�b�lta feldolgozni, amit hallott. P�r m�sodperces n�mas�g ut�n halkan megsz�lalt.
- �r�l�k, hogy ezt mondod, de k�rlek, adj id�t, hogy el tudjam fogadni a bar�ts�godat – b�tortalanul �s v�gtelen�l gyeng�den viszonozta a boszork�ny �lel�s�t. – Nem tudok mindenben megv�ltozni, nem tudok olyan vakon megb�zni az emberekben, mint te. Sokszor k�v�l�ll� voltam, a b�rsonyban sz�letettek k�z�tt is mag�nyos. A felsz�nen persze azt l�ttad, hogy �n vagyok a hangad�, a vez�r… hogy is mondt�k a Roxfortban? A Mardek�r hercege! �, igen, akinek az apj�t�l rettegett mindenki, aki p�nzzel mindent el�rt! Ha tudn�d, h�nyszor n�ztelek irigyen benneteket, az Arany Tri�t, ahogy ki�lltatok egym�s�rt, egy�tt nevettetek �s s�rtatok. De mi�rt is mondom el? Ez sz�nalmas.


Hermione nem sz�lt semmit, csak ha lehet, m�g er�sebben �lelte a f�rfit. Draco elmosolyodott, beletemette az arc�t a l�ny haj�ba. Kifejezetten kellemes volt ez a szoros �lel�s, �rezni, hogy tartozik valakihez. M�g akkor is, ha nem hitte el igaz�b�l, hogy egy olyan tiszta sz�v� boszork�ny, mint Hermione Granger, egy percig is komolyan gondolta, hogy mell� �llhat.
Hermione hallgatta a var�zsl� sz�vdobban�s�t �s hirtelen r�d�bbent, hogy p�r nap alatt m�sodszor b�jik a f�rfi meztelen mellkas�hoz. Ez a gondolat most is pirul�sra k�sztette, amin elmosolyodott.
Hermione, lassan hozz� kellene edz�dn�d a meztelen f�rfi mellkashoz, hiszen �szrevehetted m�r, hogy Malfoy mindig csak pizsamanadr�gban alszik. Mellesleg, nem vagy egy tizen�ves fruska, aki minden ilyent�l csak pirulni tud. Igaz, nincs sok tapasztalatom a f�rfiakkal, s�t, ha �gy vessz�k, semmi, hiszen sem Ron, sem Viktor nem tartozott a f�rfi kateg�ri�ba. Azok az �rtatlan cs�kok Krummal, no hiszen! Nem nevezhet�ek tapasztalatnak. Ron pedig, nos, mire a l�nyeghez �rhett�nk volna, szak�tottunk. Olyan r�g�ta �s olyan m�lyen ismerj�k egym�st, hogy emiatt futott z�tonyra a pr�b�lkoz�sunk a testi szerelemmel. Teljesen olyan volt, mintha a saj�t testv�remmel pr�b�ltam volna �gyba b�jni!
A l�ny �rezte, hogy csillapodik a fesz�lts�g mindkett�j�kben. Draco elengedte �s miel�tt kis�t�lt volna a szob�b�l kedvesen r�mosolygott.
- J� �jt, Granger!
- J� �jt, Malfoy!


**

N�h�ny �ra alv�s ut�n Hermione fel�bredt. Nem �rezte sem kipihentnek, sem f�radtnak mag�t, olyan k�ztes �llapotban volt. Lust�n kiny�jt�zkodott, majd kik�sz�l�dott az �gy�b�l. Elindult a konyh�ba, hogy k�v�t k�sz�tsen, de meglepet�s�re az m�r k�szen v�rta. Draco mosolyogva k�n�lta fel� a b�gr�t.
- J� reggelt!
- Neked is, Malfoy!
- Kimegy�nk a kertbe meginni a k�v�t? – k�rdezte a mardek�ros. – Term�szetesen vissz�k a s�rgar�p�t is.
Hermione elmosolyodott.
- Amit a ny�lf�le hozott a g�d�rb�l? Hallod, ha valaki hallan� ezt a p�rbesz�det meg lenne r�la gy�z�dve, hogy mindketten megbuggyantunk!
- Az igen val�sz�n�, oroszl�nsz�v� hitvesem! – hajtotta meg mag�t tr�f�san a var�zsl�. – Csak �n ut�n, asszonyom! – engedte el�re g�l�nsan a n�t, aki mosolyogva l�pett ki az ajt�n.
Miut�n elhelyezkedtek az asztal mellett, mindketten j��z�t kortyoltak a forr� italb�l. A kerti madarak csicserg�se �s a f�k lombjai k�z�tt �t-�tn�z� napsugarak mesebeliv� tett�k a kertet. A z�ld milli�nyi �rnyalata, a vir�gok �de pirosa, k�kje, r�zsasz�nje vid�ms�got vitt a leveg�be. A fiatal boszork�ny �jra r�csod�lkozott a k�rnyezet�re, a sz�nekre �s az illatokra.
- Min gondolkozol? - k�rdezte v�ratlanul a f�rfi.
- Azon, hogy mennyi csoda vesz k�rbe minket, amiket �szre sem vesz�nk – felelte gondolkod�s n�lk�l a griffend�les. – A sz�nek, az illatok, a hangok… mind egy csoda.


Malfoy elmosolyodott, de nem v�laszolt semmit. Csendben iszogatt�k a k�v�jukat, majd megint a mardek�ros sz�lalt meg.
- Gondolkozt�l, hogy meddig akarsz maradni?
- Nem, nem igaz�n. De azt hiszem, te sz�vesebben lenn�l a kast�lyban, mint itt.
Draco b�lintott.
- Ideges�t, hogy �rizetlen a birtok. Att�l tartok, �jra fognak t�madni. Ugyanakkor nem szeretn�m, ha ott lenn�l. Nem k�lt�zn�l vissza p�r napra a lak�sodba?
Hermione vill�ml� szemekkel n�zett a var�zsl�ra.
- Nem eml�kszel, mit mondtam tegnap?
- De, eml�kszem, csak szeretn�k h�vni egy Perspicaxot, hogy n�zzen k�r�l. Azt viszont nem szeretn�m, ha tal�lkozna veled.
A Perspicaxok, a tiszt�n l�t�k, olyan nyomokat tudnak megtal�lni, amik a var�zsl�k el�tt titokban maradhatnak. N�mi rokons�got mutattak a dementorokkal, ez�rt nem sz�vesen vett�k �ket ig�nybe, de v�gs� esetben az�rt hozz�juk fordultak.
- Ennyire rossz a helyzet?
- Igen. Potter bar�tod baglyot k�ld�tt reggel, hogy semmilyen nyomot nem tal�ltak, ami behatol�sra utalt volna. Arr�l ne is besz�lj�nk, hogy a kast�lyt olyan b�b�jokkal v�dtem le, amelyeket nem lehet csak �gy felt�rni. – A f�rfi homlok�n elm�ly�ltek a r�ncok.
- Valamit nem mondasz el – n�zett Hermione a f�rfira.
Draco kelletlen�l b�lintott.
- Nagyon okos boszork�ny vagy, Granger. �les a szemed �s krist�lytiszta a logik�d.
Hermione elpirult a dics�rett�l.
- Akkor? Elmondod?
- A kast�lyt v�d� b�b�jok egy r�sz�t csak olyan tudja feloldani, akiben Malfoy v�r folyik.

**

Hermione �r�mmel l�pett be a kast�lyba. A k�t man� is �r�mmel �dv�z�lte a fiatalokat, majd besz�moltak Drac�nak a k�rokr�l. A boszork�ny fels�t�lt a szob�j�ba, Hatty szinte nyomban k�vette.
- A ruh�it hazahozom m�g ma, kisasszony!
- Itt van minden Hatty, csak ki kell csomagolnod! – adta �t az �sszezsugor�tott holmikat Hermione. - Hazahoztunk mindent, k�rd el a fiatal�rt�l is az �v�t.
- Igen, kisasszony, Hatty m�r megy is! – azzal halk pukkan�ssal Drac�hoz indult.
A boszork�ny fogott egy k�nyvet �s kis�t�lt a birtokra.

Draco sehol sem l�tta a griffend�lest �s ez rossz �rz�ssel t�lt�tte el.
- Patty!
A man� r�gvest megjelent.
- Nem l�ttad a feles�gemet?
- Nem, fiatal�r, csak amikor meg�rkeztek.
- Rendben, k�rdezd meg Hattyt is.
- Igenis.
A l�ny ezalatt ki�rt a le�gett ist�ll�khoz. A f�st�lg� romok az elm�l�sra eml�keztett�k, valamint a munk�j�ra is.
Mostan�ban nem �ll m�sb�l az �letem, mint f�st�lg� romokb�l. Vajon mikor lesz ennek v�ge? El kellene mennem az Od�ba, Harry�khez. Tal�n elj�n velem Draco is.
Miut�n k�r�ln�zett folytatta az �tj�t a lovak kar�mj�hoz. Az �llatok nem voltak kinn, ez�rt azt�n b�tran le�lt a ker�t�s mell�, �s elmer�lt az olvas�sban.
A var�zsl� ezalatt t�v� tette a kast�lyt, volt a n� h�l�szob�j�ban, a k�nyvt�rban, a nappaliban, m�g a konyh�ba is ben�zett, de sehol sem akadt Hermione nyom�ra. M�rgesen kapott a gy�r�j�hez �s megforgatta az ujj�n.


Hermione majdnem elejtette a k�nyv�t, amikor meg�rezte a gy�r�j�nek a meleged�s�t. Talpra ugrott el�kapta a p�lc�j�t �s a kast�lyba hoppan�lt. Alig �rkezett meg Draco azonnal m�rgesen r�f�rmedt.
- Hol a b�b�natban volt�l Granger? T�v� tettem �rted az eg�sz kast�lyt!
A l�ny megsz�lalni sem tudott a d�bbenett�l. Kivont p�lc�val, t�mad��ll�sban �llt �s n�zte, ahogy a f�rfi fel-al� s�t�l el�tte �s m�rg�ben cifr�n k�romkodik.
- Tudod j�l, milyen vesz�lyes most egyed�l m�szk�lnod a birtokon, de h�t nem is te lenn�l, ha hallgatn�l a j�zan �szre, hiszen te vagy a h�s griffend�les! Most meg mit vigyorogsz? – f�kezett le a l�ny el�tt, amikor �szrevette annak sz�les mosoly�t.
- Draco Malfoy, te f�ltesz engem?
- Jaj, Granger, ne bosszants fel! Itt nem err�l van sz�…
- Te f�ltesz engem, Malfoy – mosolygott tov�bb a l�ny.
Draco idegesen t�rt a haj�ba.
- Rendben, f�ltelek, ha ett�l jobban meg�rted a mondanival�m.
- Ez fontos r�sze egy bar�ts�gnak – mondta higgadtan Hermione, majd folytatta –, egy�bk�nt kimentem az ist�ll�khoz, megn�zni a k�rt. Mivel n�lam volt a k�nyvem is, le�ltem olvasni. De te… gal�d m�don �tvert�l, hogy bajban vagy! Nekem kellene haragudnom r�d, Malfoy, de mivel agg�dt�l �rtem, nem vagyok m�g csak m�rges sem �rte! – Azzal, mint ki j�l v�gezte dolg�t, otthagyta a kikerekedett szem� var�zsl�t.
Draco d�bbenet�ben megsz�lalni sem tudott. �llt �s n�zte a l�ny t�volod� alakj�t. Azt�n, mint v�rhat� volt, m�giscsak fel�lkerekedett benne a v�re.
- H�, �llj csak meg, Miss. Okoska! M�g nem fejeztem be!
Hermione csod�lkoz� arccal n�zett a f�rj�re.
- Mit nem fejezt�l be?
- A… a m�rgel�d�st! – felelte Malfoy.
A l�ny �desen elmosolyodott.
- Rendben, Malfoy, hallgatlak!
Keresztbe fonta a kajait �s az ajk�n egy f�l mosollyal n�zett fel az id�k�zben f�l�je tornyosul� var�zsl�ra. Malfoyban benne akadt a sz�. A l�ny vid�man csillog� szemeiben elmer�lve m�r nem is �rezte fontosnak, hogy tov�bb szidja. �lltak h�t egym�sra n�zve a kast�ly l�pcs�sora el�tt �s egyik�j�k sem sz�lalt meg. Hossz� m�sodpercek teltek el sz�tlanul. A l�ny f�l mosolya egyre sz�lesebbre h�z�dott, de nem sz�lt semmit. Lassan a fiatal var�zsl� is elmosolyodott.
- T�lreag�ltam? – k�rdezte.
A griffend�les b�lintott.
- Tudod, Malfoy, az�rt, mert a miniszt�riumban dolgozom, r�szt vettem auror kik�pz�sben. Nem vagyok olyan v�dtelen, mint amilyennek gondolsz. J�l esik, hogy agg�dsz �rtem, de az�rt ne ess t�lz�sokba, ok�? Ha bajba ker�l�k, �s lesz r� lehet�s�gem, �lek a gy�r�d erej�vel, meg�g�rem.
- Rendben – b�lintott a f�rfi. – Mit sz�ln�l, ha kimenn�k a t�hoz?
- A birtokon van t�? – fordult hozz� csod�lkoz� arccal a l�ny.
- Persze. M�g nem is mutattam meg neked mindent!
- M�g nem vagy elk�sve most sem!– felelte mosolyogva Hermione.
- Akkor lenne kedved s�t�lni egyet?
- Persze hogy lenne! Egy�bk�nt is akartam k�rdezni t�led p�r dolgot – mosolygott tov�bb a fiatal boszork�ny.


A kast�lyb�l kil�pve jobbra indultak el az �p�let melletti �ton.
- Mit tervezel ma d�lut�n? – k�rdezte Hermione.
- Ide akarom h�vni a Perspicaxot, tudod, min�l hamarabb pontot szeretn�k tenni ennek az �gynek a v�g�re.
- Akkor nem lenne ellenedre, ha elmenn�k az Od�ba, megl�togatni Ginnyt �s Lun�t?
- Nem, kifejezetten �r�ln�k, ha nem lenn�l itt. Esetleg p�r napot ott is t�lthetn�l…
- Nem, itt akarok lenni veled, hogy pontosan tudjam, mi t�rt�nik – n�zett komolyan a fiatal boszork�ny a f�rj�re.
- Makacs vagy – mosolyodott el Draco.
- �, igen �s �nfej� �s konok is, mondt�k m�r p�ran el�tted – b�lintott a l�ny –, tov�bb� azt sem b�nn�m, ha elk�s�rn�l a bar�taimhoz.
- Nem tartom kifejezetten j� �tletnek – a f�rfi hangja komoly volt.
- Pedig kiss� k�zelebb ker�lhetn�tek egym�shoz, hiszen most �ssze vagyunk k�tve egy id�re. Mit gondoln�nak az emberek, ha azt l�tn�k, hogy mindig n�lk�led megyek a bar�taimhoz? Nem gondolod, hogy megindulna a tal�lgat�s?
- �gy teszel, mintha mindenki vel�nk lenne elfoglalva! Nem olyan nagy dolog ez, Granger, hidd el, a kutya sem figyel r�nk!
- Te csak azt hiszed, Draco Malfoy! A Reggeli Pr�f�ta m�g mindig hetente tud�s�t a viselt dolgaidr�l! – v�gott vissza a l�ny.
- Honnan veszed? – csapott le a f�rfi.
- Chris mondta! – f�llentette a l�ny. – Ez�rt is csod�lkoztam, hogy nem tudta, ki vagy! – tette hozz� gyorsan visszaeml�kezve a var�zsl� miniszt�riumi l�togat�s�ra.


Val�j�ban � n�zett ut�na, amikor a baglyot megkapta a miniszt�riumb�l, hogy egy�ltal�n milyen �letet �l leend� f�rje. Meglepet�s�re semmi botr�nyos dolgot nem tal�lt, csak p�r j�t�konys�gi b�lon t�rt�nt megjelen�st, n�ha egy vacsor�n val� r�szv�telt. Val�j�ban azt hitte, Draco kett�s �letet �l, csak vigy�z, hogy ez ne tud�djon ki. Most arra gondolt, hogy j� nagyot t�vedett. A var�zsl� megv�ltozott, m�r nem az az aranyifj�, aki a Roxfortban volt. Feln�tt. �szre sem vette, hogy ezalatt oda�rtek a t�hoz. Draco finoman meg�rintette a karj�t. A l�ny felkapta a fej�t �s megl�tta az eleg�ns kerti b�torokat k�zvetlen�l a tavacska partj�n. K�nyelmes hinta�gy is csalogatta az arra s�t�l�kat, �s a szorgos man�kezek m�r odak�sz�tett�k a friss�t�ket �s a k�v�t is. Hermione �s Draco �sszemosolyogtak.
- Ne is k�rdezd, nem tudom, honnan tudt�k, hogy ide k�sz�l�nk! – vonta meg a v�ll�t a mardek�ros.
- Szeretsz ide j�rni? – k�rdezett vissza a feles�ge.
- Igen, �ltal�ban itt szoktam a d�lut�ni k�v�mat meginni - v�laszolta a sz�ke.
- Akkor a titok megoldva –felelte mosolyogva a l�ny. – L�tt�k, hogy merre indultunk!
- Egy k�v�t? – k�rdezte udvariasan a var�zsl�.
- Nincs ellenemre! – b�lintott a l�ny – �lj csak le, majd felszolg�lom – n�zett fel a f�rfira.

Draco letelepedett a hinta�gyra, helyet hagyva a boszork�nynak is. Hermione elk�sz�tette a k�v�t �s odalebegtette a f�rj�nek. A saj�t cs�sz�j�vel a kez�ben lassan, t�tov�zva indult meg, de miut�n Draco megpaskolgatta a maga melletti helyet, � is a hinta�gyra �lt. Csendben kortyolgatt�k a forr� italt, hallgatt�k a mad�rcsicserg�st �s a t�ban �szk�l� kacs�k h�pog�s�t.
- Mikor akarsz elmenni? – k�rdezte a mardek�ros.
- Hova? – n�zett r� a l�ny.
A sz�ke elmosolyodott.
- H�t a bar�taidhoz!
- ����, mit sz�ln�l a ma d�lut�nhoz?
- Csak el�tte besz�lek a Perspicaxszal, rendben? Lehet, hogy ma m�r nem is tud elj�nni – t�prengett el a f�rfi –, pedig meg kell tudnom, ki az, aki r�nk t�r.


Draco hamar visszat�rt, Hermione j�form�n m�g csak k�t fejezetet tudott elolvasni a k�nyv�b�l, mikor a var�zsl� felbukkant �jra a t� mellett.
- Sikerrel j�rt�l?
- Igen. Ma este idej�n. T�ged meg ottfelejtelek Potter�kn�l! – felelte vigyorogva.
- Nem, �n is itt akarok lenni! – ellenkezett kap�sb�l a l�ny.
- Majd megl�tjuk, melyik�nk nyeri ezt a csat�t! – felelt cs�fond�rosan a l�nyra kacsintva Draco, mialatt a kez�t ny�jtotta, hogy felseg�tse Hermion�t a hinta�gyb�l. – Lassan indulni k�ne, hogy id�ben vissza�rjek. K�ldt�l baglyot Potter�knek?
- Igen, Silver nem r�g j�tt vissza, hogy v�rnak minket.
- Sz�val minket?
Most a l�nyon volt a sor a cs�fond�ros mosollyal.
- Bizony �m, b�tor mardek�ros, minket!
- Any�m, egy�tt szent Potterrel �s b�jos feles�g�vel… – forgatta a szem�t Draco. – Jut eszembe, a kedvenc Weasley-m is ott lesz, ugye?
- Amennyiben Ron az, akkor igen. Err�l jut eszembe, el kell mennem, venni valami eljegyz�si aj�nd�kot Ronnak �s Lun�nak!
- Nem is tudtam, hogy ennyire komolly� v�lt a dolog k�z�tt�k.
- M�g enn�l is komolyabb! – nevetett a l�ny. – M�r alkalmass�gi vizsg�laton is j�rtak!
- Minek?
- H�t a baba miatt!
- Luna bab�t v�r? – esett le Draco �lla.
Hermione felkacagott.
- Jaj, dehogy is, csak tudni akarta, hogy lehet-e gyermek�k!
- H�t, Weasley-vel kapcsolatban nekem is lenn�nek fenntart�saim!
- Ne gonoszkodj, Malfoy! – Hermione m�g mindig mosolygott. – B�r szerintem neki is vannak veled kapcsolatban! – tette hozz� bosszant�sul.
Draco felhorkantott, de azt�n r�j�tt, hogy a boszork�ny csak sz�rakozik vele.
- Nincs r� oka – d�nny�gte az orra alatt.
- Micsoda magabiztoss�g! Vagy �pp a tudom�somra akarsz hozni egy apr� t�nyt? – n�zett fel Malfoyra a l�ny.
- Nincs gyerekem, Granger, ha erre c�lozt�l. Ismerek n�h�ny „biztons�gi” b�b�jt �s b�jitalt.
- Gondolhattam volna.
Draco �rdekl�dve n�zett a boszork�nyra.
- Ha nem tudn�m, kivel besz�lek, azt mondan�m, f�lt�kenys�g cseng ki a hangodb�l!
- Huh, ez el�g rossz felt�telez�s lenne a r�szedr�l – felelte a l�ny, de legbel�l riadtan j�tt r�, hogy val�j�ban n�mi keser�s�gf�l�t �rez. – Term�szetesen t�vedsz – felelte fagyosan.
Draco meglepet�ssel �szlelte azt a halv�ny pirul�st, ami �tsuhant a l�ny arc�n.
Nocsak, Hermione Granger… Malfoy t�bbet akar t�lem, mint amit el�rul? Ugyan, biztos rosszul l�ttam. Mit akarna egy volt hal�lfal�t�l? Hiszen m�g csak azt sem akarja elfogadni, hogy megv�ltoztam. Nem, ez �gy nem igaz, nem v�ltoztam meg, csak felv�llalom �nmagam. Azt, aki mindig is voltam.
Hermione kutatva n�zte Malfoyt.
Szeretn�m tudni, mi j�r a fej�ben. Mi�rt akar t�vol tartani a Perspicaxt�l? J�, vesz�lyes l�nyek, de nekem nincs f�lnival�m. Mi lesz Harry�kn�l? Rem�lem, nem ugranak �ssze sem vele, sem Ronnal. Merlinre, nem tudom hogy legyek okos?
Mindk�t fiatal gondolataiba mer�lve �lldog�lt a t�parton, amikor halk pukkan�ssal Patty �rkezett mell�j�k.
- Fiatal�r, az esti l�togat� baglyot k�ld�tt, hogy v�ltozott az id�pont �s f�l �r�n bel�l itt lesz!
- K�sz�n�m Patty! –b�lintott Malfoy �s a boszork�nyhoz fordult – Hermione, indulnunk kell, nem akarok vit�t! - a hangja hat�rozottan csengett. – K�sz�lj el, k�sz�ts h�l�ruh�t is magadnak. Potter�kn�l t�lt�d az �jszak�t, vagy a lak�sodban, nekem mindegy. Ide nem j�hetsz vissza.
- De Malfoy…
- D�nt�ttem, �s te, mint a feles�gem, engedelmeskedsz a d�nt�semnek. – A var�zsl� sarkon fordult �s a kast�ly fel� vette az ir�nyt.
A boszork�ny ut�naszaladt.
- Na idefigyelj, Malfoy! Nem d�nthetsz helyettem, �n�ll� ember vagyok, �s �n�ll� akarattal rendelkezem. Ha akarok, visszaj�v�k ide, ha akarok nem.
A f�rfi oda sem figyelve folytatta az �tj�t. A l�ny tehetetlen d�h�ben legsz�vesebben toporz�kolt volna, de mivel nem akart a f�rfi el�tt hisztisnek l�tszani, ink�bb nagy d�rrel-d�rral vele tartott. A szob�j�ban �sszeszedte a h�l�ruh�j�t, �sszezsugor�tva a zseb�be t�mte �s m�rgesen leviharzott az el�t�rbe. Malfoy m�r ott v�rta, a kez�ben k�t kis csomaggal.
- B�torkodtam aj�nd�kot is v�lasztani a bar�taidnak az Abszol-�ton, ha nem gond. Lun�nak egy brosst, Weasley-nek pedig egy sz�p nyakkend�t�t csomagoltattam be.
- Rendben lesz – felelte a boszork�ny kim�rt hangon.
Elindult kifel�, amikor Malfoy utol�rte.
- Az id� r�vids�ge miatt zsupszkulccsal utazunk, fogd �t a derekam!
- Nem –l�pett od�bb Hermione –, a kulcsot fogom meg!
- Ahogy akarod – a f�rfi felemelt egy �vegpoharat. – Akkor fogd ezt.
A l�ny megfogta a poh�r talp�t �s m�r indultak is. A gyomra leh�z�dott a bok�j�ba, majdnem rosszul lett az �melyg�st�l. M�r b�nta, hogy nem b�jt oda Drac�hoz, de menet k�zben nem lehetett ezen v�ltoztatni.
Hamar oda�rtek, �s amikor le�rkeztek, szerencs�re Malfoy �tfogta a derek�t. Hermione fels�hajtott �s belesimult f�rje �lel�s�be, �gy talpon maradt. Malfoy orr�t megcsapta a boszork�ny samponj�nak illata �s �rezte, ahogy a n� megremeg. Elmosolyodott, majd amikor megbizonyosodott, hogy Hermione biztosan �ll a l�b�n, elengedte �t.

10. fejezet