Miut�n elcsendesedtek az anyuk�ja sz�lalt meg:
- Lassan indulnunk kell vissza a n�szn�phez, m�r el�g sz�p sz�mmal �sszegy�ltek.
- Igen, Malfoy nem gy�zi fogadni az ismer�s�ket.
Hermione a t�k�rb�l n�zett anyuk�j�ra.
- Anya, felk�lden�d Drac�t?
- De nem l�that az esk�v� el�tt! – r�zta nemlegesen a fej�t az �r�manya.
- Nem fog l�tni, de van valami, amit csak vele tudok…
Hermione egyb�l �szrevette, milyen k�t�rtelm� volt, amit mondott, �s ahogy azt illik, bele is pirult. A h�rom n� cinkosan �sszemosolygott �s kuncogva elhagyt�k a szob�t.
Hermione felvette a p�lc�j�t �s a f�rd�szob�ba libbent. Nem kellett sokat v�rnia, halk kopogtat�s hallatszott az ajtaj�n.
- Gyere be, Malfoy!
Draco bel�pett. Nem l�tta sehol a l�nyt.
- Granger, merre vagy?
- K�rlek, b�zz meg bennem! – hallatszott a f�rd�szob�b�l a l�ny hangja.
- Rendben, Granger. B�zom benned – felelte a var�zsl� gyanakod�an.
- Obscuro!
Draco szemeire egy kend� simult.
Mi a sz�sz? Rem�lem, most nem pattan az �lembe, mert akkor komoly probl�m�m lesz az esk�v�n…- gondolta a f�rfi, majd elvigyorodott.
- Mire k�sz�lsz, Granger?
- K�rlek, nem l�thatsz az esk�v� el�tt, de nem mertem felvenni a cip�met a b�b�j n�lk�l, amit a m�ltkor r�bocs�jtott�l, ez�rt azt�n… - hebegte a boszork�ny –odamegyek �s le�ltetlek az �gyamra, j�? Felveszem a cip�m, r�mondod a b�b�jt…
- Ut�na meg kil�ksz a folyos�ra, bek�t�tt szemmel, ha j�l sejtem – felelte a var�zsl� mosolyogva.
Hermione is elnevette mag�t.
- J� �tlet! Csak ne j�jj�n senki, mert akkor oda a j� h�rem!
- Arra pedig k�nyesen vigy�zt�l eddig is, ugye?
- Mit akarsz k�rdezni? – v�lt komolly� a l�ny hangja.
- Tulajdonk�ppen semmit. Nem hallottam r�lad pletyk�kat – vonta meg a v�ll�t a var�zsl�. – Na, akkor j�ssz �rtem?
- Persze.

Hermione odasietett �s k�zen fogta a f�rfit. Elvezette az �gyhoz �s le�ltette.
- Hogyan csin�ljuk? – k�rdezte f�l�nken.
- Vedd fel a cip�t �s �llj ide a l�baim k�z� – mondta Draco.
A boszork�ny �gy tett, ahogy mondta.
- Most megfogom a l�bad, mert m�shogy nem tudok c�lozni – mondta lassan a mardek�ros. – Emeld meg a ruh�d.
- Mit csin�ljak?
- Tedd szabadd� a l�baidat.
- Megvan.
A f�rfi megfogta a l�ny mindk�t t�rd�t �s sz�pen lassan lecs�sztatta a kez�t eg�sz a bok�j�ig. Megint �gy �rezte, mintha szikr�k pattogtak volna tenyere alatt.
- Z�rd �ssze �ket.
Amikor megvolt, Draco bec�lozta a p�lc�j�t �s elmotyogta a var�zsig�t.
- Rendben?
- Igen – mosolygott a griffend�les. – Mintha rajtam sem lenne. K�sz.
- Nincs mit.
A var�zsl� fel�llt.
- H�, Malfoy, mikor fogod el�rulni a var�zsig�t?
- Majd meggondolom.
Hermione kiny�jtotta r� a nyelv�t.
- Most kivezetlek - mondta a f�rfinak.
Miel�tt becsuk�dott volna az ajt�, hallotta Hermione suttog�s�t.
- Finite Incantatem – �s a kend� elt�nt a szemei el�l.

A n�szn�p m�r nagyon t�relmetlen volt, alig v�rt�k, hogy megl�thass�k a menyasszonyt. Amikor felcsend�lt a n�szindul�, Mr. Granger t�nt fel a kerti s�tor bej�rat�ban karj�n lef�tyolozott l�ny�val.
Draco az olt�r el�tt v�rta, hogy leend� ap�sa bevezesse leend� feles�g�t. Hermione ruh�ja pazarul n�zett ki, a f�ny megcsillant a dekolt�zst d�sz�t� apr� krist�lyokon. A r�zs�b�l �ll� csokor sz�ne harmoniz�lt a s�torban l�v� vir�gokkal. Szinte minden olyan volt, mint egy mugli esk�v�n.
Hermione �s �desapja k�zben oda�rtek a sz�ke var�zsl�hoz. A boszork�ny gyors puszit nyomott apuk�ja arc�ra, majd elfogadta a fiatal f�rfi fel� ny�jtott kez�t. Draco maga mell� �ll�totta Hermion�t �s visszahajtotta a l�ny f�tyl�t.
A griffend�les ragyogott.
– Sz�p vagy, Granger!- suttogta Malfoy ahogy kiss� meghajolt, hogy �dv�z�lje a l�nyt.
Ekkor megsz�lalt az esket�st v�gz� var�zsl�
– Szeretettel k�sz�nt�k mindenkit…
Hermione j� ideig nem tudott odafigyelni a szertart�sra, csak az a h�rom sz� d�b�rg�tt a fej�ben, amivel a sz�ke var�zsl� �dv�z�lte. Majdnem a v�g�re kapcsol�dott be.
–… a Roxfort bels� rendje nem tette lehet�v�, hogy elismerj�k szerelm�ket, jobban megismerj�k egym�st, de a fiatalok szerelme m�gis gy�zedelmeskedett, dacolva mindennel. Ezzel el is �rkezt�nk a mai naphoz, ennek a szertart�snak is a legfontosabb k�rd�s�hez. Megk�rdezem el�sz�r a v�leg�nyt – fordult a sz�ke mardek�roshoz –, Draco Malfoy, szeretn�-e feles�g�l venni az itt megjelent Hermione Jane Grangert?
– Igen.
A f�rfi ezut�n a fiatal boszork�nyhoz fordult:
– Hermione Jane Granger, szeretne-e az itt megjelent Draco Malfoy feles�ge lenni?
– Igen.
– Ha valaki tud valami olyan t�nyt, ami ennek a h�zass�gnak az akad�lya lehet, most sz�ljon, vagy hallgasson �r�kre! – a f�rfi v�rt egy kicsit, de mivel senki sem jelentkezett, folytatta a szertart�st. – Egybehangz� kijelent�s�ket figyelembe v�ve, megk�rem Mr. Draco Malfoyt, tegye le a h�zast�rsi esk�t!
– �n, Draco Malfoy fogadom, hogy Hozz�d mindig h� leszek, meg nem csallak, �s �letem v�g�ig kitartok melletted! – mondta Draco hat�rozott hangon.
– Most pedig megk�rem Miss. Hermione Jane Grangert, szint�n tegye le a h�zast�rsi esk�t!
– �n, Hermione Jane Granger fogadom, hogy Hozz�d mindig h� leszek, meg nem csallak, �s �letem v�g�ig kitartok melletted!- Hermione hangja sem volt kev�sb� meggy�z�.
– �me, a h�zass�g megpecs�tel�s�re szolg�l� karikagy�r�k. K�rem, el�sz�r a v�leg�nyt, h�zza fel a gy�r�t a menyasszony ujj�ra!
Miut�n ez megt�rt�nt, Hermione fel� fordult:
– Megk�rem a menyasszonyt, hogy h�zza fel a karikagy�r�t a v�leg�ny ujj�ra!
Ezut�n mindketten az id�sebb var�zsl�ra n�ztek.
– A var�zsl�t�rsadalom �ltal r�m ruh�zott jogomn�l fogva h�zast�rsakk� nyilv�n�tom �n�ket! K�sz�nt�m Mr. �s Mrs. Malfoyt! Mr. Malfoy, cs�kolja meg a feles�g�t!

Malfoy len�zett Hermion�ra. A l�ny nem tudta, hogy vajon most is el tudja-e takarni a mardek�ros mindenki el�l, vagy most nincs erre lehet�s�ge.
Malfoy kicsit t�tov�zva hajolt r� feles�ge sz�j�ra, �rezte a s�torban l�v�k t�relmetlens�g�t. L�tta, ahogy a l�ny lehunyja a szem�t, mintegy r� hagyva a d�nt�st. Kiss� elmosolyodott, majd k�nnyed�n hozz��rintette a sz�j�t a boszork�ny ajkaihoz.
Kit�rt a taps �s a nevet�s, �nk�n�l� pezsg�s �vegek jelentek meg a s�torban, t�zij�t�kok sz�rt�k szerte sz�t a csillagaikat.
Hermione szemei kipattantak, amint m�r nem �rezte a f�rje sz�j�t a saj�tj�n, �s m�ris elkapt�k a gratul�l�k. Ismer�s�k �s sz�m�ra ismeretlenek �lelgett�k, szorongatt�k a kez�t.
M�r szinte elveszett a forgatagban, amikor egy hat�rozott kezet �rzett a karj�n �s a k�vetkez� pillanatban m�r Draco mellett �llt, aki �t�lelte a derek�t.
– El ne vessz, rossz f�nyt vetne r�m, hogy t�z percig sem tudtalak megtartani! – suttogta a l�nynak, aki h�l�san n�zett fel r�.
– Azt hittem, agyontaposnak - s�gta vissza. – R�miszt� volt.


A s�tor oldalai lassan elt�ntek �s felt�rult a kast�ly kertje. K�zben bes�t�tedett, de a leveg� tov�bbra is kellemesen meleg maradt. Hermione m�r levette a boler�t, melege volt az izgalomt�l. Mindenhol lampionok vil�g�tott�k meg a t�ncteret �s az asztalokat a sz�kekkel. Lassan minden vend�g elfoglalta a hely�t �s elkezdt�k felszolg�lni a vacsor�t. A pezsg�s�vegek tov�bb j�rt�k az �tjukat, nem maradt senkinek sem �res a pohara. Csak a fiatal p�r nem ivott, hiszen nekik �gy is el�g volt mindenkihez odamenni, besz�lgetni p�r sz�t.
A vacsora befejezt�vel halkan, majd egyre hangosabban lehetett hallani a zen�t, ami t�ncra cs�b�totta a megh�vottakat.
Az els� t�ncot term�szetesen a friss h�zasok j�rt�k el. Hermione m�r nem is csod�lkozott f�rje �gyess�g�n, hiszen lassan r�j�tt, a mardek�ros mindent tudott, ami a t�rsas�gi �letben fontos lehetett. �rezte Draco kez�t a meztelen h�t�n, �s ez megnyugtatta. �tadta mag�t a t�ncnak, lehunyta a szem�t �s a fej�t a fiatal var�zsl� v�ll�nak d�nt�tte.
- Elf�radt�l?
- Kicsit. Nem vagyok hozz�szokva az ilyen intenz�v t�rsas�gi �lethez – v�laszolta a l�ny.
- �jf�lig kell kitartanod. Akkor elmegy�nk. – Draco lemosolygott a l�nyra, �s amikor a zene v�get �rt illend�en meghajolt �s visszak�s�rte a hely�re.
Ut�na elindult, hogy felk�rje az any�s�t is egy t�ncra.

Hermione legk�zelebb az �desapj�val t�ncolt.
- J�l �rzed magad, apa?
- Igen, kisl�nyom, minden rendben. �r�l�k, hogy ilyen sz�p esk�v�d volt.
- �n is apa, hidd el, mindig ilyenr�l �lmodtam – felelte a boszork�ny �s r�j�tt, hogy ezt komolyan is gondolta.
Draco Malfoy ugyan nem szerepelt ezekben a tervekben, de Merlinre, rosszabbul is j�rhatott volna!
Hirtelen egy hang sz�lalt meg mellett�k:
- Szabad?
- Persze – felelte az apuk�ja �s egy puszival �tengedte a l�ny�t az �j t�ncos�nak.
- Nott – b�lintott a l�ny.
- Granger – felelte az –, jaj, nem is, m�r Malfoy! – nevetett a saj�t „vicc�n” a f�rfi.
Hermione k�nyelmetlen�l �rezte mag�t a t�rsas�g�ban. Nem szerette, ahogy a f�rfi er�sen mag�hoz h�zza, nem szerette a szagot, ami k�r�lvette Nottot, nem szerette az eg�sz helyzetet. De tudta, nem hagyhatja ott a f�rfit, aki k�zben elkezdett valamit mes�lni neki.
A helyzetet egy �jabb t�ncos oldotta fel.
- Szabad?
- Harry! – a l�ny �r�mmel l�pett el Nott�l �s menek�lt a bar�tja karjai k�z�. – H�la Merlinnek, hogy ide k�ld�tt! Hiszen nem is szeretsz t�ncolni!
- H�t, nem eg�szen Merlin volt… a f�rjed pender�tett ide, mialatt azt motyogta, hogy ha Nott nem veszi le r�lad a mocskos kez�t, akkor k�nytelen lesz azt t�b�l le�tkozni… sz�val, az�rt j�ttem. Nagyon gy�ny�r� vagy, tudod?
- K�sz�n�m, Harry! – felelte mosolyogva a boszork�ny, de a szem�vel Malfoyt kereste. A sz�ke var�zsl� �pp Pansyvel t�ncolt, de mintha �rezte volna feles�ge pillant�s�t, odan�zett. A k�t fiatal �sszemosolygott, majd t�ncolt ki - ki tov�bb a p�rj�val.
- J�l vagy? - k�rdezte Harry.
- Igen – felelte bar�tn�je. – Nem is olyan v�szes, mint gondoltam. J�rhattam volna rosszabbul is – tette hozz� nevetve.
A k�vetkez� t�ncot Ronnal j�rta, Malfoy pedig Ginnyt forgatta meg. A v�r�s haj� boszork�ny mosolyogva besz�lgetett Malfoyjal.


A vend�gek j�l sz�rakoztak a fogad�son. Amikor a zenekar sz�netet tartott, valaki hangosan megsz�lalt:
- Ideje lenne eldobni a csokrot! Hol a menyasszony?
- Tal�n huncutkodik a v�leg�nnyel! – felelte valaki m�s, amire nevet�s csapott fel.
- Itt vagyok – �llt fel Hermione �s a kez�be vette a csokrot. – Nos, hajadon boszork�nyok, sorakoz�!
Nevetve ford�tott h�tat, hallotta a h�ta m�g�tti mozgol�d�st.
– Dobhatom?
- Igen! – hangzott t�bb ir�nyb�l.
A l�ny egy hat�rozott mozdulattal dobta h�tra a vir�got majd megp�rd�lt.
A sziv�rv�nysz�n ruh�ban pomp�z� Luna hitetlenkedve n�zte a kez�ben l�v� csokrot. Szemeivel Ront kereste, aki b�lintott, amikor a pillant�suk tal�lkozott.
Mindenki tapsolt. Hermione m�r indult vissza a hely�re, amikor Zambini sz�lalt meg:
- Vel�nk mi lesz?
- Bocs, Zambini, nincs t�bb csokrom, most nem tudsz f�rjhez menni!
Mindenki felnevetett.
- Nem a csokorra gondoltam. A var�zsl�knak is kell juttatni valamit… tudod, valami k�ket!
- Nincs semmi f�le k�k! – mormolta f�lhangosan Draco.
- Ami azt illeti, van. �n hoztam – sz�lalt meg Ginny.
- Nos, akkor te j�ssz, Draco – nevetett Zambini –, szedd le �s dobd k�z�nk a feles�ged harisnyak�t�j�t!

Draco megforgatta a szem�t.
- Merlinre, r�szegek vagytok! Mugli babon�nak h�doltok! – de az�rt nevetve k�zeledett a l�nyhoz.
El�vette a p�lc�j�t �s m�r �pp mondta volna a b�b�jt, mikor Nott sz�delgett el�.
- H�, Malfoy, azt k�zzel kell levenni! – rond�n felnevetett, majd folytatta. – De ha neked derog�l, majd �n helyettes�telek! – indult el Hermione fel�.
- Nott! – Draco hangja kem�nyen csattant. – �lmaidban se jusson eszedbe, hogy ak�rcsak egy ujjal is a feles�gemhez �rhetsz!
Volt valami a fiatal var�zsl� hangj�ban, ami meg�ll�totta a m�sikat.
Draco l�pett Hermione el�. F�l t�rdre ereszkedett, feln�zett a l�nyra. A boszork�ny megemelte a jobb l�b�t �s megt�maszkodott a f�rje v�llain. Draco levette r�la a cip�j�t feltette a l�ny l�b�t a combj�ra �s felcs�sztatta mindk�t kez�t a bok�j�t�l indulva a combj�ig. Hermione nem tehetett ellene, kellemesen megborzongott, amikor meg�rezte a f�rfi �rint�s�t. Drac�nak is nehezedett a l�gz�se, azt hitte, sosem �ri el a harisnyak�t�t. Miut�n megfogta, �vatosan leh�zta a l�ny combj�r�l. Visszaadta r� a cip�t, fel�llt �s kezet cs�kolt feles�g�nek. Gy�ztesk�nt felmutatta a kis ruhadarabot, majd a m�g�tte felsorakozott n�tlen var�zsl�k k�z� dobta.
Eg�sz v�letlen�l Zambini volt, aki elkapta. Draco felnevetett, amikor megl�tta bar�tja arckifejez�s�t, ahogy a jegyes�re n�zett.

�jf�l el�tt �t perccel Draco fel�llt az asztal mell�l, mag�val h�zva feles�g�t.
- Tov�bbi j� sz�rakoz�st mindenkinek, nek�nk most indulnunk kell! Hermione, �leld �t a derekamat! – a l�ny k�zelebb l�pett �s �t�lelte Malfoyt.
Szinte abban a pillanatban �rezte a gyomr�ban a zsupszkulcsos utaz�sn�l jellemz� nyom�st. Megsz�lalni sem volt ideje, csak m�g szorosabban �lelte a f�rj�t. P�r perces utaz�s ut�n teljesen sim�n, mondhatni kecsesen �lltak a homokos tengerparton egy csinos, mediterr�n villa el�tt.


**


Reggel Hermione mad�rcsicserg�sre �bredt. Nagyot ny�jt�zott, majd v�gign�zett a szob�n. A falak kr�msz�n�re voltak festve �s az ablakokon a s�t�t�t� f�gg�ny nem z�ld, hanem aranysz�n� volt. A szob�hoz tartozott egy terasz is, az ajt� f�lig nyitva csalogatta a l�nyt. Hermione felkelt �s �lmosan kicsoszogott. A f�ny szinte elvak�totta, a tenger z�g�sa viszont kellemesen �rintette. A teraszon egy k�nyelmes napoz�sz�k v�rta �s a kis asztalon ott g�z�lg�tt a friss k�v�. A boszork�ny le�lt �s a tenyerei k�z� szor�totta a cs�sz�t. Lass� kortyokban �lvezte a forr� folyad�kot, lehunyt szemmel adta �t mag�t az �lvezetnek. Hangokat hallott ez�rt k�v�ncsian n�zett le a tengerpartra. Fiatalokat l�tott, akik egym�s mellett futottak a sek�ly v�zben. Felhallatszott az �r�mteli kiab�l�suk, az egyik l�ny sik�toz�sa, amikor a t�bbiek belel�kt�l a tengerbe.
Hermione mosolyogva n�zte a kis csoportot, majd �szrevette a villa kertj�ben �ld�g�l� Malfoyt.

A f�rfi szint�n k�v�zott �s �js�got olvasott. A haja m�g nedves volt a reggeli zuhanyoz�st�l. Egy feh�r inget viselt �s egy vil�gos nadr�got. Furcsa volt �t mugli ruh�ban l�tni, de val�sz�n�leg egy muglik lakta helyen tart�zkodtak, ahol a f�rfi ker�lte a tal�r visel�s�t.
T�nyleg, azt sem tudom, hol vagyunk. Vajon mit fogok felvenni? Egy�ltal�n, nem is eml�kszem este hogy ker�ltem �gyba.
A fiatal boszork�ny lassan kezdett eml�kezni az el�z� est�re.
Amikor a zsupszkulcs letette �ket – h�la Drac�nak –, nem volt semmif�le probl�m�ja a f�ldet �r�ssel. K�t man� v�rt r�juk, a nev�kre sajnos nem eml�kezett, �s bek�s�rt�k �ket a vill�ba. A mardek�ros azt mondta, hogy menjen csak aludni, majd m�snap besz�lgetnek �s elviszi �t a k�zeli v�rosba is. Hermione sz�t fogadott, az egyik man� bevezette a h�l�szob�j�ba. A hatalmas m�ret� �gyon megtal�lta a h�l�ruh�j�t. A h�ziman� seg�tett levenni a menyasszonyi ruh�j�t, �s j� �jt k�v�nva mag�ra hagyta a boszork�nyt. Hermione bed�lt az �gyba �s m�r aludt is.
A visszaeml�kez�s k�zben odas�t�lt a szekr�nyhez �s kinyitotta. Benne voltak a ruh�i. Kivett egy s�rga bl�zt �s egy feh�r r�vidnadr�got, valamint feh�rnem�t is, majd a f�rd�szob�ba vonult.
A zuhanyoz�s v�gezt�vel elindult, hogy csatlakozzon a kertbe Malfoyhoz.

A f�rfi m�g mindig az �js�gj�t olvasta.
- J� reggelt, Malfoy!
- Granger! – n�zett fel r� lust�n a f�rfi. – J�l aludt�l?
- �, igen! – mosolygott r� a l�ny. – Remek�l aludtam!
- �r�mmel hallom.
- Hol vagyunk?
- Olaszorsz�gban.
- M�g sosem voltam Olaszorsz�gban! – n�zett r� �r�mteli arccal a l�ny. - Akkor elmehet�nk majd R�m�ba? Megn�zhetj�k majd Velenc�ben a D�zse palot�t meg a S�hajok H�dj�t, meg a…
Malfoy felnevetett.
- El�g, Granger, hagyd abba! Igen, mindent megn�zhet�nk, el�tt�nk van k�t szabad h�t, oda megy�nk, ahova akarod!
A griffend�les mosolyogva b�lintott majd le�lt.
- Mit reggelizt�l? – k�rdezte a f�rfit.
- Pir�t�st, vajat, eperdzsemet…
- Hmm… - a l�ny hasa nagyot kordult.
Malfoy mosolyogva sz�lalt meg:
- Alberto!
A h�ziman� csendes pukkan�ssal �rkezett
- J� reggel, kisasszony! Mit hozhatok reggelire?
- J� reggelt, Alberto! H��t, k�rek pir�t�st, vajat, toj�st, sajtot, m�g egy k�v�t… egyel�re ennyit – mosolygott a n� a man�ra.
- Hm, Hattynek ezt el ne mes�ld, neki azt mondtad, csak k�v�t iszol reggelente!
- Eml�kszel? – n�zett r� d�bbenten a l�ny.
- Mindenre eml�kszem, amit valaha mondt�l, Granger! – a f�rfi hangja megv�ltozott.
A griffend�les nem is tudta hirtelen eld�nteni, mit v�laszoljon.
- Megijesztesz, Malfoy, komolyan!
- Jobb is, ha tartasz t�lem, Granger!
- Mi�rt is k�ne?
- Mert nem b�zhatsz meg senkiben magadon k�v�l. Nem tudhatod, mikor d�nt�k �gy, hogy az �leted �r�n akarok kil�pni ebb�l a mondvacsin�lt h�zass�gb�l!
A l�ny nem tudta eld�nteni, hogy Malfoy komolyan besz�l-e, vagy csak sz�rakozik vele.
- Malfoy, nem tudom hova tegyelek, mikor besz�lsz komolyan, mikor nem.
- Mi�rt vicceln�k? – n�zett r� a f�rfi.
Hermione sem az arc�r�l, sem a szemeib�l nem tudott kiolvasni semmit. Pr�b�lt esetlen�l behatolni a f�rfi gondolataiba, de csak Malfoy g�nyos mosoly�t l�tta.
- Legiliment�lni akarsz, Granger? Ahhoz hamarabb kell felkelned!
- Mondd, Malfoy, mi van veled? Valami romlottat ett�l? - Hermione m�r a s�r�s hat�r�n �llt. – Hova lett az a f�rfi, aki sz�vets�get aj�nlott fel? Aki nem ellenf�lk�nt, hanem esetleg bar�tk�nt �llt mell�m?
- Hah, Granger, sz�vets�g? Egy griffend�lessel? Ne nevettess! – a f�rfi hangj�b�l csak �gy has�tott a g�ny, a len�z�s. – Mocskos s�rv�r�!
A fiatal boszork�ny felpattant.
- Azt hiszem, visszavonulok. Tal�n ennyi el�g is volt a n�sz�tb�l, ak�r indulhatunk is vissza Londonba – a l�ny elfordult �s gyors l�ptekkel elhagyta az asztalt.
 

7. fejezet