Hermione �s Draco m�snap a l�ny sz�leihez voltak hivatalosak eb�dre. Hermione kiss� izgatott volt, hiszen m�g nem besz�lt vel�k a terhess�g�r�l. Draco szerint nem volt oka r�, hiszen Phil �s Jane szerett�k �t �s biztos volt benne, hogy �r�lni fognak.
Szok�s szerint a kertbe hoppan�ltak, ahol m�r v�rta �ket a Granger-h�zasp�r. �r�mmel �lelt�k meg egym�st �s indultak a megter�tett asztalhoz. A t�rsalg�s eleinte �ltal�nos t�m�kat �rintett, majd r�t�rtek Ron �s Luna esk�v�j�re, v�g�l amikor be�llt egy kis csend, Draco mag�hoz ragadta a kezdem�nyez�st:
- Fontos h�r�nk van, Hermione m�r alig v�rja, hogy elmondhassa!
A sz�l�k mosolyogva fordultak l�nyuk fel�. A boszork�ny zavarba j�tt, de azt�n �sszekapta mag�t �s mosolyogva sz�lalt meg, mialatt Drac�ra n�zett.
- Anya, apa… gyermeket v�rok!
Olyan volt, mintha valaki s�b�lv�ny-�tkot bocs�tott volna az asztal k�r�. A k�t leend� nagysz�l� egy pillanatig meg sem tudott sz�lalni, majd egyszerre cselekedtek. Mindketten felpattantak a hely�kr�l, az asszony Hermion�hoz sietett �s boldog mosollyal �t�lelte a l�ny�t. Phil ezalatt Drac�hoz ugrott �s hol a h�t�t veregette, hol a kez�t r�zta meg az ifj� Malfoynak.
A k�t fiatal el�sz�r megh�kkent, majd �l�nk nevet�s k�zepette viszonozta az �lel�st �s a h�tba vereget�st.
- Ez csod�latos! – lelkendezett Jane Granger. – Draco, neked is hadd gratul�ljak! – Ezzel a fiatal var�zsl�t kezdte �lelgetni.
Merlinre, eg�sz �letemben nem �lelgettek ennyit, mint az elm�lt k�t h�tben! - gondolta a mardek�ros, de nem volt ellen�re a dolog.


Phil ekkorra m�r a l�ny�t �lelgette �s szeretettel sim�tott v�gig has�n.
- Papa, nemsok�ra �gy nevez majd mindenki – suttogta el�rz�keny�lten.
Hermione boldogan n�zte a csal�dj�t. Jane csacsogva r�szletezte, hogy majd seg�t Hermion�nak megvenni a sz�ks�ges babakelengy�t, meg a kis�gyat �s a t�bbit, azonban hirtelen zavartan elhallgatott, �s Drac�hoz fordult.
- Bocs�ss meg, nem akarom kisaj�t�tani Hermion�t magamnak, term�szetesen az �desany�d is r�szt vehet ezekben a beszerz�sekben, ha akar! Egy�bk�nt nem is tudom, milyen szok�sok vannak a var�zsvil�gban. Babakelengye meg kis�gy…
Draco arca egy pillanatra elfelh�s�d�tt, majd kedvesen v�laszolt any�s�nak:
- Term�szetesen van mindez, kedves Jane! Azt pedig nem hiszem, hogy any�m r�szt k�v�nna venni az �let�nkben.
- Tudja m�r a j� h�rt? – k�rdezte Phil.
- Nem, nem tartottam fontosnak k�z�lni vele.
- K�rlek, fiam, gondold �t m�g egyszer, hiszen az �desany�dr�l van sz�! �rtes�tsd az unoka �rkez�s�r�l �s b�zd r� a d�nt�st, hogy r�szt akar-e v�llalni benne.
Draco elgondolkozott ap�sa szavain, majd rezzen�stelen arccal v�laszolt:
- Megteszem, uram.
Hermione mosolyogva ny�lt a f�rfi kez��rt. Ami�ta tudta, hogy a mardek�ros �r�l a gyermeknek mindent kicsit r�zsasz�nben l�tott. �r�lt, hogy Draco nem utas�totta el az apja k�r�s�t, hiszen m�g az is lehet, hogy Narcissa meggondolja mag�t �s felveszi vel�k a kapcsolatot. �gy �rezte, �k ketten mindenkin�l er�sebbek.

Az eb�d j�kedv�en telt el, a sz�l�k Hermione gyermekkor�r�l mes�ltek a fiataloknak. A l�ny j�kat nevetett kiskori botl�sain, b�r olyan is volt, amit szerinte hanyagolniuk kellett volna. A fiatal var�zsl� is nevetett, amikor elmes�lt�k neki, hogy a feles�ge milyen csintalans�gokat k�vetett el. Alapj�ban v�ve j� kisl�ny volt, de m�r akkor is igen fejlett igazs�g�rzettel b�rt, �s ha valami nem �gy t�rt�nt, ahogy � elk�pzelte, k�pes volt �r�kig duzzogni. A h�res r�p�s t�rt�net is ter�t�kre ker�lt, �s Jane Granger bevallotta, hogy � m�r hamarabb tudta, hogy a p�rsz�z �ve szunnyad� var�zsl�v�r �jra�ledt Hermion�ban.
- Tudod, Draco, az �k-�knagyany�m boszork�ny volt. Legal�bbis ezt mes�lt�k r�la, de persze, nem hittem el. Azt�n amikor Hermione olyan k�t�ves lehetett, az egyik eb�dn�l nem akarta megenni a f�zel�ket. Gondoltam, majd j�t�kosan megetetem vele, de amire a kan�l a sz�j�hoz �rt, a f�zel�k helyett krumplip�r� volt benne. Nem hittem a szememnek, de ez �gy ment eg�sz �tkez�s alatt. Nem eml�tettem Philnek, f�ltem, hogy kinevet. Azt�n el is feledkeztem r�la eg�sz addig, am�g ez a s�rgar�p�s dolog meg nem t�rt�nt. Akkor m�r nem halogathattam tov�bb �s elmes�ltem Philnek �s Hermion�nak a csal�dom t�rt�net�t.
- Igen, �gy tudtam meg, hogy boszork�ny vagyok – mosolygott a griffend�les az �desanyj�ra. – Megr�z� �lm�ny volt.

Draco elmosolyodott.
- Nekem egyszer�bb dolgom volt, �n a var�zsvil�gba sz�lettem! Amikor kisfi�k�nt ap�m megtan�tott az els� var�zslatokra, nagyon b�szke voltam magamra – a f�rfi tekintete elfelh�s�d�tt –, azt�n j�ttek az egyre durv�bb �s er�szakosabb b�b�jok, �rt�sok, majd v�g�l a hal�los �tok sem maradhatott ki. Ap�m hal�lfal� bar�tai tapsoltak nekem, csak any�m volt, aki f�ltett. Mondogatta is sokszor, amikor ap�m t�vol volt, hogy rem�li, a Roxfortban olyan var�zsl�gyerekekkel ismerkedem majd �ssze, akik a feh�r m�gia h�vei.
Hermione megcs�v�lta a fej�t.
- Azt�n szembes�lt�l vele, hogy a Griffend�l nem akar veled bar�tkozni.
A sz�ke var�zsl� b�lintott.
- Igen, de nem csak ez vitt a s�t�t oldalhoz. A csal�dom, vagyis ink�bb ap�m nyom�s�ra kellett r�szt vennem el�sz�r Voldemort est�lyein, majd k�s�bb a kisebb hal�lfal� porty�kon. Hazudn�k, ha azt mondan�m, ellenemre volt, hogy az emberek f�ltek t�l�nk. Megr�szeg�tett a hatalom �rz�se, a f�lelem, amit keltett�nk. Az egyik ilyen porty�n ott volt maga a Nagy�r is, �s az egyik hal�lfal� ellent mondott neki: nem akart meg�lni egy �rtatlan mugli kisgyereket. Iszonyatos k�nok k�z�tt halt meg a gyerekkel egy�tt. Napokig nem tudtam kiverni a fejemb�l a l�tv�nyt, a sik�t�sukat, a f�jdalmukat. – Draco �szre sem vette, hogy a keze �k�lbe szorult.

Hermione riadtan n�zett a sz�leire, att�l tartott, el�t�lik Drac�t. Meglepet�s�re semmi viszolyg�st sem l�tott egyik�k�n sem.
- Any�mnak mes�ltem el napokkal k�s�bb, hogy minek voltam a szemtan�ja. Akkor megesketett, hogy amint lehet, a feh�r oldal szolg�lat�ba �llok. Szeg�ny keresztap�m vett a sz�rnyai al�, a legnagyobb titokban. T�le tanultam meg elrejteni a gondolataimat ap�m �s a Nagy�r el�l, � avatta be Dumbledore-t is.
- Akkor igaz�b�l v�gig a Rendet szolg�ltad? – k�rdezte meglepetten a boszork�ny.
- Nem, nem szolg�ltam a Rendet, de nem szolg�ltam a Nagyurat sem. Csak arra figyeltem, hogy meg�sszam a dolgokat. Nem akartam ny�ltan �rul�j�v� v�lni Voldemortnak, mert f�ltem. Nem akartam a Rendet sem szolg�lni, mert nem hittem a gy�zelm�ben.
Hermione csod�lkozva n�zett a f�rfira.
- Akkor v�gig szerepet j�tszott�l?
- �gy is lehet mondani.
- H�t �ven kereszt�l s�rv�r�zt�l, Draco Malfoy, �s egy pillanatig sem gondoltad komolyan? – A boszork�ny d�h�sen pillantott a var�zsl�ra.
- De igen, komolyan gondoltam. Iszonyatosan d�h�s voltam r�d, Hermione, mert sohasem akart�l igaz�n megismerni. Mindig v�rtam a k�z�s b�jitaltant, �s rem�ltem, hogy t�ged osztanak be p�romul, de te mindig ellens�gk�nt kezelt�l!
- Hogyan is kezelhettelek volna m�sk�nt?
- Persze, tudom. Csak m�gis… szerettem volna a bar�tod lenni. Szerettem volna elmes�lni a f�lelmeimet, megosztani a gondolataimat veled, mint ahogy azt Potter �s Weasley is tett�k. A k�t m�zlista, nem is tudt�k, milyen szerencs�sek!

Phil �s Jane Granger �multan hallgatt�k a fiatalok sz�csat�j�t. Tudt�k, a l�nyukban nagy harc folyik, a j�zan esze vet�lkedik a szerelmes sz�v�vel. Jane Granger eml�kezett, a ny�ri sz�netben mennyit besz�lt a l�nya egy bizonyos sz�ke var�zsl�r�l, mindig el�t�l�en ugyan, de csillog� szemekkel. Nem mondta akkor neki, de valahol a sz�ve m�ly�n sejtette, ha nem �lik meg egym�st a roxforti �vek alatt, akkor el�bb vagy ut�bb �sszefon�dik a sorsuk. A H�zass�gi t�rv�ny �t�rtelmezte a viszonyukat, �s �k nem tehettek ellene semmit.
Az asszony arra gondolt, hogy milyen szerencs�sen v�lasztott�k ki a k�t fiatalt egym�snak, hiszen az �sszez�rts�g csak fellobbantotta azt a sok �ves vonzalmat, ami k�zt�k volt. Hirtelen feleszm�lt a csendre. Feln�zett �s l�tta, hogy Hermione k�nnyes szemmel �leli mag�hoz a felindult mardek�rost. Philre n�zett, �s lassan elmosolyodott.
Meglepte a veje kifakad�sa �s Hermione reakci�ja is, de �rezte, kellett ez a robban�s.


**

A kast�ly csendes parkj�ban, a t�part mellett �lve Hermione elgondolkodott a t�rt�ntekr�l. Pontosabban a csal�di eb�dn�l lezajlott heves besz�lget�s j�rt a fej�ben.
Merlinre, nem gondoltam sosem, hogy Draco ilyen r�gi �s m�ly s�relmeket hordoz mag�ban! Szerencs�re Narcissa id�ben felismerte a fi�ban a j�t, �s ennek ir�ny�ba kezdte taszig�lni. Nem lehetett egyszer� felismer�s.
Titkon h�l�s volt a sz�ke asszonynak, aki megmentette Draco lelk�t a m�g s�lyosabb megr�zk�d�sokt�l. Ez�rt is �rt neki titokban levelet �s k�ldte el Silverrel. Ennek bizony m�r t�bb napja, �s any�s�t�l m�g nem kapott semmilyen v�laszt. Minden nap v�rta az ismeretlen baglyot, de nem j�tt.
Hirtelen Hatty bukkant fel mellette, kez�ben egy b�gr�vel.
- Hatty gondolta, j�l fog esni egy forr� kaka� a kisasszonynak!
- K�sz�n�m, Hatty! A fiatal�r haza�rt m�r?
- Nem, kisasszony! Valamit m�g hozhat Hatty?
- Nem, k�sz�n�m, menj csak vissza a kast�lyba!
A man� egy halk pukkan�ssal elt�nt. Hermione mosolyogva emelte sz�j�hoz a forr� italt.
Teljesen elk�nyeztet! Mindig hoz valamit, hol kaka�t, hol egy kis s�tit, hol csak egy kardig�nt. Merlinre, gondoskod�bb, mint any�m volt!
Hirtelen megint megjelent Hatty.
- Kisasszony, Mrs. Nott van itt!
- Pansy? K�s�rd ide, Hatty!


A fekete haj� boszork�ny zavarban volt.
- Pansy! – l�pett hozz� Hermione �s meg�lelte a megszeppent mardek�rost. – De �r�l�k, hogy megl�togatt�l! Hogy van a f�rjed? – Pansy h�l�san �lelte vissza a griffend�lest. - K�rlek, �lj le �s mes�lj!
- Nem is hiszed Hermione, milyen j�l esik, hogy fogadsz, �s az, hogy ilyen kedves vagy! F�ltem idej�nni, azt hittem, elzavartok.
- Pansy, soha nem �rtott�l egyik�nknek sem! Draco mindig is bar�tk�nt gondolt r�d �s �n sem l�tlak m�snak, mint eddig.
- Pedig minden okod meglenne r� – s�hajtott a boszork�ny.
- Nem te b�ntott�l, hanem a f�rjed. Mint kider�lt, � sem volt a maga ura.
- Az igaz, de gondold el, milyen m�ly gy�l�letet kellett �reznie Draco ir�nt, hogy �gy el lehetett b�jolni! Na mindegy, m�r kezd t�vozni bel�le az Imperius. Lassan visszat�r a r�gi �nje, akkor majd elbesz�lgethetek vele a t�rt�ntekr�l. Az biztos, hogy j� p�r Azkabanban let�ltend� �v v�r r�.
Hermione figyelmesen hallgatta Pansyt.
- Az�rt j�ttem, hogy gratul�ljak a bab�hoz – mosolyodott el Pansy. – Draco biztosan nagyon boldog.
- Nem is gondoltam, hogy ilyen hat�ssal lesz r�!
- Mindig arr�l mes�lt nekem, hogy ha egyszer gyereke lesz, m�shogy fogja nevelni, mint �t Lucius. Tan�tani fogja, v�deni �s szeretni.
- Tan�tani, v�deni �s szeretni – b�lintott komolyan Hermione. - Ez a sz�l�k dolga.


- Pansy, a seg�ts�gedet szeretn�m k�rni – fordult hirtelen Hermione a mardek�roshoz.
- Sz�vesen seg�tek, amiben csak tudok – b�lintott a n�.
- Akkor m�r csak Ginnyt kell ideh�vnom! – felelt Hermione, �s azonnal Hatty�rt ki�ltott.
- Igen, kisasszony?
- Hatty, k�rlek, menj el Ginny Potterhez �s mondd meg neki, hogy azonnal j�jj�n veled ide!
- Igenis, Miss. Hermione!
A griffend�les p�r percen bel�l meg is �rkezett.
- Valami baj van, Hermione? – k�rdezte agg�d� hangon.
- Nincs semmi baj, Ginny, csak Drac�nak szeretn�k valami meglepet�st – felelt nevetve a l�ny.
Ginny letelepedett az asztal mell� �s �rdekl�d�ssel n�zett a bar�tn�j�re.
- Arr�l lenne sz�…


Amikor Draco megjelent, a boszork�nyok j�kedv�en besz�lgettek. A h�rom n� nevetve n�zett az �rkez� f�rfire.
- Merlinre, mi folyik itt? - k�rdezte nevetve a mardek�ros. – A kast�lyig hallani a vih�ncol�sotokat!
- Vih�ncol�s? – k�rdezett vissza Ginny. – Kiz�rt dolog, itt �rett asszonyok besz�lgetnek az �let nagy dolgair�l!
Hermion�b�l �s Pansyb�l egyszerre robbant ki a nevet�s.
- L�tom – felelte lemond� mosollyal Draco. – �rett asszonyok, na, igen.

**


Harry csod�lkozva hallgatta este a feles�g�t.
- J�l meggondolta ezt, Hermione?
- T�k�letesen biztos mag�ban - b�logatott Ginny. – M�hoz k�t h�tre tartjuk a szertart�st, mivel akkor m�r Ron�k is haza�rnek.
- H�t, nem tudom Ginny, ezen m�g gondolkodnia kellene!
- Harry, Hermione okos boszork�ny, �s ha �gy d�nt�tt, akkor biztos lehetsz benne, hogy j�l �tgondolta az eg�szet! K�l�nben sem arra k�rt benn�nket, hogy gondoljuk v�gig �s seg�ts�nk neki d�nteni, hanem hogy a helysz�nt biztos�tsuk!
Harry m�g h�mm�g�tt p�rat, de nem ellenkezett tov�bb. Ki tudta volna n�la jobban, hogy amit egy boszork�ny a fej�be vesz, azt egy egyszer� var�zsl� onnan ki nem veri? Akkor sem, ha t�rt�netesen � a Kis T�l�l�.


**

- Draco, k�sz�l�dj, m�g elk�s�nk!
- Granger, negyedszer sz�lsz r�m, pedig m�g csak f�l egy van! Azt mondtad h�romkor kezd�dik a fogad�s Potter�kn�l – morgott a f�rfi. – K�l�nben is, mi lehet ilyen fontos, hogy ennyire ki kell �lt�zn�nk?
- Mondtam m�r, k�l�nleges nap ez a mai, Draco! Majd megl�tod, mindenki ott lesz, aki sz�m�t! – mosolyodott el mindent tud�an a boszork�ny.
A var�zsl� k�nyelmesen eld�lt az �gyukon.
- Nem lenne kedved neked is egy kicsit lepihenni?
Hermione nevetve n�zett Drac�ra.
- Hogyisne, Mr. Cs�b�t�! Id�ben kell oda�rn�nk!
- Ne mondd m�r, ha kicsit elk�s�nk, elkezdhetik n�lk�l�nk is!
- Sz� sincs r�la, Draco, n�lk�l�nk nem lenne az igazi! Most pedig, ha megbocs�jtasz, megyek k�sz�l�dni! – Ezzel sarkon fordult, �s a f�rd�szob�ba vette az ir�nyt. – Hatty, gyere, sz�ks�gem van a seg�ts�gedre!
- Megmosom �n a h�tad!- sz�lt ut�na Draco, de csak Hermione kacag�sa volt a v�lasz az aj�nlat�ra.


**


Az Od�ban nagy volt a ny�zsg�s, Ginny �s Luna sorban fogadt�k a vend�geket. Itt volt Mr. �s Mrs. Granger, a Zambini h�zasp�r, Pansy, Xenophilius, Mr. �s Mrs. Weasley, valamint egy ismeretlen, id�sebb var�zsl�.
M�r f�l h�romra j�rt az id�, de Hermione �s Draco m�g nem t�nt fel. Luna idegesen t�rdelte a kez�t, de Ginny nyugtat�lag r�sz�lt.
- Luna, ne agg�dj, id�ben itt lesznek!
- Vajon mit fog sz�lni Draco?
- H�t, azt majd megl�tjuk!
A k�t auror �sszen�zett, mert nekik is pont ez j�rt a fej�kben. Mit fog sz�lni Draco Malfoy?


Hermione �s Draco �t perccel h�rom �ra el�tt �rkezett az Od� udvar�ra. A boszork�nyon egy kir�lyk�k est�lyi volt, �kszerk�nt nem viselt m�st, mint a kis brosst, amit Drac�t�l kapott. A ruha finom red�kbe �lelte domborod� pocakj�t. Drac�n ugyanolyan sz�n� d�sztal�r fesz�lt.
A var�zsl�, m�g ha meg is lep�d�tt a kisebb sokas�gt�l, nem mutatta. Felfedezte Zambinit �s Emilyt, akinek m�r akkora volt a pocakja, hogy majdnem k�l�n helyet k�vetelt mag�nak; any�s�t �s ap�s�t, valamint a sz�m�ra f�lelmetes Mr. Lovegoodot. K�rd�n n�zett a mellette �ll� boszork�nyra.
- Nos, �gy gondoltam, itt az ideje annak, hogy v�glegesen rendezz�k a kett�nk viszony�t – kezdte hat�rozottan Hermione. – Elj�tt az ideje a Megszeghetetlen Esk�nek!
- Granger, nem k�v�nhatom meg t�led… - kezdte Daco, de Hermione f�lbeszak�totta:
- Draco, itt most nem r�lad van sz�!
- Hanem?
- �n k�v�nom meg t�led, hogy v�glegesen elk�telezd magad – n�zett m�lyen a szem�be a boszork�ny.
Az id�sebb, ismeretlen var�zsl� l�pett hozz�juk.
- Kezdhetj�k a szertart�st?
Hermione Drac�ra n�zett.
- Nos, kedvenc nagysz�j� mardek�rosom, k�szen �llsz a visszavonhatatlanra?
- Melletted, Granger m�g a lehetetlenre is – felelte mosolyogva a var�zsl�.


Az esket� var�zsl� a kez�ben l�v� p�lc�val az �sszefon�dott kez�ket m�gi�val k�t�tte meg, ami olyan volt, mint egy l�ngnyelv.
- Megk�rem Draco Malfoyt, tegye le a Megszeghetetlen Esk�t!
- �n, Draco Malfoy, fogadom, hogy hozz�d mindig h� leszek, �letem v�g�ig szeretni �s tisztelni foglak, kitartok melletted, b�rmi t�rt�njen!
– Most megk�rem Hermione Jane Granger-Malfoyt, hogy szint�n tegye le a Megszeghetetlen Esk�t!
– �n, Hermione Jane Granger–Malfoy fogadom, hogy hozz�d mindig h� leszek, �letem v�g�ig szeretni �s tisztelni foglak, kitartok melletted, b�rmi t�rt�njen!
A l�ngnyelv ekkor fellobbant, majd kihunyt.
A Megszeghetetlen Esk� megk�ttetett.


Ahogy elvegy�ltek a vend�geik k�z�tt, egy ismeretlen bagoly jelent meg a kertben. Odasz�llt Hermion�hoz, �s egy kis csomagot pottyantott a l�ny kez�be. Az eleg�ns, s�t�tk�k csomagol�s� dobozon nem volt semmi, ami a k�ld�j�re utalt volna. A boszork�ny Draco f�rk�sz� tekintet�vel mag�n bontotta ki az aj�nd�kot. Egy gy�ny�r�, koboldok �ltal form�lt gy�r� rejt�z�tt benne. A hatalmas k�k zaf�rk�re egy eleg�ns M bet� volt form�zva, apr� feh�r gy�m�ntokb�l. A n� feln�zett Drac�ra.
- A Malfoy feles�gek csal�di gy�r�je – v�laszolta a var�zsl� a kimondatlan k�rd�sre.

Hermione sajn�lta, hogy Narcissa nem vett r�szt ezen a szertart�son sem, mint ahogy az esk�v�j�ket is kihagyta, most m�gis �gy �rezte, hogy ezzel a gesztussal, az �si Malfoy-gy�r�vel az asszony m�giscsak �ld�s�t adta a h�zass�gukra �s sz�letend� gyermek�kre.


V�ge


M�sf�l �vvel k�s�bb



Hermione a birtokon, a kis t� partj�n �lt, �s elgondozva n�zte f�rj�t, aki vele szemben aludt a hinta�gyon. A var�zsl� karjai v�delmez�en �lelt�k �t kisl�ny�t, aki most is – mint mindig - a j�t�k hev�ben aludt el. A kis Ariel t�k�letes biztons�gban ny�lt el az apja mellkas�n.
A boszork�ny elmosolyodott, ahogy megelevenedett benne a gyermek sz�let�se.


***

- Draco, azt hiszem, ideje indulnunk – suttogta nem sokkal hajnali h�rom ut�n elhal� hangon Hermione.
A f�rfi szinte abban a pillanatban talpra ugrott, pedig egy szemhuny�ssal el�bb m�g m�lyen aludt.
- M�ris? Rendben vagy, Hermione? – Draco �ssze - vissza kapkodott, mire megtal�lta a p�lc�j�t �s egy hat�rozottnak sz�nt Invit�val begy�jt�tte a sz�ks�ges csomagot. – �vatosan Hermione, csak lassan! – K�zben egy p�lcaint�ssel fel�lt�z�tt �s ny�jtotta a kez�t a griffend�les fel�, aki nehezen k�sz�l�dott ki a n�sz�gyb�l.
Draco vigy�zva mag�hoz �lelte a feles�g�t, r�sz�rta az �reg medim�gust�l tanult b�b�jt, amely v�dte Hermion�t �s a bab�t a hoppan�l�s esetleges k�ros hat�sait�l, �s elhoppan�lt vel�k a Mung�ba.

A Var�zsispot�lyban most is nagy ny�zsg�s fogadta �ket, mintha mindenki ott j�rk�lt volna, aki �pp nem tudott aludni.
Draco tan�cstalanul forgatta a fej�t, egy medim�gust sem l�tott az el�t�rben. Mivel nem �llt a helyzet magaslat�n - azaz majd �sszecsuklott a nagy izgalomt�l -, elord�totta mag�t:
- Idej�nne valaki, miel�tt a feles�gem itt sz�li meg a gyermek�nket a folyos�n?
Hermione legsz�vesebben felnevetett volna, de mivel igen heves f�j�sai voltak, �sszeh�zta mag�t. Draco majdnem sz�vrohamot kapott, ahogy a boszork�nyra n�zett.
- Hah�, valaki! Ne v�rj�k meg, hogy sz�t�tkozzam az eg�sz k�cer�jt!
Egy �reg medim�gus sietett fel�j�k.
- �, ha j�l l�tom, az ifjabb Malfoy h�zasp�r �rvendeztet meg ism�t benn�nket!
Draco d�h�sen fordult fel�, majd pr�b�lt uralkodni mag�n, amikor felismerte az id�s var�zsl�t. � volt az, aki h�t h�nappal kor�bban k�z�lte a feles�g�vel a h�rt, hogy gyermek�k sz�letik.
- Na, l�ssuk a kismam�t! – Az id�s var�zsl� int�s�re Hermione lebegni kezdett a vizsg�l�szoba fel�. B�gyadtan, m�gis mosolyogva sz�lt a szinte helyben fut� Drac�nak.
- K�rlek, �rtes�tsd Ginny�ket �s any��kat is, j�?
Draco hat�rozottan b�lintott, majd egy mozdulattal megid�zte a patr�nus�t, �s az Od�ba k�ldte.

Harry iszonyatos s�rk�nyord�t�sra �bredt. Az ez�stsz�n� patr�nus a szoba k�zep�n �llt, tork�b�l t�z csapott ki, majd megsz�lalt Draco – el�gg� hiszt�rikus – hangj�n:
- Potter, kapd �ssze magad �s gyere a Mung�ba! Hermion�n�l megindult a sz�l�s!
Harry szem�b�l is vihar sebesen elt�nt az �lom. Felkeltette v�rand�s feles�g�t, majd Ron�k szob�ja fel� iramodott.

Draco szinte berobbant Granger�k kertj�be. Malfoyhoz m�ltatlanul szaladt a kapuig �s ott r�tenyerelt a cseng�re. Nemsok�ra Dr. Granger felh�borodott hangj�t hallotta:
- Mi az, maga r�szeg, vagy tal�n elment a j�zan esze? Micsoda viselked�s ez, meg�rtem, hogy f�j a foga, na de m�gis…- Ahogy megl�tta feld�lt vej�t az ajt�ban, nem k�rdezett semmit, hanem elord�totta mag�t. – Indul�s, Jane! Id� van!


Mire Draco visszahoppan�lt Hermione sz�leivel, Potter�k m�r v�rt�k. Draco kikerekedett szemmel n�zett v�gig a n�pes t�rsas�gon. Ott volt Harry Ginnyvel, Ron Lun�val, Blaise-�k, Molly �s Arthur Weasley, Pansy, valamint Chris is a bar�tj�val.
- Nem hi�nyzik m�g valaki? – k�rdezte fura hangs�llyal Draco.
- Nem, Malfoy, mindenki itt van, aki sz�m�t! – felelte mosolyogva Ginny. – Vagy tal�n azt hitted, valamelyik�nk otthon marad?
- Nem, Ginny, rem�lni sem mertem, hogy csak ti n�gyen lesztek mellettem ma �jjel – felelte g�nyosan a mardek�ros.
- H�, Malfoy, az�rt ha kell, �n most is sz�vesen beverem az orrod! – vigyorgott Drac�ra Ron.
- Tudom, hogy r�d mindig sz�m�thatok, Weasley! – felelte szint�n vigyorogva Draco.
A k�t var�zsl� k�z�tt ez r�gi dolog volt, ami m�r semmit sem jelentett. Hermione meglepet�s�re Ron �s Draco j�l kij�ttek egym�ssal, ami nem kis m�rt�kben volt Luna �rdeme. Siker�lt meggy�znie Ront arr�l, hogy Hermione boldog a sz�ke var�zsl�val.

***

Hermione f�radtan n�zett a karjaiban tartott apr�s�gra.
- H�t itt vagy! – mormolta, majd a cs�pps�g selymes �s ar�nylag hossz� haj�ba temette az arc�t. – �letemben nem l�ttam m�g ilyen sz�pet, mint Te – duruzsolta a kicsi f�lecsk�j�be.
Draco csillog� szemmel n�zte a feles�g�t �s a gyermek�ket. Lassan s�t�lt oda az �gyhoz, le�lt �s �vatosan sim�tott v�gi a pici h�t�n.
Hermione mosolyogva n�zett fel a f�rfire, majd halkan a cs�pps�g f�l�be s�gott:
- N�zd csak, Ariel, itt van Apa!
A boszork�ny Draco fel� ford�totta a bab�t, aki abban a pillanatban m�ly �s olthatatlan szerelemre gyulladt ir�nta, amint belen�zett l�nya hihetetlen�l sz�p, barna szemeibe. Eg�szen olyan volt, mintha Hermione pillant�s�ban mer�lt volna el. A pici haja egyel�re vil�gos volt, de - mivel a genetik�val a var�zsvil�g sem sz�llt szembe -, v�rhat�an az is s�t�tedni fog.
M�gis, Draco soha nem l�tott m�g ennyire t�k�letes teremt�st, a pici l�ny form�s volt �s kell�en t�r�kenynek t�nt. A var�zsl� f�lve �rintette meg �s emelte mag�hoz, de ez a bizonytalans�g azonnal elt�nt, amint meg�rezte a baba semmihez sem hasonl�that�, b�d�t� illat�t �s a pici sz�v�nek dobban�sait.
Hermione kutat�an figyelte a f�rfit, minden rezd�l�s�t l�tni akarta. Az els� ijedelmet, ahogy megfogta a bab�t, a rajong�st Draco szemeiben �s a bizonyoss�got, amint elfogadta a gyermeket.
A f�rfi komolyan n�zett Hermione szem�be.
- Tudom, hogy tudod, de el kell mondanom neked – h�z�dott eg�sz k�zel a boszork�nyhoz Draco. - Nagyon szeretlek t�ged �s Arielt.
A boszork�ny szem�be k�nnyeket csalt a f�rfi halk suttog�sa.
- �n is nagyon szeretlek, Draco – felelte halkan, �s ajkait a f�rfi ajkaihoz �rintette.

Az idillt a szob�ba berobban� Jane �s Phil szak�totta f�lbe, akik m�r nagyon k�v�ncsiak voltak az unok�jukra. Molly �s Arthur m�sodikk�nt siettek be, majd sz�pen lassan megtelt a szoba. Harry �s Ginny k�pr�z� szemmel n�zt�k a kis j�vev�nyt, Ron arc�n egy soha nem l�tott gyeng�d kifejez�s �lt. Luna �s Pansy a k�nnyeit nyeldeste, Blaise, mint gyakorl� kispapa, csak mosolygott rajtuk.
Chris er�sebben szor�totta meg bar�tja kez�t. A k�rteremben mintha meg�llt volna az id�, csend vette k�r�l �ket. A bel�p� medim�gus mosolyogva l�pett a kismam�hoz.
- J�l �rzi mag�t, Mrs. Malfoy? – �rdekl�d�tt.
- Igen, minden rendben van – felelte mosolyogva Hermione. – Most m�r minden a legnagyobb rendben van.

***

A t�preng�sb�l Draco hangja szak�totta ki:
- Mit nem adn�k a gondolataid�rt!
Hermione r�mosolygott a f�rj�re.
- R�d gondoltam �s Arielre. Az �jszak�ra, amikor sz�letett. Ap��kra, Ron�kra �s Harry�kre. Lassan n�luk is megsz�letik a tr�n�r�k�s – mosolygott a var�zsl�ra a griffend�les.
- Na, igen, bev�lt a r�gi b�b�j! – b�lintott Draco. – Persze, te mindig is biztos volt�l benne, hogy m�k�dni fog! Mire alapoztad?
- Arra, hogy k�t ilyen kiv�l� embernek, mint Harry �s Ginny, nem lehet, hogy ne lehessen gyermeke – felelte egyszer�en a boszork�ny.
Elgondolkozva n�zett a f�rj�re, aki hirtelen elmosolyodott.
- Min nevetsz?
- Azon, hogy az sem lehetett k�ts�ges, hogy nek�nk is siker�l, ha �gy akarjuk.
- Nem b�ntad meg, ugye?
- Megb�nni? Granger, te valami alkoholt itt�l, am�g mi Ariellel b�k�sen aludtunk?
- Alkoholt? Malfoy, mir�l besz�lsz? – mosolygott vissza Hermione.
- Ilyesmi eszedbe se jusson, Hermione! Hiszen m�r mondtam, a legszerencs�sebb dolog az �letemben az az �tkozott t�rv�ny volt, ami mell�m �s hozz�m k�nyszer�tette a Griffend�l �dv�sk�j�t – villantotta fel az ezer galleonos mosoly�t a var�zsl�. – Ariel pedig m�lt� megkoron�z�sa ennek a h�zass�gnak! – puszilta meg gyeng�den az alv� kisboszork�ny g�nd�r f�rt�s fejecsk�j�t.
Hermione megv�rta, am�g Draco �jra r�n�z, majd huncut mosollyal, kedvesen megsz�lalt:
- Mondd, Draco, mit sz�ln�l, ha egy �jabb �kk�vet adn�nk ahhoz a koron�hoz?


V�GE – de itt m�r t�nyleg :)


******



Hom�rosz : Od�sszeia /hatodik �nek/
-r�szlet-

…"S n�ked az istenek adj�k meg mindazt, mire v�gyol,
f�rjet s h�ztart�st, s hozz� gy�ny�r� egyet�rt�st:
mert hiszen ann�l nincs soha szebb �s nincs derekabb sem,
mint mikor egym�st �rt� sz�vvel tartja a h�z�t
f�rj �s n�, nagy f�jdalm�ra a rosszakar�knak,
j�akar�k �r�m�re, jeles h�r�re maguknak."…

Ford�totta: Devecseri G�bor



Kedves Mindenki, aki nyomon k�vette a t�rt�netemet!


�gy �reztem, tartozom Nektek a t�rt�net c�m�vel kapcsolatban, legal�bb is szeretn�m megosztani, mi�rt d�nt�ttem mellette, ann�l is ink�bb, mert valaki m�g az elej�n azt mondta r�, furcsa.
Lehet, hogy igaza volt a sz�kapcsolat val�di sz�vegk�rnyezete n�lk�l, de nekem nagyon megtetszett a fenti id�zet, �s szerintem Titeket is meglepett, hogy honnan is vettem k�lcs�n.

Az els� fejezetem felt�lt�se az egyik legizgalmasabb pont volt az �letemben: nagyon k�v�ncsi voltam, hogy hogyan fogadj�tok a szerepl�ket �s a szitu�ci�t, amibe helyeztem �ket. Az �r�s�t nagyon �lveztem �s nagyon kedvez� volt a ti reag�l�sotok is.
Igaz�n negat�v kritik�t nem kaptam, ink�bb n�h�ny k�rd�st arr�l, amit nem �rtam le egy�rtelm�en.

Szeretn�m megk�sz�nni Nektek a figyelmet, a biztat�st �s a sok dics�r� sz�t, amivel elk�nyeztettetek az elm�lt hetek, h�napok folyam�n.
Bizony, a heti felt�lt�sekkel hossz� id�t t�lt�tt�nk egy�tt �s ahogy p�r v�laszomban m�r �rtam, hi�nyozni fogtok.

Igazi �lm�ny volt, hogy megosztott�tok velem a gondolataitokat �s �rz�seiteket, amit a t�rt�net kiv�ltott bel�letek.

Szeretn�m megk�sz�nni shanon widow -nak a b�t�z�st �s a sok okos �szrev�telt, amivel t�mogatott. Nem lett volna a t�rt�net ilyen kerek n�lk�le.

Tov�bbi kellemes olvas�si �lm�ny k�v�nok nektek (�s magamnak is.)
Frago