Hermione reggel naps�t�sre �bredt. Lust�n kiny�jt�zott, nem akar�dzott kim�szni az �gyb�l. A mai nap eleve nem lesz s�tagalopp: �ssze kell ismertetnie a sz�leit a jegyes�vel. Jegyes. A sz� nagyon idegen�l csengett a boszork�nynak, legal�bb annyira, mint a f�rfi, akit ez a kis sz� takart. Micsoda r�gies kifejez�s! Olyan �divat�.
Elmosolyodott: hiszen a var�zsl�k eg�sz vil�ga olyan �don volt! Nem haszn�ltak elektromos �ramot, nem ismert�k a t�v�t, internetet. A mobiltelefont is dugdosta, mert sokan e miatt is ferd�n n�ztek r� a miniszt�riumban. Szerencs�re Harry ki�llt mellette, �s ugye, az�rt ha valaki a nagy megment� k�zeli j�bar�tja… Harry. Napok �ta nem besz�lt se vele, sem Ginnyvel.
Rem�lem, rendben vannak. Ma lesz Luna �s Ron eljegyz�se, milyen k�r, hogy nem leszek ott! De h�t �ssze kell eresztenem anyu�kat Malfoyjal… rem�lem, minden rendben megy majd. Malfoy tud kedves is lenni, ha �rdeke f�z�dik hozz�. De ehhez milyen �rdeke f�z�dne? Tal�n ha apa nemet mondana, akkor sz�t�tkozn�? - A l�ny �sszeh�zta a szem�ld�k�t - Nem, term�szetesen nem tenne ilyet. Nem tenne ilyet?




Draco f�radtan d�rzs�lte meg a szemeit. Az eg�sz �jszak�t a k�nyvt�rban t�lt�tte, olvasott. A horg�szatr�l. M�g n�h�ny mugli �js�got is �tn�zett �s egy�ltal�n nem �rtette, mi a j� abban, ha valaki… hogy is mondj�k? Pec�zik. �l a v�zparton, meredten b�mulja a pecaboton l�g� iz�t – �sz�t, jav�totta ki mag�t gondolatban –, �s? V�rja a szerencs�t. A hal nem volt m�s a f�rfinak, mint egyfajta �tel, amit sokf�le m�don el lehet k�sz�teni. De hogy v�rni r�?
Mindegy, az apja mindig azt mondogatta, hogy a tal�lkoz�kra alaposan fel kell k�sz�lni. Ebben nagyon igaza volt, ezt el kell ismerni. Legal�bb majd tud besz�lgetni is valamir�l leend� ap�s�val. Erre a gondolatra leverte a v�z. H�zass�g, ap�s, any�s… feles�g.
M�g mindig nem tudta elk�pzelni, hogy Granger itt �ljen a kast�lyban. Biztos volt benne, hogy majd az �szaki sz�rnyban v�laszt szob�t, ami az �v�t�l a lehet� legt�volabb van.
El kell kezdenem k�sz�l�dni. M�r majdnem d�l van.


Hermione egy vil�gosk�k ny�ri ruh�t vett fel, egy ugyanolyan sz�n� k�r�mcip�vel. Ez persze nem volt nagy dolog, el�g volt egy Colorisatius hozz�. Hi�ba, ha valaki boszork�ny!
J�kedv�en l�pett a t�k�r el�, eg�sz el�gedett volt a megjelen�s�vel. Apr� pukkan�st hallott maga m�g�l. A t�k�rb�l megl�tta az �p megjelen� f�rfit.
- Granger! – k�sz�nt�tte a sz�ke.
- Malfoy!
Drac�n szint�n k�k ing volt �s fekete farmernadr�g. Hermione m�g nem nagyon l�tta �t mugli ruh�ban, de a f�rfi ezeket is olyan eleg�nsan viselte, mint a tal�rt.
A mardek�ros is t�zetesen megn�zte a fiatal n�t.
- Nos?- k�rdezte a l�ny.
- Mit nos?
- El�gedett vagy?
- Mivel?
- A kin�zetemmel.
- Te most fl�rt�lsz velem?
- �n? Ne viccelj, Malfoy, azt sem tudom, hogy kell! – fordult szembe a f�rfival Hermione.
- Dehogynem tudod! Minden n� tudja. Esetleg b�kokat v�rsz?
- Mi van? Ne csin�ld m�r Malfoy, el�gg� ideges vagyok e n�lk�l is!
- Nem �rtem, mi�rt vagy ideges.
- �g�rd meg nekem, hogy nem b�ntod �ket!
- Mi�rt b�ntan�m?
- Nem tudom, ap�m megs�rt, vagy anyu nem �gy n�z r�d, ahogy v�rn�d… nem ismerlek, nem tudom, mire hogyan reag�lsz! �g�rd meg!
Draco �llta a l�ny k�ny�rg� tekintet�t, majd lassan b�lintott.
- Nem fogok senkit sem b�ntani. Meg�g�rem.
- K�sz�n�m.
- Hoppan�lunk?
- Igen – Hermione a var�zsl� mell� l�pett. – Nem szeretem a zsupszkulcsos utaz�st, valahogy sohasem a talpamra �rkezem - belekarolt Drac�ba �s hoppan�ltak.


Mr. �s Mrs. Granger a kertben v�rta �ket, �s mosolyogva indultak el fel�j�k. Hermione is elmosolyodott �s meg�lelte sz�leit.
- Anyu, apu, engedj�tek meg, hogy bemutassam a j�vend�belimet! – intett Draco fel�.
A f�rfi kiss� meghajolva fogadta el Mrs. Granger fel� ny�jtott kez�t.
- Jane Granger!
- Draco Malfoy! �rvendek a szerencs�nek, asszonyom!
- Phil Granger.
- Draco Malfoy, �dv�zl�m, uram!
A griffend�les megk�nnyebb�lten f�jta ki a benn tartott leveg�t. Kis h�j�n felnevetett. J�zusom, m�r most rettegek, pedig itt m�g nincs is mit elrontani! - korholta mag�t Hermione gondolatban.
Ekkor viszont a l�legzete is el�llt: Draco p�lc�t emelt az �desanyj�ra! Miel�tt b�rki mozdulhatott volna a f�rfi megsz�lalt:
- Orchidessis!
- �! – Mrs. Granger csak ennyit tudott mondani, miel�tt m�lyen beleszippantott a kez�be rep�l� vir�gcsokorba. – Ez kedves �nt�l, Draco. Sz�l�thatom Drac�nak?
- Megtiszteltet�s lenne sz�momra, asszonyom! – felelte udvariasan a k�rdezett.

Hermione majd felrobbant. M�gis mit k�pzel mag�r�l ez a hibbant? Egy gondolat v�lasztotta el att�l, hogy sz�t�tkozza a f�rfit. A szeme d�h�sen villant a var�zsl�ra, aki erre csak egy f�l mosollyal v�laszolt.
Hirtelen Draco hangj�t hallotta a fej�ben.
- Mit gondolt�l, Granger, mit teszek?
- M�ssz ki a fejemb�l, Malfoy! Tov�bb� �r�lj, hogy nem �tkozlak sz�t! – felelte, szint�n gondolatban.


A kertben eb�deltek, k�nny� grillezett h�st, z�lds�gk�rettel �s sal�t�val.
- Ez igaz�n finom volt– b�kolt elismer�en Malfoy a leend� any�s�nak.
- �r�l�k, hogy �zlett!- felelte mosolyogva a n�. – Fagyit?
Malfoy tan�cstalanul n�zett Hermion�ra. A l�ny b�lintott.
- Igen, k�rek - felelte Draco.
- Majd �n kihozom!- ugrott fel a l�ny az asztal mell�l.
- �n meg seg�tek! – pattant fel a mardek�ros is �s a l�ny ut�n sietett.
M�r majdnem be�rtek a h�zba amikor Malfoy utol�rte a l�nyt.
- Hova rohansz, Granger?
A hangj�ra Hermione megfordult �s azzal a mozdulattal a falhoz tasz�totta a d�bbent var�zsl�t.
- M�gis mit gondolt�l, te hibbant? Azt hittem, meg�tkozod az any�mat! M�g egyszer meg ne pr�b�lj r� p�lc�t emelni, mert k�l�nben abban a pillanatban darabokra �tkozlak, �rtetted? -
Draco d�bbenten n�zett le a l�nyra.
- Azt hittem, m�r t�l vagy rajta! El�g j�l siker�lt meglepnem vele �desany�dat!
- T�l vagyok rajta? T�l vagyok…?
Draco mozg�st l�tott a szeme sark�b�l a kert fel�l.
- Granger, valaki…
- M�g nem fejeztem be…
- Granger,…
A l�ny folytatta a mond�k�j�t, ez�rt teljesen v�ratlanul �rte, hogy a var�zsl� mag�hoz r�ntotta �s szorosan meg�lelte. D�bbenet�ben el�llt a szava. Draco gyeng�d puszit nyomott a feje b�bj�ra. Ekkor Hermione meghallotta az �desapja hangj�t.
- �, nem akartalak megzavarni benneteket, csak m�r enn�m azt a fagyit! – kacsintott Drac�ra.
A sz�ke elengedte Hermion�t �s mosolyogva eltolta mag�t�l.
- Persze, uram, m�r vissz�k is!

A l�ny sz�d�lten �llt. A ment�s-citromos illat - amely Draco saj�tja volt m�r �vek �ta - teljesen elbor�totta, eltomp�totta. �rtetlen�l n�zett �desapj�ra, aki kedvesen megsim�totta az arc�t miel�tt visszaindult a kerti asztalhoz. Draco finoman mozd�totta a l�nyt a konyha fel�.
- Gyer�nk, Granger, keresd azt a fagyit!
- Rendben, Malfoy – felelte g�piesen a l�ny –, csokisat fogunk enni, az ap��k kedvence.
Automatikusan ment a fagyaszt�l�d�hoz �s vette el� a desszertet. Nem �rtette mag�t, mi�rt volt egy�ltal�n hat�ssal r� a mardek�ros �rint�se.
Azt hiszem, komolyan el kell gondolkoznom valami f�rfit�rsas�gr�l. Ha m�r Malfoy is ilyen hat�ssal van r�m, semmi j�ra nem sz�m�thatok. Merlinre, ennek nem lesz j� v�ge! Egy�ltal�n, mi ez az eg�sz?
K�zben el�vette a fagyiskelyheket �s a kiskanalakat is. Draco �lesen figyelte a l�nyt, szemmel k�vette minden mozdulat�t. Meglepte, amit tett, de nem akarta, hogy lebukjanak. Eg�sz j�l alakult a d�lut�n, a l�ny sz�lei kedvesek voltak. Nem akarta, hogy hallj�k a vit�jukat. �t is furcs�n �rintette az �lel�s, a l�ny test�nek melege egy pillanat alatt �tj�rta.
- Nos, ha m�r �gyis itt l�batlankodsz, ak�r seg�thetsz is – fordult fel� v�ratlanul a boszork�ny. – Kivihetn�d a fagyit.
Draco szem�ld�ke majd a feje tetej�re futott.
- Hogy mit csin�ljak?
- Tudod, Malfoy, itt nincsenek man�k, az emberek maguk szolg�lj�k ki magukat. �gyhogy k�rlek, vidd ki a fagyisdobozt az asztalhoz, �n viszem a kelyheket �s a kanalakat, rendben?
Hermione sz�les mosollyal figyelte, ahogy a f�rfi megfogja a dobozt. Egyet�rt�en b�lintott, majd kecsesen kiker�lve Drac�t, elindult a kertbe.


Hamar eltelt a d�lut�n, tulajdonk�ppen mindenki j�l �rezte mag�t. Draco brili�ns t�rsalg� volt, �gyelt r�, hogy ne �lljon be k�nos csend a besz�lget�sbe. Hermione elgondolkodva hallgatta �s �rdekl�dve figyelte az udvarias apr� gesztusokat, amik annyira term�szetesen j�ttek a f�rfi neveltet�s�b�l, hogy � maga �szre sem vette.
Merlinre, mennyire m�s ez a Malfoy, mint akit �n ismerek. Kedves �s udvarias, figyelmes. M�g apa pec�s t�rt�neteihez is hozz� tud sz�lni, r�ad�sk�nt j�kat sz�l, mert apa v�laszai �s viszont k�rd�sei ezt mutatj�k. Vajon honnan tud ennyi mindent p�ld�ul a pisztr�ng horg�szat�r�l?
Malfoy hirtelen �llt fel mell�le, legal�bbis a l�ny �rz�kei szerint. A var�zsl� most a kez��rt ny�lt �s �t is talpra �ll�totta.
- Uram, engedje meg, hogy r�t�rjek a mai l�togat�sunk igazi ok�ra! – fordult Mr. Granger fel�. – Szeretn�m �nt�l megk�rni Hermione kez�t!
Csend borult az asztalt�rsas�gra.
- Nem is tudom, mit mondjak… – a l�ny�ra n�zett –, Hermione?
A boszork�ny elpirult. Draco ekkor fel� fordult.
- Nos, Hermione Granger, akarsz a feles�gem lenni?

A k�rd�s m�r r�g�ta ott l�gott f�l�tt�k. A f�rfi kiss� megszor�totta a kez�t, mire Hermione r�n�zett.
- Igen – felelte halkan, majd hat�rozott hangon folytatta –, a feles�ged akarok lenni!
- Nem is tudom, mit kell ilyenkor mondani – mosolyodott el a l�ny �desapja. – Nos, Draco, megcs�kolhatod a menyasszonyt!
A k�t fiatal arc�r�l egy eg�sz k�nyvet lehetett volna �rni. Azt�n a mardek�ros megemberelte mag�t �s a l�ny el� l�pett, eltakarva �t a sz�lei pillant�sa el�l.
A boszork�ny szeme f�lelemr�l tan�skodott, a sz�ve �gy vert, majd kiszakadt a mellkas�b�l. �rz�keit �jfent eltomp�totta a ment�s-citromos illat, �s Draco arca, illetve sz�ja egyre csak k�zeledett….
A fej�ben meghallotta a var�zsl� hangj�t.
Merlinre, Granger, �leld m�r �t a derekamat! Hermione �rezte, hogy valami m�gikus er� seg�ti a mozdulat�t, hogy �t�lelje a f�rfit.
�s a f�rfi sz�ja csak k�zeledett… k�zeledett… majd alig k�t millim�terre az �v�t�l meg�llt. Az ajkai mosolyra h�z�dtak… k�r�rvend�en n�zett a l�ny szem�be, majd hirtelen gyeng�den cuppantott a leveg�be �s visszafordult eredeti hely�re.
- �ljen az ifj� p�r! – sz�lt mosolyogva Mr. Granger.
Draco �jra Hermione fel� fordult, a tenyer�n egy �kszeres dobozzal.
- Ha megengeded… - kinyitotta a dobozk�t, �s a benne l�v� gy�r�t a l�ny bal kez�nek gy�r�s ujj�ra h�zta. A koboldok �ltal k�sz�tett �kszer felf�nylett, majd amikor a lil�s f�ny kihunyt, pontosan illeszkedett a fiatal boszork�ny ujj�ra.
Egyszer�s�g�ben volt gy�ny�r�, egy kisbabnyi gy�m�ntot tartott a csavart foglalat, ami szikr�zva sz�rta a f�ny�t visel�je arc�ra.
- Draco, ez gy�ny�r�! – sz�lt kedvesen a l�ny anyuk�ja.
Hermione r�n�zett �s ekkor �sszeakadt a pillant�sa �desanyj��val. Az asszony alig �szrevehet�en a konyha fel� intett, majd fel�llt.
- Beviszem a kelyheket.
- J�v�k �n is, anya, seg�tek elmosogatni. Esetleg k�rtek k�v�t? – fordult a f�rfiakhoz.
- �n sz�vesen inn�k, kisl�nyom.
- Mal... khm, Draco? –
- K�sz�n�m, k�rek, Hermione! – majd tov�bb folytatta a l�ny fej�ben – K�t cukorral �s tejsz�nnel szeretem, Granger.
A l�ny b�lintott �s elindult az anyuk�ja ut�n.


Jane Granger alig v�rta, hogy a l�nya utol�rje. Arc�n sz�les mosollyal fordult a bel�p� boszork�ny fel�.
- H�, te l�ny! Nem is mondtad, hogy egy ilyen kedves, j�l nevelt fiatalembert jel�lt ki a miniszt�rium neked! Nem agg�dom, rendben lesz ez a dolog k�ztetek, hiszen egy ilyen f�rfiba nem neh�z beleszeretni!
- Mit mondt�l? Beleszeretni? Anya, nem eml�kszel, mit mondtam?
- De, eml�kszem. De �n nem l�ttam semmif�le felfuvalkodott, aljas g�r�nyt, ahogy te jellemezted Drac�t p�r napja nekem!
Hermione megforgatta a szem�t.
- Anya, nem gondoltam, hogy ennyire elb�v�l Malfoy.
- Elb�v�l? Sz� szerint �rted? – esett gondolkoz�ba az anyja.
Hermione felnevetett.
- Nem, anya, nem sz� szerint �rtettem, csak k�pletesen. Csak olyan fura, hogy te teljesen m�snak l�tod �t, mint �n.
- Nekem nincs viszony�t�si alapom, kicsim, hiszen most l�tom �letemben el�sz�r.
A l�ny b�lintott.
- Legjobb, ha felteszem a k�v�t.
Az anyuk�ja mosolyogva figyelte a kiss� megzavarodott l�ny�t.
- Meglepett, ugye? – szegezte neki a k�rd�st.
Hermione elmosolyodott.
- Igen, nem is kicsit - b�lintott �jra a boszork�ny. – Nem hittem, hogy ilyen is tud lenni. Van itthon tejsz�n?
- Tejsz�n? –
- Igen. Draco tejsz�nnel szereti a k�v�t.
Mrs. Granger a h�t� fel� intett.
- Ott van a tej mellett.

Amint v�geztek a mosogat�ssal kivitt�k a k�v�t a kerti asztalhoz. Kellemes besz�lget�ssel m�latt�k az id�t, majd Draco volt az, aki bontotta az asztalt�rsas�got.
- Nagyon kellemesen �reztem magamat itt ma d�lut�n, de mivel reggel mindkett�nknek dolgoznunk kell, lassan ideje lesz haza indulnunk – n�zett a fiatal boszork�nyra.
Hermione b�lintott.
- �gy igaz, m�g fel kell k�sz�ln�m a holnapi napra.
- Valami �rdekes �gy? – k�rdezte az apja.
- Tudod, hogy err�l nem besz�lhetek – felelte eln�z�st k�r�en a l�ny. – K�sz�n�nk mindent, az eb�d isteni volt, most megy�nk! – adott puszit a l�ny az anyuk�j�nak.
- J�l van, menjetek csak, rem�lem, ezt a h�tv�gi tal�lkoz�t hamarosan megism�telhetj�k, amikor hazaj�tt�k a n�sz�tr�l! – tette hozz� az apuk�ja.
Hermione m�r �pp megsz�lalt volna, mikor Draco a kez�n�l fogva mag�hoz h�zta.
- Igen, �n is rem�lem, hogy lesz m�g ilyen kellemes h�tv�g�nk egy�tt! – felelte a f�rfinak. - Az a helyzet, hogy meglepet�s lesz a n�sz�t, ez�rt nem besz�ltem r�la neked! – n�zett a l�nyra a var�zsl�.
- �! – ennyi volt, amit Hermione ki tudott ny�gni.
Szent Habakuk, n�sz�t? Milyen n�sz�t? De csak r�mosolygott a jegyes�re.
- Akkor vigy�zzatok hazafel� menet, rendben? – b�cs�zott el az anyuk�ja a l�nyt�l.
- Rendben, asszonyom! – v�laszolta Malfoy �s ezzel elhoppan�ltak.


Hermione meglep�d�tt, amikor megl�tta a Malfoy kast�lyt.
- Azt hittem, haza viszel.
- Megbesz�lt�k, hogy idej�ssz, nem?
- De nem pakoltam �ssze!
- Azt Hatty �s Patty elint�zte helyetted. Minden holmidat �thozt�k a d�lut�n folyam�n a kast�lyba.
Hermione kiss� zavarban volt att�l, hogy Malfoy elrendezett mindent an�lk�l, hogy � tudott volna r�la.
- Most bemegy�nk �s v�lasztasz egy szob�t magadnak, azt�n Hatty seg�t neked kicsomagolni. A vacsor�ig lesz id�d mindenre – folytatta a f�rfi zavartalanul mialatt a kast�ly fel� s�t�ltak.

Az �p�let m�g mindig olyan hatalmas volt, amilyennek Hermione eml�kezett r�, de valahogy nem t�nt annyira hidegnek �s feket�nek. A Malfoy csal�d �si birtok�n �ll� kast�ly a maga nem�ben gy�ny�r� volt. A cir�d�s b�sty�k �s karcs� tornyok meseszer�v� tett�k.
- Igen, Granger, rengeteg szoba van benne – felelte Draco a ki nem mondott k�rd�sre –, �s nem, nem fogsz elveszni benne. Hatty majd mindenben seg�t neked, az � feladata lesz, hogy t�ged kiszolg�ljon �s seg�tsen eligazodni mindenben.
- Hatty?- k�rdezett vissza a l�ny.

Alig mondta ki a nevet m�ris megjelent mellette egy h�ziman�. Kedvesen n�zett a l�nyra, frissen mosott vasalt ruh�ja csinosan �llt rajta. A boszork�ny �lm�lkodva n�zett fel a jegyes�re.
- Van… van rendes ruh�ja.
- Mi�rt ne lenne?- k�rdezett vissza Draco mosolyogva. – A v�gs� csata ut�n felszabad�tottam az �sszes h�ziman�nkat �s elengedtem �ket. Hatty �s Patty nem akart elhagyni, ez�rt rendes fizet�s�rt felfogadtam �ket szolg�l�nak.
Hermione csak t�togott. Ezt nem n�zte volna ki a fiatal Malfoyb�l. Visszafordult Hattyhez.
- Kisasszony! Merlin hozta a h�zban! –k�sz�nt�tte mosolyogva Hatty - Fiatal�r!- b�lintott Drac�nak is.
- Szia, Hatty! Minden rendben van itthon?
- Igen, fiatal�r! Patty m�r el�k�sz�tette a szalont a vacsor�hoz, Hatty pedig kitakar�totta a kisasszony szob�j�t.
- Hatty, hiszen m�g nem is v�lasztott! – felelte Draco.
- Hatty minden szob�t kitakar�tott, amelyiket m�lt�nak �rezte Miss. Hermione r�sz�re! –
- Rendben, Hatty, k�sz�nj�k, elmehetsz!
A h�ziman� halk pukkan�ssal elt�nt.
- Te j� �g, h�ny szob�t takar�thatott ki ez a szeg�ny man�?! – s�hajtott fel Hermione.
Draco csak megvonta a v�ll�t, majd tov�bb indult a kast�ly fel�.

- Biztos vagy benne, Granger?
- Igen, Malfoy, d�nt�ttem.
- Rendben, ha t�nyleg ezt akarod, legyen – Malfoy Hatty fel� fordult. – Akkor, hallottad a kisasszonyt Hatty, vidd a csomagjait a h�l�szob�m melletti szob�ba!
A f�rfit nagyon is meglepte a l�ny v�laszt�sa. Azt hitte, a lehet� legmesszebb v�laszt t�le helyet, erre mell� k�lt�zik be. Vajon mi vitte erre? Tal�n a vacsor�n�l kider�l. �gyis besz�lni akar a n�vel.

A l�ny kedvtelve n�zegette �j szob�j�t. Ez a helyis�g akkora volt, mint az eg�sz lak�sa. A szob�hoz tartozott egy impoz�ns m�ret� erk�ly is, amelyr�l pomp�s l�tv�ny t�rult a Malfoy birtokra.
- Hatty!
- Igen, Miss. Hermione?
- Lehetne az erk�lyre kitenni egy k�nyelmes sz�ket �s egy kis asztalt?
- Term�szetesen, kisasszony! Majd sz�lok Pattynek! – a h�ziman� el is t�nt, hogy mihamarabb teljes�tse �rn�je parancs�t.
Hermione lassan pakolta ki a dolgait, a k�t f�nyk�pet az �jjeliszekr�nyre tette, a k�nyveinek viszont nem tal�lt helyet. A ruh�it Hatty m�r kipakolta a cip�ivel egyetemben.
Halk pukkan�st hallott az erk�lyr�l, ez�rt kis�t�lt.
- J� est�t, kisasszony! Patty boldog, hogy megismerheti Miss. Hermion�t!
A h�ziman� sz�lesen mosolygott a l�nyra, mialatt a hely�re tette a sz�ket.
- Kisasszony, el�g ide egy sz�k? A fiatal�r is szereti reggel idekinn meginni a k�v�j�t!
Hermione elpirult a k�rd�s hallat�n. A man� azt felt�telezi, hogy � �s Draco egy�tt t�ltik az �jszak�t? V�g�l is, r�gebben �s jobban ismeri a f�rfit, val�sz�n�leg m�r t�bb fiatal boszork�ny j�rt itt a m�ltban �s k�v�zott a f�rfival az erk�lyen.
- Nem, Patty, el�g egy sz�k… egyel�re – felelte csendesen. – �s �n is �r�l�k, hogy megismertelek, Hatty m�r mes�lt r�lad! – felelte udvariasan.
A man� boldogan elmosolyodott.
- K�sz�n�m, Miss. Hermione!- �s ezzel el is t�nt.
Hermione elgondolkozva s�t�lt a korl�thoz. Ahogy �lldog�lt, Draco sz�lalt meg a mellette l�v� erk�lyr�l.
- Nos, Granger, milyen a szob�d?
- Sz�p – felelte a l�ny. – Csak a k�nyveimnek nincs helye.
- A k�nyveidet levihetj�k a csal�di k�nyvt�rba – felelte komolyan a f�rfi. – Szeretn�d most?
- Igen, nem szeretem sok�ig kicsire var�zsolva tartani �ket.
- Akkor induljunk – mosolygott r� a fiatal var�zsl�.
A l�ny mag�hoz vette a gyuf�sdoboznyira zsugor�tott k�nyveit �s kil�pett a folyos�ra, ahol Draco m�r v�rta. Udvariasan intett a boszork�nynak �s elindultak a h�z f�ldszintje fel�. A sz�les l�pcs�soron k�nyelmesen elf�rtek egym�s mellett. Amikor le�rtek Draco egy gazdagon faragott ajt�hoz l�pett.
- Itt kell lemenni a k�nyvt�rhoz, de k�rlek, egyed�l ne menj oda. A h�zat �rzi n�h�ny Malfoy szellem, �s �k… hogy is mondjam, nem kedvelik az idegeneket. Nem szeretn�m, ha k�rt tenn�nek benned, Granger.
- Hiszen nem leszek idegen, ha a… a feles�ged leszek.
- Nem leszel idegen? Most m�gis kit akarsz becsapni? Nem leszel a feles�gem, csak a vil�g el�tt �s ezt �k pontosan fogj�k tudni, hiszen itt �lnek vel�nk a kast�lyban – a f�rfi nem volt arrog�ns, csak a t�nyeket mondta. – Egy�bk�nt, ha m�r itt tartunk, kicsit s�rt�nek tal�ltam a ma d�lut�ni hiszt�ri�z�sodat.
- Mire gondolsz?
- Granger, meg�g�rtem neked, hogy nem b�ntok senkit. Te pedig k�ts�gbe vontad az adott szavamat. Lehet, hogy egy hal�lfal� fia vagyok, de az adott sz� n�lunk v�resen komoly. Egy aranyv�r� soha, �rted? Soha nem szegi meg a szav�t.
Hermione lehajtotta a fej�t.
- Nem akartalak megb�ntani, Draco, de nem ismerlek annyira, hogy b�zzam benned. Ez az igazs�g - felemelte a fej�t �s egyenesen a f�rfi szem�be n�zett. – Nem tudom, ki vagy te, Draco Malfoy �s azt sem, hogy b�zhatom-e benned? Nem tudom, mikor fogsz r�m t�madni, nem tudom, nem-e lenne jobb neked �zvegyk�nt kiker�lni ebb�l a h�zass�gb�l, nem tudom, kivitelezhet� lesz-e a terv�nk, vagy valahogy elbukunk, semmit sem tudok. Teljesen meg vagyok zavarodva �s erre te is el�g rendesen r�teszel – mondta egy szuszra a l�ny.
- R�teszek? – a f�rfi �rtetlen�l n�zett a griffend�lesre.
- Igen, mert annyira m�s vagy, mint az a kis g�r�ny a Roxfortban! – Hermione d�h�sen toppantott egyet. – Nem tudlak t�ged hova tenni! Kedves vagy, udvarias �n pedig folyamatosan ugr�sra k�szen �llok, hogy ne �rjen v�ratlanul, ha r�m t�madsz!

A f�rfi szembe fordult vele �s megfogta mindk�t v�ll�t. Hermione megremegett a hideg kezek �rint�s�t�l �s kiss� f�lve n�zett a var�zsl� szemeibe.
- Figyelj j�l, Granger, mert most mondom el utolj�ra! Nem akarlak b�ntani sem t�ged, sem a sz�leidet, m�g az idi�ta bar�taidat sem! Ha valamit meg�g�rek, vagy a szavamat adom r�, elhiheted, meg is tartom. Olyan, mintha k�be lenne v�sve. Nem kell f�lned t�lem, most nem ellens�gekk�nt �llunk egym�ssal szemben, hanem sz�vets�gesekk�nt, egym�s mellett! – Draco n�ha meg-megr�zta a l�nyt ezzel is nyomat�kot adva a mondanival�j�nak. – Az a gondolat pedig, hogy h�ny boszork�ny ivott velem reggel k�v�t az erk�lyen… nem a te dolgod! Ne foglalkozz vele, �s azzal sem, mit gondolnak a man�k! Majd sz�pen �szreveszik, hogy mi a helyzet �s ne f�lj, nem �rulnak el! �k az �n oldalamon �llnak, az�rt is vannak m�g most is velem.

Hermione hirtelen nem is tudta, honnan tudja a var�zsl� mire gondolt. Amikor r�j�tt, hogy Draco megint belen�zett a fej�be iszony�an m�rges lett.
- Malfoy, fejezd be, hogy a gondolataim olvasgatod! Nem illend� dolog Legilimenst haszn�lni a m�sik tudta n�lk�l! Ha k�v�ncsi vagy valamire, h�t k�rdezd meg! Ne agg�dj, nem fogom eltitkolni el�led azokat a dolgokat, amik r�d is tartoznak! A t�bbihez viszont nincs semmi k�z�d! – hirtelen h�tra l�pett, ler�zva a var�zsl� kezeit mag�r�l. – Most pedig, ha nem b�nod, menj�nk tov�bb! – azzal gondolkod�s n�lk�l benyitott a k�nyvt�rba vezet� ajt�n.

5. fejezet