Draco k�nyelmetlen�l feszengett az any�s�l�sen Phil mellett. A k�t n� a h�ts� �l�sen besz�lgetett. A sz�ke var�zsl� nehezen viselte a mugli dolgokat, az aut�t ut�lta tal�n a legjobban. Ap�sa k�rdezgetni kezdte.
- Neked van jogos�tv�nyod, Draco?
- Nem, nincsen! – felelte a fiatal f�rfi, b�r azt sem tudta igaz�b�l, hogy mi az.
- Akkor az �zleti utakon sof�r vezet?
- Igen, vagy sof�r visz, vagy hopp-porral k�zlekedem. Esetleg hoppan�lok vagy a sepr�mmel utazom.
- � – az id�sebb f�rfi �rdekl�dve fordult a fiatalhoz –, ti t�nyleg sepr�vel is k�zlekedtek?
- H�t, els�sorban a kviddicshez kell a sepr�, de n�ha utazni is j�. Hossz� t�von mondjuk el�g k�nyelmetlen.
- Hermione sosem mes�lt err�l a kvicskvacsr�l.
- A kviddicsr�l? - nevetett a mardek�ros. - Nem szereti. Tulajdonk�ppen m�g sepr�n sem nagyon l�ttam a l�nyodat, Phil!
- T�riszonyom van - sz�lt k�zbe a boszork�ny. – K�l�nben is, mi a j� abban, hogy egy sepr�n sz�lldog�lsz a leveg�ben?
- Majd megmutatom neked, Gr… Hermione!
A n� elmosolyodott. � egy sepr�n Malfoyjal! Hah, majd ha fagy. Hiszen Harry �s Ron, de m�g Ginny sem tudta r�besz�lni, hogy sepr�re �lj�n. Majd pont a mardek�ros kedv��rt fog ezen v�ltoztatni! Malfoy mosolyogva hallgatta a n� gondolatait.
Majd �n megmutatom neked, milyen j� is rep�lni a leveg�ben! El�g lesz megeml�tenem a griffend�les b�tors�got �s te, kedves Granger �gy pattansz a sepr�re, mint aki azon sz�letett!

Hamar oda�rtek a horg�szt�hoz. Miut�n leparkoltak, el�szedt�k a kemping cuccokat �s k�nyelmesen les�t�ltak a partra.
A k�t n� f�rd�ruh�ra vetk�z�tt �s elhelyezkedett a napoz�sz�kekben. A sz�ke var�zsl� kedvtelve n�zte feles�ge hossz� combjait, am�g meg nem l�tta annak vill�ml� szemeit. R�villantotta az ezer galleonos mosoly�t, majd megad�an Phil ut�n s�t�lt.
A f�rfi m�r �ssze�ll�totta a botokat �s most fesz�lt izgalommal n�zte a v�z tetej�n lebeg� �sz�t. Malfoy letelepedett mell� a f�be �s szint�n a vizet b�multa.
Amikor k�t �ra eltelt�vel sem fogtak semmit, Draco cselhez folyamodott. A h�ta m�g�tt �ssze�rintette a k�t h�velykujj�t �s gondolatban elmormolt egy var�zsig�t, mire az egyik boton l�v� �sz� kap�st jelzett. Phil felpattant �s gy�ztes ki�lt�ssal odaugrott. P�r percig f�rasztotta a halat, majd Draco seg�ts�g�vel besz�kolta. Egy sz�p termetes ponty volt a zs�km�ny. A k�t n� is odasietett �s boldogan megtapsolt�k a horg�szt.
Draco elmosolyodott. �szrev�tlen�l �jra h�tratette a kezeit �s most a m�sik �sz� jelzett fog�st. Na, meg a fiatal boszork�ny a f�rfi h�ta m�g�l. Felt�n�s n�lk�l odas�t�lt �s h�tulr�l megfogta a f�rfi kezeit.
- Draco, te tudsz p�lca n�lk�l is var�zsolni? – suttogta.
A mardek�ros b�lintott.
- Meg kell, hogy tan�ts r�! – folytatta a n�.
- Hm, annak �ra van �m, boszork�ny! – s�gta vissza a f�rfi.
A n� elmosolyodott.
- Biztosan megint valami �gy k�zeli dologgal j�ssz, ugye?
- Granger, �riember vagyok! – tette a s�rt�d�ttet Draco. –De ugye, ha ezt szeretn�d …. besz�lhet�nk r�la! – kacsintott le a l�nyra.


Est�re Phil annyi halat fogott, hogy m�g a szomsz�doknak is b�ven jutott bel�le. A fiatalok ott vacsor�ztak �s csak ut�na mentek haza. A k�t h�ziman� boldogan szolg�lta fel nekik az �dess�get, amit k�rtek, �s mell� a friss�t� italokat.
Draco �s Hermione kis�t�ltak a parkba. Az eg�sz napos egy�ttl�t kiss� megviselte a l�nyt, aki m�g nagyon ingadozott a harag �s a megbocs�jt�s k�z�tt. Draco udvarias volt vele, de amikor csak tehette, megpr�b�lta zavarba hozni. Csendben l�pegetett a f�rfi mellett �szre sem vette, hogy egy kis fah�z mell� �rtek. Amikor feln�zett Draco nem volt mellette.
- Malfoy? Merre vagy? –k�rdezte r�m�lten.
- Nyugi, Granger, csak ez�rt l�ptem be! – Draco a kez�ben tartotta a kviddics sepr�j�t.
- Na nem, ezt nem gondolod komolyan, ugye? - k�rdezte a l�ny �s l�p�sr�l l�p�sre h�tr�lt a fiatal f�rfi el�l.
- De, teljesen komolyan gondolom – felelte a mardek�ros mosolyogva -, azt mondtad, b�zol bennem. Akkor bizony�tsd be!
A f�rfi felsz�llt a sepr�re �s v�rakoz�an n�zett a l�nyra.
- �, nem, nem fogsz becsapni! Nem kell semmit bizony�tanom!
- Granger, hol a h�res griffend�les b�tors�g?
- Nem, nem fogsz ezzel beugratni! – felelte a l�ny �s tov�bb h�tr�lt. – Nem fogok fel�lni arra a sepr�re! – ekkor neki�tk�z�tt egy f�nak.
A f�rfi k�zelebb lebegett �s k�zvetlen�l oda�llt a l�ny mell�.
- Rendben – felelte hirtelen. - Akkor v�ltsd ki magad!
- Hogy gondolod? – n�zett fel a f�rfira.


A mardek�ros k�zelebb h�zta a l�nyt �s megcs�kolta. Hermione �rezte, hogy elgyeng�l a l�ba �s elb�d�tja a cs�k. Ugyanakkor azt is �rezte, hogy valami h�tulr�l a combj�hoz �r �s lassan emelkedni kezd. Draco er�sen tartotta a l�nyt, �s amikor sz�tv�lt az ajkuk �vatosan mag�hoz szor�totta. Hermione �rezte az er�s karokat a derek�n �s becsukott szemmel d�lt neki a var�zsl�nak.
- Nyisd ki a szemed - sz�lt halkan, megnyugtat�an Draco.
A l�ny nemlegesen r�zta a fej�t.
- Nyisd ki! K�rlek, n�zd meg ezt a gy�ny�r�s�get, ami elter�l k�r�l�tt�nk!
Hermione lassan eleget tett a f�rfi k�r�s�nek. A birtok f�i felett rep�ltek, lass�, k�nyelmes temp�ban. Hermione �rz�kelte a f�rfi felszabadult �r�m�t, amit a rep�l�s adott neki. �vatosan n�zett k�r�l �s elk�pr�ztatta a l�tv�ny: a hold ez�st�s f�ny�ben f�rd� t�j. Lassan kezdte �rteni mi az, ami leny�g�zi Drac�t �s t�bbieket is. Egyre b�trabban forgatta a fej�t �s �szre sem vette a mardek�ros mosoly�t. B�torr� tette a f�rfi k�zels�ge.
K�zel h�sz percet repkedtek a birtok felett, majd Draco egy eleg�ns lesz�ll�ssal a l�ny erk�ly�re �rkezett meg. Hermione ruganyosan sz�llt le a sepr�r�l �s mosolyogva fordult a sz�ke var�zsl�hoz. �m miel�tt megsz�lalhatott volna Draco ajka megint lecsapott az �v�re. A l�ny m�r meg sem pr�b�lt ellen�llni, �t�lelte a f�rfit �s teljesen �tadta mag�t neki.
A cs�k v�gezt�vel a f�rfi szinte a sz�j�ba suttogott.
- K�ldj el, Hermione!
- Menj el, k�rlek! – mondta engedelmesen a n�, de az �lel�se nem lazult.
- Komolyan kell gondolnod!
- Komolyan gondolom – hajolt vissza a l�ny �s egy puszit nyomott a f�rfi sz�j�ra. – El kell menned!
- Igen, tudom! – Most a f�rfi hajolt vissza a l�ny ajkaira.
- Pfhmm… – v�laszolta a n�.
A cs�k �jra elm�ly�lt �s m�r egyik�k sem tudott tiszt�n gondolkodni. An�lk�l, hogy elv�ltak volna az ajkaik Draco felemelte a l�nyt �s elindult a szob�ba…


Ebben a pillanatban egy hangos durran�s ut�n aurorok �z�nl�tt�k el a h�zat.
Ron szaladt el�l, aki lentr�l l�tta Hermion�t �s Drac�t. Pillanatok alatt az erk�lyen volt.
- Weasley, mi a fr�szt csin�ltok itt? – k�rdezte a mardek�ros m�rgesen.
- Valaki jelentette, hogy megint bet�rtek a kast�lyba!
- Ugyan, senki sem t�rt be sehov�, mir�l besz�lsz? – k�rdezett vissza Draco.
- Nem tudom, mi folyik k�r�l�tted, Malfoy, de m�r unom, hogy k�tnaponta sz�ba ker�lsz!
- Hidd el, Weasley, nekem sem �r�m t�ged l�tni! Jobb dolgom is akadt volna, mint veled t�rsalogni!
Ron k�t l�p�st h�tr�lt �s majdnem �tesett Draco lebeg� sepr�j�n.
- Mi a fene… - mormogta az orra alatt, majd k�rd�n meredt Drac�ra. - H�t ez a sepr�?
- K�rbevittem Hermion�t a birtokon!
Ron vihogni kezdett.
- Azt ne mondd, hogy Hermione fel�lt a sepr�dre!
- M�r mi�rt ne �lt volna fel r�, Weasley? – k�rdezett vissza �nel�g�lten Malfoy.
- Mert � nem rep�l s�pr�n– jelentette ki magabiztosan az auror.
- A ti�den.
Ron elv�r�s�d�tt. Sz�val Hermione jobban megb�zik ebben a g�r�nyben, mint benne? Nem tetszett neki ez a gondolat.
- Ne etess! – v�gott vissza Drac�nak.
- Ha nekem nem hiszel, k�rdezd meg �t! – felelte flegm�n a sz�ke.
- Meg is teszem. De hol van?
A nagy vet�lked�sben �szre sem vett�k, hogy a l�ny nincs a teraszon.



Hermione a szob�j�hoz tartoz� f�rd�ben volt �s hideg vizet locsolt az arc�ra. Igaz�b�l csak most jutott el a tudat�ig, hogy mi t�rt�nt Ron�k �rkez�se el�tt. Ha nem j�nnek ide, val�sz�n�leg m�r �gyban lenne a sz�ke mardek�rossal. M�g most is v�r�s volt, amikor v�giggondolta, hogy milyen k�nnyed term�szetess�ggel viszonozta, illetve kezdem�nyezte a cs�kot. Lassan nekid�lt a csemp�zett falnak �s lecs�szott az alj�ba. Szorosan �t�lelte a felh�zott l�bait �s a fej�t a t�rd�re hajtotta.
Merlinre, megbolondultam. De mi�rt lenne ez baj? A f�rjem, senki sem vethetne r�m k�vet, ha engedn�k a v�gyaimnak, hiszen t�nyleg szeretem �t - maga is megh�kkent, ahogy ezt kimondta -, Ginny azt k�rdezte t�lem, hogy mi�ta szeretem? Mit sz�lna, ha tudn� az igazat? Ami�ta el�sz�r a szem�be n�ztem. A Roxfortban nehezemre esett meg�tkozni, b�ntott, hogy Harry ellens�ge �s Voldemortot szolg�lja! Ki tudtam volna kaparni Parkinson szem�t, ami�rt mellette lehet, hogyha akarja, meg�rintheti! L�ttam �ket nap, mint nap a parkban, a t�n�l, a H�rom S�pr�ben, mindenhol mindig egy�tt! Nekem csak bar�ts�g jutott a Kis T�l�l� �s Ron szem�ly�ben! Harrynek ott volt Ginny, Ronnak Lavender �s k�s�bb Luna! De nekem? Krum az idi�ta akcentus�val, no hiszen! Azt�n Lumpstuck partij�n az az idi�ta McLaggen… Brrrr. M�gis, mit gondolt? �s �n mit gondoltam, amikor elh�vtam azt a b�jg�n�rt? Ott volt Draco is, m�g ha nem is vend�gk�nt – mosolyodott el a l�ny, amikor esz�be jutott, hogyan r�zta le Friccs kez�t a v�ll�r�l a f�rfi –, akit hi�ba �gy dobtak ki a partir�l, m�gis b�szk�n vonult ki. Draco az els� igazi nagybet�s f�rfi az �letemben �s az is, aki el�l ki kell t�rnem. �j egyezs�get kell k�tn�m vele, miel�tt elvesz�tem a j�zans�gomat �s elveszem a szabads�gunkat!
Hermione felpattan �s kisz�guldott a f�rd�szob�b�l. Nem jutott messzire, majd fell�kte Ront, aki �pp befel� rohant a szob�ba.
- Au, Ron, letaposol! – m�ltatlankodott a boszork�ny.
- Fel�lt�l Malfoy sepr�j�re? - ki�ltott r� a bar�tja.
- Mi van?
- Fel�lt�l Malfoy sepr�j�re? – ism�telte meg m�rgesen Ron.
- Igen.
A f�rfi vill�ml� szemekkel n�zett r�.
- Hol volt a t�riszonyod?
A n� nem v�laszolt.
- K�rdeztelek, Hermione! Hol volt az �ll�t�lagos t�riszonyod, ami miatt engem annyiszor elutas�tott�l?
A l�ny eln�z�sk�r�en n�zett a bar�tja szem�be.
- Nem tudom Ron, nem �reztem.
Az auror megsemmis�t� pillant�st vetett a l�nyra �s sarkon fordult. Kifel� menet m�g a v�lla f�l�tt visszasz�lt Malfoynak.
- A riaszt�st lef�jom, Malfoy. Vigy�zz az otthonodra �s a feles�gedre.


Hermione l�tta a fiatal auror arc�n a csal�dotts�got, de most nem �rt r� k�l�n�sebben foglalkozni vele. Fontosabb dolga volt. A sz�ke var�zsl�ra n�zett.
- Most �n mondom, hogy besz�ln�nk kell, Malfoy!
- Akkor besz�lj!
- �j egyezs�get akarok veled k�tni, illetve nem is �jat, csak m�g egyet!
A fiatal mardek�ros �rdekl�dve n�zett a n�re.
- Sz�val, t�bbet nem ker�l�nk olyan helyzetbe, mint az el�bb a teraszon. Nem cs�kolhatsz meg k�nyed-kedved szerint, nem �rhetsz hozz�m, nem �lelhetsz magadhoz! Ha kettesben maradunk, nem szem�lyeskedhetsz �s nem tehetsz k�t�rtelm� c�lz�sokat nekem! Cser�be �n sem kezdem�nyezek semmit azokb�l, amit itt felsoroltam. N�gyszemk�zt �gy fogok veled viselkedni, mint egy idegennel. �rtett�l?
A f�rfi �sszeh�zott szemmel b�lintott.
- Add a szavad! – k�vetelte Hermione.
- R�gt�n adni fogom, Granger, de tudnod kell, hogy egy felt�telem nekem is van – a var�zsl� hangja tele volt visszafojtott indulattal.
- Hallgatlak. – A n� sem volt olyan nyugodt, amilyennek mutatta mag�t.
Csak siess, Draco, gyorsan mondd, mert m�r nem sok�ig b�rom tartani magam! rim�nkodott mag�ban.
- A szavamat adom, hogy teljes�tem a k�v�ns�godat. Semmilyen form�ban nem fogom befoly�solni a d�nt�sedet, tiszteletben tartom az akaratodat – felelte a sz�ke.
- �s a felt�tel?
Draco m�lyen belen�zett Hermione szem�be �s �gy v�laszolt neki.
- Neked kell hozz�m j�nn�d.
- Hogyan? – A l�ny kiss� kiesett a szerep�b�l, mivel azt hitte, valamit nem vett figyelembe, vagy valamit nem hallott meg.
- Ha meggondoltad magad, neked kell hozz�m j�nn�d.


A mardek�ros felemelt fejjel, b�szk�n vonult ki a szob�b�l. Amikor becsapta az ajt�t maga m�g�tt nekivetette a h�t�t. Hallotta, ahogy a n� f�jdalmasan, visszafojtottan felsikolt �s r�gt�n ut�na n�mi robaj is hallatszott. �vatosan benyitott �s akkor megl�tta.
Hermione mag�ba roskadva, kez�t a sz�j�ra tapasztva zokogott a sz�nyegen. A sz�ve majd kiszakadt a n� f�jdalm�t l�tva, de nem mehetett oda megvigasztalni, meg kellett v�rnia, hogy a n� meg�rtse, ez m�r nem az a helyzet, amiben az egyezs�get megk�t�tt�k. Mag�nak sem ismerte be k�nnyen ott P�rizsban, hogy nem fogja elengedni Hermion�t az �v letelt�vel, s�t, soha sem. Most minden azon m�lik, hogy megtudja-e h�d�tani a n�t, akibe �vekkel ezel�tt beleszeretett. Ez�rt azt�n halkan becsukta az ajt�t �s bes�t�lt a saj�t szob�j�ba.


Lassan letelt a n� szabads�ga �s hi�ba aj�nlotta fel Draco, hogy mint Malfoy feles�gnek nem kell dolgoznia, a l�ny ezt elutas�totta.
A k�z�s est�k is hamar v�get �rtek, �s Hermione elkeseredve tapasztalta, hogy Malfoy egyre gyakrabban a kast�lyon k�v�l vacsor�zott, �gyhogy egy id� ut�n m�r enni sem volt kedve. Egy poh�r tejjel vagy egy kis gy�m�lccsel t�rt a szob�j�ba.
Reggelente rosszkedv� volt, f�radt �s kialvatlan, mivel az �jszak�i nagy r�sz�t �bren t�lt�tte. Olvasott vagy �pp az erk�lyen �ld�g�lve a csillagokat b�multa, nem tudott aludni. Hi�nyzott neki Draco �rint�se, mosolya.
A munk�j�ban sem tal�lt �r�m�t, b�r mindent kiv�l�an elv�gzett, sz�tlan volt �s Chris sem tudta felvid�tani. Egyed�l akkor l�tszott vid�mnak, ha Harry megl�togatta, de amint a f�rfi elment, abbamaradt a sz�nj�t�k �s a griffend�les visszazuhant a n�mas�gba. Chris aggodalommal figyelte, hogy a koll�gan�je �s bar�tja hogy teszi t�nkre mag�t.
Nehez�re esett elmenni a bar�taihoz - term�szetesen a var�zsl� n�lk�l -, �s ott elj�tszani, hogy minden rendben van k�z�tt�k, csak a f�rfi ez�rt vagy az�rt nem �rt r� vele menni.
H�tv�genk�nt elment a sz�leihez, de �k is mindig a mardek�rost kerest�k rajta. Hermione �gy �rezte, csapd�ban van, ahonn�t nem tal�l kiutat.
Hatty �s Patty szint�n aggodalommal figyelt�k a kisasszonyuk egyre s�padtabb arc�t.
A h�ziman�k mindenben pr�b�ltak a kedv�re tenni, a l�ny kedves volt vel�k, de tart�zkod�. Alarik gonoszs�g�t sem vette fel, kit�rt el�le, ha tehette. A szellem sokszor l�togatta meg �jszaka �s riogatta a l�nyt k�l�nf�le m�don, de amikor �szrevette, hogy nem �rdekli a griffend�lest, elmaradozott.

16. fejezet