Hermione m�rgesen n�zett Drac�ra, mivel a mardek�ros nem mondta el neki, mi�rt j�rt n�luk reggel Harry. B�rhogyan pr�b�lta kiszedni bel�le, a f�rfi hajthatatlan volt. Hi�ba k�rlelte, hi�ba fenyegette, mindig azt a v�laszt kapta, hogy majd holnap az Od�ban mindent megtud.
- Mit tenn�l meg �rte, Granger? – k�rdezte az eb�d befejez�se ut�n v�ratlanul a mardek�ros.
- Mi�rt?
- Hogy megtudd, mir�l volt sz�!
- Holnap �gyis megtudom. – Hermione igyekezett �rdektelennek l�tszani.
- Ha elj�ssz velem rep�lni, elmondom – n�zett r� kih�v�an a f�rje.
- A sepr�d�n?
- Mivel var�zssz�nyegem nincs – vonta meg a v�ll�t Malfoy.
- Pedig azt sz�vesen kipr�b�ln�m – mosolyodott el Hermione. – Ezek szerint olvastad az Aladdint?
- Nocsak, J�zmin hercegn�set j�tszan�l? – k�rdezte Draco, mialatt b�lintott a l�ny k�rd�s�re.
- Csak egy igazi herceggel!
- Itt vagyok – mosolygott le r� a f�rfi egy igazi sz�vd�gleszt� mosollyal, mik�zben a feles�ge kez��rt ny�lt.
A k�vetkez� pillanatban m�r a t� partj�n �lltak.
- Maradj itt, Granger, hozom a sepr�met!
A l�ny el�gedetten n�zett a mardek�ros ut�n. M�g most is nehezen hitte el, hogy val�ban el tudta �t cs�b�tani.
Merlinre, biztosan nagyon �gyetlen voltam! Megijedtem, ahogy ledermedt, amikor meg�rezte, hogy �n m�g… azt hittem, fak�pn�l hagy! Vajon komolyan gondolta, hogy �r�lt neki? M�g akkor meg kellett volna k�rdeznem! Hiszen ak�r udvariass�gb�l is mondhatta.
- Nem udvariass�g volt, Hermione – s�gta Draco a n� f�l�be. – Hiszed vagy sem, nem vagyok annyira �ntelt, mint gondolod r�lam, de nagyon is el�gedett vagyok, hogy senki sem birtokolt m�g t�ged �gy, ahogy �n. – Ezzel belecs�kolt a l�ny nyak�ba �s mag�hoz h�zta a sepr�re. – Lehet, hogy emiatt b�ntottalak annyit a Roxfortban? – tette fel a k�lt�i k�rd�st.
- Mi�rt?
- Mert �gy gondoltam, hogy sohasem kaphatlak meg.
Hermione k�nyelmesen nekid�lt a fiatal var�zsl�nak �s lassan felemelkedtek. A f�l�ben m�g mindig ott csengett Draco hangja. Szerette, amikor Hermion�nak sz�l�tja, olyan kedvesen, �s m�gis komolyan hangzott a f�rfi sz�j�b�l. Elmosolyodott.
- Min nevetg�lsz, asszony?
- �, igaz�b�l semmin – felelte rajtakapottan. – Csak a hercegn�sdi jutott az eszembe!
- Mes�lj csak kicsit b�vebben err�l!
- M�g mit nem? �gy is t�l sokat tudsz m�r a titkaimr�l!
- Na gyer�nk, ne legyenek titkaid el�ttem! – k�rte mosolyogva a f�rfi.
- Akkor hamar r�m unsz – v�gott vissza a n�. – Valami titokzatoss�g maradjon bennem.
Malfoy m�g sz�lesebben mosolyodott el.
Nocsak, kis griffend�les, vajon min j�rt az eszed? Biztosan nem a rep�l�sz�nyegen!


Hermione t�gra ny�lt szemmel csod�lta az alattuk elsuhan� t�jat. Draco biztos k�zzel ir�ny�totta a s�pr�t, �s a n� megel�ged�s�re meg sem pr�b�lta k�l�nf�le hajmereszt� tr�kk�kkel elk�pr�ztatni �t. Egyenletes s�ta-�zemm�dban szelt�k a leveg�t, n�ha lelass�tva egy-egy �rdekesebb helyen.
- L�tod ott azt a kis tiszt�st?
- �h�m.
- Gyerekkorom kedvenc b�v�helye volt. Ide menek�ltem, ha mag�nyra v�gytam.
A Malfoy-birtok nagys�ga ism�t meglepte Hermion�t, hiszen �gy a leveg�b�l jobban bel�tta azt.
Milyen remek dolog lehet egy ilyen birtokon feln�ni! Csak karny�jt�snyira a term�szett�l, hiszen egy facsoport egy kisgyereknek lefedi az erd�t! Nincsenek zajos j�rm�vek, kiab�l� emberek, csak b�ke �s nyugalom. Ha kedved t�mad lovagolni, csak kis�t�lsz az ist�ll�ba, �s k�sz! Nem kell a f�l v�rost �tutaznod egy lovard��rt. Malfoy nem is tudja, milyen j� dolga volt!
- Dehogynem tudom, Granger! Csak �gy �rzem, t�ls�gosan s�lyos �rat fizettem �rte – d�rm�gte Draco a l�ny f�l�be. – Az ap�m kezdetben �gy viselkedett, mint b�rmelyik sz�l�, boldogok voltunk. Azt�n amikor Voldemort �letre kelt…
Hermione f�lig elfordult a f�rfi �lel�s�ben, de csak annyira, hogy �t tudja �lelni a mardek�ros derek�t. Nem vigasztalta szavakkal, csak egy er�s �lel�ssel. Draco lehajtotta a fej�t, �s arc�t a n� haj�ba rejtette. �rtette �s �rt�kelte a feles�ge gesztus�t. Lassan szavak n�lk�l is megtanultak kommunik�lni, ami egy�bk�nt teljesen rendben volt egy h�zasp�rn�l. Egy �tlagos, norm�lis h�zasp�rn�l.
Merlinre, sosem gondoltam volna, hogy egy griffend�les lesz az, aki ezt az �rz�st megadja nekem! Az m�r csak hab a tort�n, hogy Granger az a griffend�les.

Hermione elmosolyodott, mintha hallotta volna Draco gondolatait. Hasonl� �rz�sek rohant�k meg, hiszen r�gebben mindig azt hitte, Ron lesz az a f�rfi, akivel le�li az �let�t. Azt�n, amikor kider�lt, hogy a v�r�s haj� var�zsl�val csak bar�tok lehetnek, kicsit megijedt, hogy kivel is fogja bet�lteni a f�rfi meg�resedett hely�t. Voltak pr�b�lkoz�sai m�s var�zsl�kkal, de az els� k�z�s vacsor�n�l nagyj�b�l sosem jutottak tov�bb. A l�ny olyan f�rfit szeretett volna maga mell�, akire feln�zhet, vagy aki legal�bb olyan szinten �ll, mint �. L�ssuk be, ez el�g nagy k�v�ns�g volt a r�sz�r�l, hiszen a Roxfort egyik legjobb di�kj�r�l besz�l�nk! Azt�n der�lt �gb�l a t�rv�ny erej�vel ism�t bel�pett az �let�be Malfoy, de m�r nem mint az a kis g�r�ny, aki �veken �t ideges�tette a l�nyt, hanem mint az a f�rfi, aki megv�ltoztatta Hermione �let�t. Megmutatta neki az aranyv�r�ek eddig rejtett vil�g�nak egy szelet�t, �s ezzel egy�tt megmutatta mag�t is egy olyan oldal�r�l, ami sok �ven kereszt�l el volt rejtve, nem csak a n�, hanem mindenki el�tt.
Draco elgondolkozva hallgatta a griffend�les gondolatait. R�d�bbent, hogy megb�zik Hermion�ban, �s szeretn�, ha a l�ny is b�zna benne. V�deni szeretn�, �s maga mellett tartani.

A boszork�ny arra eszm�lt, hogy ism�t talajt �rez a l�ba alatt. �jra a kis t� partj�n voltak, �s � nem tudta, mennyi id� telhetett el a felsz�ll�s �ta. R��bredt, hogy j� ideje nem �rz�kelt a k�lvil�gb�l semmi m�st, csak Draco sz�v�nek dobban�sait. Zavartan n�zett fel a fiatal var�zsl�ra.
- J� reggelt, Csipker�zsika! – mosolygott r� a f�rfi. - Mondtam m�r neked, hogy szeretem a hercegn�s mes�ket?
- Nem.
- Akarod tudni, hogy mi�rt? – k�rdezte, mik�zben m�g mindig mosolyogva egyre k�zelebb hajolt a boszork�nyhoz. – H�t az �breszt�s miatt!
Hermione term�szetes mozdulattal �lelte �t a f�rfi nyak�t �s viszonozta a cs�kj�t.

**

Az eb�d az Od�ban kellemesen telt el. Hermione nagyon �lvezte a bar�tai t�rsas�g�t, �s az m�g felszabadultabb� tette, hogy Draco is mellette volt. Ginny mosolyogva figyelte a k�t fiatal testbesz�d�t, ami sokkal t�bbet el�rult az egym�s ir�nti �rz�seikr�l, mint a szavak.
Harry j�kat nevetett Ron fintorain; Hermione ak�rh�nyszor a f�rj�hez �rt, vagy �pp hozz�simult, a v�r�s haj� var�zsl� szemei szikr�t sz�rtak. A v�g�n m�r Lun�nak is felt�nt Ron viselked�se, �s mi tagad�s, rosszul esett neki. A sz�ke haj� boszork�ny a sokadik alkalomn�l m�r nem b�rta �s eln�z�st k�rve besietett a h�zba.
Hermione figyelm�t nem ker�lte el bar�tn�je feld�lt arca, �s ut�na ment. Szeg�ny Luna a nappaliban s�rdog�lt, �gy tal�lt r� a griffend�les.
- Luna?
A fiatal boszork�ny igyekezett let�r�lni a k�nnyeit �s mosolyogva fordult Hermion�hoz.
- Igen?
A m�sik nem vesztegetett sok sz�t, csak �t�lelte Lun�t.
- Bocs�ss meg neki, k�rlek! Csak nem tud belenyugodni, hogy egy�tt vagyok Drac�val.
- De mi�rt nem veszi �szre, hogy ez nekem f�j?
- Mert nem gondol arra, hogy �gy viselkedik, mintegy f�lt�keny szeret� – s�hajtotta Hermione.
Luna r�n�zett �s kirobbant bel�le a nevet�s.
- Szerintem meg �gy, mint egy apa, aki att�l f�l, hogy a kisl�ny�t �pp az �gy�ba r�ngatja valami briganti!
Hermione is felnevetett.
- Luna, milyen szavakat haszn�lsz? Briganti!
- Egy mugli k�nyvben olvastam �s nagyon megtetszett – v�laszolta m�g mindig k�nnyek k�z�tt, de nevetve Luna.
- �r�l�k, hogy nem vagy r�m f�lt�keny – suttogta Hermione. – Mindig nagyon f�ltem att�l, hogy teljesen f�lre�rted a kapcsolatomat Ronnal. � mindig is olyan lesz nekem, mintha a testv�rem lenne.
- Tudom, Hermione, ne f�lj, nem gondolom azt, hogy el akarn�d cs�b�tani t�lem. Csak n�ha az agyamra megy.
A k�t n� egyet�rt�n n�zett �ssze. Ekkor jelent meg Ginny.
- Mi folyik itt? – n�zett Luna k�nnyes szemeibe.
- �pp a b�ty�dat szidjuk! – felelte Hermione.
- Besz�llhatok?
- Nan�!
A h�rom boszork�ny cinkosan �sszen�zett.
- Mellesleg, �pp most osztja kinn a f�rjed is!
- Veszekednek? – pattant fel Hermione.
- �, nem! Csak Draco elmagyar�zta Ronnak, hogy b�rmennyire is nem tetszik neki, te az � feles�ge vagy �s cseppet sem az �v�, illetve jobban tenn�, ha az �d�z pillant�sai helyett Lun�val t�r�dne, am�g m�g van kivel, merthogy �, Draco, m�r r�g fak�pn�l hagyta volna Luna hely�ben, ami�rt ilyen szemeket mereszt r�d! – felelte nevetve Ginny.
- �s Harry?
- Nem fogod elhinni, de egyet �rtett Drac�val!
- Akkor most Ron emiatt is m�rges! – fintorgott Luna. – A legjobb bar�tja is Drac�nak ad igazat.
- Nem m�rges, s�t…
- Csak nem azt akarod mondani?
- De. Elfogadta, amit a fi�k mondtak!
- �s?
- �s most itt van, hogy bocs�natot k�rjen.

A h�rom boszork�ny zavartan kapta fel a fej�t a var�zsl� hangj�ra. Ron mosolyogva n�zett r�juk, �s Lun�hoz s�t�lt.
– Bocs�ss meg, Luna! Ez nem az a f�lt�kenys�g, amit egy elhagyott szeret� �rez, hanem ink�bb egy bizalmatlan auror megnyilv�nul�sa, aki nem tudja elhinni, hogy az �sellens�ge megjavult.
Luna r�mosolygott a v�r�s haj� griffend�lesre, �s sz� n�lk�l �t�lelte. Ginny �s Hermione kettesben hagyta �ket.
Ron er�sen mag�hoz �lelte a menyasszony�t.
- Milyen szerencs�m van veled, Luna! M�s biztosan nem �rten� meg a Hermion�hoz f�z�d� �rz�seimet, �s f�lt�keny lenne r�. Nem is tudom, mivel �rdemeltem ki a bizalmadat!
- Tal�n azzal, hogy amikor �sszeker�lt�nk m�r szak�tottatok, �s mindketten elmondt�tok nekem az �rz�seiteket! Hermione a bar�tn�m �s tudom, hogy nem �rtana nekem. Te pedig az a var�zsl� vagy, akihez f�rjhez akarok menni, �s akinek gyermekeket akarok sz�lni. Hiszek magunkban, �s b�zom kett�t�kben!
Ron szenved�lyesen megcs�kolta a boszork�nyt, aki ezt lelkesen viszonozta. Titokban h�l�t adott Merlinnek, hogy Lun�t az �lete r�sz�v� tette, �s annak ellen�re, hogy els�re semmit sem l�tott benne, v�g�l m�gis siker�lt k�zel ker�lnie a nem mindennapi boszork�nyhoz.


Ezalatt az asztaln�l szenved�lyes vita folyt. Harry elmondta Hermion�nak, hogy szeretne egy k�vet�b�b�jt sz�rni r�. A n� term�szetesen hallani sem akart r�la, �s hi�ba pr�b�lta Ginny �s Draco is meggy�zni, hajthatatlan maradt.
- Hogyisne, Harry Potter! M�g csak az k�ne, hogy minden l�p�semr�l tudj!
- Na de Hermione, ez nem azt jelenten�, hogy k�mkedn�k ut�nad, csak a biztons�god �rdek�ben tenn�m!
- Sz� sem lehet r�la!
- Granger, engedd meg neki, csak a javadat szolg�ln�!
- Nem, Draco, �s ne is pr�b�lj befoly�solni! Nincs sz�ks�gem arra, hogy az eg�sz auror-parancsnoks�g tudja, hogy �pp hol vagyok, �s mit csin�lok.
- Azt nem tudn�nk, hogy mit csin�lsz, csak azt, hogy hol csin�lod azt a valamit – er�sk�d�tt Harry.
- Na hiszen, az pont el�g! Felejtsd el, Harry, nem egyezek bele!
- Hermione, gondolj bele, hogyha hirtelen seg�ts�gre lenne sz�ks�ged, tudn�k, hogy merre vagy! – pr�b�lta meggy�zni a bar�tn�j�t Ginny is.
- Megmondtam, hogy nem egyezem bele! Van olyan v�delmem, mintha k�vet�b�b�j lenne rajtam! – n�zett Hermione Drac�ra.
- Mir�l besz�lsz? – k�rdezett vissza Harry.
- Azt nem mondom meg, de hidd el, nem vagyok v�dtelen!
Draco megfogta a n� kez�t.
- Val�ban nem vagy teljesen v�dtelen – nyomta meg a sz�t-, de nem �rtana m�g egy biztos�t�k! K�rlek, a kedvem�rt gondold �t m�g egyszer!
Hermione k�rd�en n�zett a mardek�rosra.
- Hidd el, lehet olyan helyzet, amikor sz�ks�gess� v�lhat az aurorok v�delme!
- �gy van, Hermione, k�rlek, gondolkodj! – b�logatott Harry is.
- Rendben, majd �tgondolom – b�lintott a boszork�ny, de esze �g�ban sem volt engedni Harrynek.
M�g csak az k�ne, hogy Draco szob�j�ba t�rjenek be ut�na… vagy az �v�be, amikor a mardek�ros is ott van. Hermione m�r a gondolatt�l is rosszul volt.
Draco sz�lesen elvigyorodott, amikor meghallotta a feles�ge gondolatait.
- Feslett n�szem�ly - s�gta mosolyogva a l�ny f�l�be. – Hiszen semmi b�n�set nem tesz�nk!
Hermione felhorkantott.
- Tudom, de akkor is – suttogott vissza.

B�r val�ban halkan besz�ltek, Ginny m�gis meghallotta �s hirtelen �gy �rezte, mintha egy villanyk�rte villanna fel a feje felett: r�j�tt, mi�rt is nem akarja bar�tn�je a b�b�jt.
Oldalba b�kte Harryt, �s nemlegesen r�zta a fej�t k�zben. Harry nem teljesen �rtette, mit akar hites feles�ge a tudom�s�ra hozni, de mint j�l nevelt f�rj, r�gvest letett b�b�jol� sz�nd�k�r�l, �s mint kiv�l� t�rsalg�, megpr�b�lt lend�teni a besz�lget�sen.
- Na, �s mi �js�g a kviddics p�ly�n? – tette fel az els� olyan k�rd�st, ami szerinte el�g messze volt a v�d�b�b�jt�l.
Draco csod�lkozva n�zett Harryre, de mikor megl�tta Ginny kiss� �sszevont szem�ld�k�t, meg�rtette, hogy Potter asszonyi nyom�snak engedve tereli a sz�t.
Mire Ron �s Luna visszat�rtek, a k�t var�zsl� jav�ban vitatkozott, hogy ki nyeri majd az idei kviddics kup�t.

Draco elgondolkozva n�zte alv� feles�ge nyugodt arc�t. A l�ny szob�j�ban voltak, ma �jjel Draco volt az, aki �tl�togatott. Mikor meggy�z�d�tt r�la, hogy Hermione m�lyen alszik, el�vette a p�lc�j�t �s n�h�ny sz�t mormolt, majd a p�lc�t a boszork�nyra szegezte. A n� k�r�l egy halv�nyk�k f�ny jelent meg, ami sz�pen lassan k�rbevette, majd felizzott �s elt�nt a test�ben.
- Rem�lem, nem fogsz nagyon haragudni, ha kider�l – suttogta, majd k�nyelmesen elhelyezkedett, �s � is �lomba mer�lt.

24. fejezet