Hermione elnevette mag�t.
- Szerintem csak a sz�d nagy, Malfoy, eddig se mert�l bel�pni!
Az ajt�ban egyszerre megjelent a var�zsl� magas alakja.
- Csak a sz�m nagy? – k�rdezte mogorva hangon, de m�g mindig nem l�pett be.
A griffend�les komoly harcot v�vott mag�val. Nem tudta eld�nteni, mit is szeretne. A megold�s ott volt mellette, a p�lc�ja k�p�ben. �vatosan mag�hoz vette �s elsuttogott egy p�rakelt� b�b�jt. A kis helyis�gben szinte azonnal hom�ly lett.
- Nos, akkor m�r j�hetsz is, hogy megmosd a h�tam, Malfoy! - sz�lt nevet� hangon.
A mardek�rost szinte mellbe v�gta a s�r� p�rafelh�. �vatosan odal�pett Hermion�hoz, �s le�lt a k�d sz�l�re. A boszork�ny felemelte a f�rd�pamacsot �s a f�rfi kez�be nyomta. Draco belemer�tette a v�zbe, �s lass�, kim�rt mozdulatokkal kezdte lemosni a l�ny h�t�t. Hermione �tadta mag�t az �rint�s�nek, behunyta a szem�t �s elmosolyodott.
Merlinre, sosem gondoltam volna, hogy egyszer az �letben egy f�rd�szob�ban tal�lom magam Draco Malfoyjal, �s � a h�tamat mossa egy f�raszt� nap ut�n! Komolyan jobban csin�lja, mint Hatty!
Draco elmosolyodott a l�ny gondolatain.
- Hidd el, Granger, engem is meglep ez a szitu�ci�, de mondhatom, hogy kellemesen! – mondta mosolyogva. – Izgalmas �s n�mik�pp vesz�lyes ez a helyzet, hiszen az is benne van a pakliban, hogy olyat teszek, amire nem is gondolsz!
A l�ny pajkos hangon v�laszolt.
- Mire c�lzol pontosan?
- Mondjuk… lenyomlak a v�z al�? – k�rdezett vissza a f�rfi komiszan.
A griffend�les megd�bbent a v�laszon.
- Belenyomsz a v�zbe? – ism�telte meg csod�lkozva.
- �h�m – d�nny�gte Draco �s pr�b�lt a feladat�ra koncentr�lni, ami el�gg� nehez�re esett, hiszen az esze �s term�szetesen a teste is nyugt�zta, hogy Hermione a f�rd�k�dban van �s ugye, nem visel semmit.
- Igazad van, Malfoy, ez a lehet�s�g meg sem fordult a fejemben!
- Igen, val�sz�n�leg teljesen m�s ir�nyba csapongt�l – mondta a f�rfi, tipikusan, mint bagoly a ver�bnek.

Hermione elpirult, nem tudott mit v�laszolni. Egyszer�en csak �tadta mag�t a var�zsl�nak �s �lvezte a finom �rint�seit.
Draco ezalatt rend�letlen�l sik�lta a l�ny h�t�t �s be nem vallotta volna, hogy t�le is a v�zbefojt�s gondolata �llt a legmesszebb.
- H�, Granger, t�zpiros a h�tad! Valami m�s ter�letre k�ne �tmennem!
- M�s… m�s ter�letre? – dadogott a griffend�les.
- Igen, mondj egy m�sik testr�szt, aminek a lemos�s�n�l seg�ts�gre szorulsz!
- Nincs olyan – v�gta r� a boszork�ny.
- Sehol? – hallotta a f�rfi csal�dott hangj�t.
- Sehol.
- Gondolkozz, boszork�ny! – incselkedett Draco.
Hermione gondolatai ide-oda cik�ztak. Megint olyan helyzetbe ker�lt, amib�l nagyon nehezen, vagy egy�ltal�n nem tud kikeveredni.
M�r megint mit m�velek? R� sem ismerek magamra! Olyan mer�sznek �rzem magam �s mindig megj�rom!
Draco ez alatt nem t�tlenkedett. Levette a n� t�r�lk�z�j�t a fogasr�l �s visszas�t�lt vele a k�dhoz.
- Na, gyere Granger, megt�r�lgetlek!
Hermione pr�b�lt l�thatatlann� v�lni. A f�rfi kis h�j�n hangosan felnevetett.
- Ne f�lj m�r, nem haraplak meg! – biztatta a boszork�nyt.
- Te most sz�rakozol velem? – k�rdezett r� a var�zsl�ra. – �lvezed, ugye?
- Mi tagad�s, nagyon is! Megint lemaradt a h�res griffend�les b�tors�god? – tette hozz� provok�l�an.
Hermion�t elfutotta a m�reg.
- Azt hiszed, nem merem? A j� kisl�ny Granger, ugye? - k�rdezett vissza, ugyanakkor fel�llt �s kil�pett a k�db�l. – Akkor csak csod�lkozz, nagysz�j� mardek�ros! – l�pett m�g k�zelebb Drac�hoz.
A f�rfi azonnal r�ter�tette a t�r�lk�z�t �s finom mozdulatokkal elkezdte megt�r�lni a l�ny h�t�t. �rezte, ahogy Hermione remeg a karjaiban.
- Ne f�lj, Granger, nem foglak megenni! – s�gta k�zvetlen�l a l�ny f�l�be, �s m�g k�zelebb h�zta mag�hoz. – M�rges vagy? – k�rdezte halkan.
- Nem.
- F�zol?
- Nem.
- Akkor?
- Mi van akkor? – Hermione megkapaszkodott a f�rfi derek�ban.
- Mi a baj?
- Nincsen semmi baj.
- Hiszen remegsz.
- Tudom – b�lintott a boszork�ny.
- Nem a d�ht�l, �s nem is att�l, hogy f�zn�l.
A n� nem sz�lt, csak b�lintott. Draco elgondolkozva t�masztotta az �ll�t a l�ny fej�re.
- Akkor m�gis mi v�ltja ki bel�led?
- Nem tudod?
- Csak elhinni nem tudom.
- Pedig hidd csak el – a l�ny lehajtotta a fej�t.
- Sz�gyelled magad? – k�rdezte kedvesen a f�rfi.
- Nem tudom – v�laszolt a l�ny. – Nem tudom azt sem, mit tegyek. Vagy mit ne tegyek. Teljesen elvesztem.


Draco lassan az �lla al� ny�jt, �s felemelte a boszork�ny fej�t. M�lyen a szem�be n�zett, majd nagyon komolyan, ugyanakkor l�gyan besz�lni kezdett.
- Semmi nincs, amit akaratod ellen�re meg kellene tenned. Nem kell f�lned t�lem, hamarabb menn�k neki egy hippogriffnek, minthogy t�ged b�ntsalak! Most megyek, majd a vacsor�n�l tal�lkozunk. – Ezzel lehajtotta a fej�t �s megpuszilta a l�ny homlok�t.
M�r majdnem ell�pett t�le, mikor Hermione megsz�lalt:
- Nem.
A f�rfi k�rd�n n�zett r�.
- Nem akarom, hogy elmenj. Azt akarom, hogy itt maradj velem. Azt akarom, hogy bev�ltsd a szavad! Azt akarom, hogy elvessz�nk egym�sban! Hozz�d akarok tartozni. Minden �rtelemben.
- Mi lesz, ha reggelre megb�nod?
- Rem�lem, nem lesz mit megb�nnom.
Draco halv�nyan elmosolyodott a l�ny megel�legezett bizalm�n.
- Mi�rt b�zol ennyire bennem?
- H�t… hallottam ezt–azt r�lad a Roxfortban. A megb�n�s – ilyen �rtelemben –, nem szerepelt a h�rekben.
Draco elmosolyodott.
- Amikor m�r azt hiszem, hogy nem tudsz meglepni, megteszed. A Griffend�l �dv�sk�je hallgatott pletyk�kat a rosszfi�kr�l?
- Csak arr�l, aki �rdekelte – a l�ny �szre sem vette az elsz�l�st. – A Roxfort tele volt a h�d�t�said h�r�vel. Minden boszork�ny eldicsekedett vele, ha n�lad t�lt�tte az �jszak�t. Vagy annak egy r�sz�t. Mindig mindenkit kidobt�l ut�na – a l�ny arc�n egy kis fintor futott �t. – A k�nyvt�rban is err�l besz�ltek. Nem tudtam elb�jni…


Nem akarta meghallgatni a feles�ge sz�j�b�l a h�d�t�sait, nem akart eml�kezni. Draco ajka lez�rta a boszork�ny�t. Hermione megremegett, de hamarosan viszonozta a cs�kot. A fiatal var�zsl� a karjaiba vette �s kivitte a h�l�ba. Amikor letette, kiss� elfordult �s egy bonyolult z�r� b�b�jt bocs�tott az ajt�ra, majd egy Disaudi�t a szob�ra. Ma nem engedi meg, hogy megzavarj�k �ket. J�het t�z, j�hetnek aurorok, j�het a vil�g v�ge is, �k nem fognak ebb�l semmit sem �rz�kelni. Szorosan �lelte a l�nyt, �s boszork�ny is �t. Ahogy Hermione feln�zett r�, Draco a v�gyt�l csillog� szem�ben f�lelmet �s k�v�ncsis�got l�tott. Szavak n�lk�l k�rt �jabb meger�s�t�st, amit a l�ny egy apr� b�lint�ssal �s simogat� kez�vel adott meg. Bebarangolta Draco mellkas�t, �s amikor ez m�r nem volt el�g, remeg� k�zzel kezdte el kigombolni a var�zsl� ing�t. A f�rfi nem seg�tett, csak hagyta, hogy a l�ny a saj�t v�gy�nak engedve meg�rintse a szabadd� v�l� b�rfel�letet, majd lassan az ajkaival j�rja be ugyanazt az utat, mik�zben m�lyen besz�vta a tiszta, f�rfias illat�t. Lassan teljesen lesimogatta az inget a mardek�rosr�l, aki behunyt szemmel �lvezte a boszork�ny �rint�s�t. Hermione eg�szen felb�torodott, amikor �rezte Draco finom remeg�s�t, ahogy puszit nyomott a v�ll�ra, a nyak�ra vagy a mellkas�ra. Hat�rozottan ny�lt a nadr�got tart� �v csatj�hoz, �gyetlen�l pr�b�lva kicsatolni azt, �s k�zben feln�zett a f�l�je magasod� mardek�rosra. Draco gyeng�den figyelte a n� minden rezd�l�s�t, �s a n�ma k�r�st megl�tva egy mozdulattal kipattintotta a csatot. Hermione lassan lesimogatta r�la a nadr�gj�t is, m�g Draco keze a n� v�ll�t �rintette, a nyak�t sim�totta, majd a haj�ba szaladt. �hesen csapott le a sz�j�ra mialatt var�zslattal megszabadult a cip�j�t�l �s a zoknij�t�l is, majd kil�pett a feleslegess� v�l� nadr�gj�b�l. Hermione keze is belesim�tott a f�rfi puha haj�ba, kibontva az azt �sszek�t� szalagot. Draco szeme teljesen els�t�t�lt a v�gyt�l. Lassan felemelte a kez�t �s kioldotta a l�nyt takar� t�r�lk�z�t, ami dolga v�gezetten hullott a boszork�ny bok�j�hoz. A mardek�ros kiss� lehajolt �s felemelte a l�nyt, mialatt az ajkai r�tapadtak a sz�j�ra. �vatosan az �gyra d�nt�tte Hermion�t, �s elhelyezkedett f�l�tte. A nyak�t kezdte bec�zni, kez�t r�sim�totta a boszork�ny mell�re, onnan lesimogatott a derek�ra �s a cs�p�j�re. A kez�t a sz�ja k�vette. Hermione teste �l�nken reag�lt az �rint�sekre �s cs�kokra, maga sem tudta, hogy ennyi �rz�keny pontja van. Honnan is tudta volna, hiszen Draco volt az els�, aki ezeket felfedezte! A n� keze is egyre b�trabban kalandozott a mardek�ros test�n, most �pp a cs�p�j�t �rintette, majd egy hat�rozott mozdulattal a tenyer�t a f�rfi feszes fenek�re sim�totta. Draco halkan felny�g�tt az �rint�sre. � a l�ny combj�nak bels� fel�hez �rt, ami ugyanezt v�ltotta ki Hermion�b�l. A l�ny teste �vbe fesz�lt a var�zsl� simogat� keze alatt, majd hirtelen meg�rezte a f�rfi �rint�s�t test�nek leg�rz�kenyebb pontj�n. �szt�n�sen visszarettent, de Draco gyeng�d �s m�gis hat�rozott mozdulatait�l lassan �jra elengedte mag�t. A cs�p�j�n �rezte a f�rfi v�gy�t, ami meglehet�sen feler�s�tette az �v�t is. �ntudatlanul h�zta k�zelebb a var�zsl�t, aki lassan �jra f�l� kerekedett. Egy forr� cs�kban forrtak �ssze, amikor Hermione meg�rezte Draco f�rfiass�g�t k�zvetlen�l az �gy�k�n�l. A f�rfi lassan elhelyezkedett k�rd� pillant�st vetve a l�nyra. Hermione mag�hoz h�zta �s megcs�kolta �t. Draco hat�rozott mozdulattal hatolt bel�, majd amikor meg�rezte az ellen�ll�st, mozdulatlann� v�lt. A boszork�nyt v�ratlanul �rte a f�jdalom, de igyekezett elhessegetni mag�t�l. Szenved�lyesen �t�lelte a mardek�rost �s hat�rozottan megemelte a cs�p�j�t, ezzel mintegy a tudt�ra adva a var�zsl�nak, hogy m�g nem j�tt el a pihen�s ideje.
Draco �vatosabban pr�b�lt mozdulni, de a l�ny nem engedte. Mintegy kih�v�an odaszor�totta mag�t a f�rfihez, aki emiatt �jra m�lyen belemer�lt a l�ny �l�be. A keze megkereste n��t, az ujjaik, ak�r a test�k, �sszekulcsol�dtak. Mindketten felvett�k a szerelem �si ritmus�t, hogy azt�n kifulladva, egym�s karjaiban l�pjenek �t az �r�kk�val�s�gba.


Lassan t�rtek magukhoz a csod�s k�bulatb�l. Hermione mozdulni is alig b�rt a sz�m�ra eddig ismeretlen f�radts�gt�l. Szorosan a f�rfi karjaiba b�jt, fej�t Draco v�ll�n pihentette. A sz�ke var�zsl� f�radhatatlanul simogatta a l�ny h�t�t, v�ll�t, karj�t, minden�t, amihez hozz�f�rt. A p�lc�ja egy mozdulat�val magukra ter�tette a l�ny takar�j�t �s halkan megsz�lalt.
- Ne haragudj, ha f�jdalmat…
- Csss! – tette az egyik ujj�t a l�ny a f�rfi sz�j�ra. – Nincs mi�rt bocs�natot k�rned!
- Lehettem volna �vatosabb veled! – felelt a mardek�ros.
- Nem volt�l durva. Mindig is �gy k�pzeltem el veled.
A f�rfi megh�kkent.
- Hogy mondtad, Granger?
- Mindig is �gy k�pzeltem el veled – ism�telte meg a n� b�tran, de k�zben az�rt m�gis m�lyen elpirult.
- Te gondolt�l r�m �gy?
- Mint minden hormon�lisan rendben l�v� boszork�ny a Roxfortban tizenh�rom �s hatvanh�rom k�z�tt!– nevetett halkan Hermione. – Azt ne mondd, hogy ti, var�zsl�k nem t�rk�pezt�tek fel a k�n�latot! – tette hozz� incselkedve.
- Az m�s, a f�rfinak szabad! – felelt Draco szint�n nevetve. - Milyen erk�lcstelen n�ps�g lakta a Roxfortot! Sok ki�hezett boszork�ny!
- H�, Malfoy, m�r nem a tizenkilencedik sz�zadban �l�nk! Term�szetes, hogy a n�knek is vannak ilyen ir�ny� gondolataik!
- Kire gondolt�l m�g?
- Mit gondolsz?
– Ne bosszants! – felelt a mardek�ros kiss� idegesen.– Incselkedsz ahelyett, hogy v�laszoln�l!
- H�t, tulajdonk�ppen tal�n Krum, meg persze Ron is.
A var�zsl� felhorkant.
- Kedvenc Weasleym, mint egy bumer�ng, �lland�an visszat�r!
- Nincs okod f�lt�kenys�gre! – simult hozz� a boszork�ny.
Draco nem v�laszolt, csak szorosan mag�hoz �lelte a l�nyt �s szenved�lyesen megcs�kolta.
Az �jszaka t�lnyom� r�sz�t �bren t�lt�tt�k, hol besz�lgettek, hol szeretkeztek. Maguk sem tudt�k volna megmondani, mikor mer�ltek v�g�l �lomba.




Amikor Hatty az este folyam�n m�r sokadszorra pattant le a kisasszony ajtaj�r�l, val�sz�n�s�tette, hogy a fiatalok ma este m�r nem akarnak vacsor�zni. Mosolyogva hoppan�lt Patty mell� �s boldogan sz�molt be r�la, hogy a Malfoy kast�lyban �jra van egy h�l�szoba, amelyet a benne tart�zkod� Malfoy fiatal�r t�bbek k�z�tt hoppan�l�s g�tl� b�b�jjal tett megk�zel�thetetlenn�.


Reggel Draco �bredt hamarabb. �vatosan kicsusszant az �gyb�l �s elment zuhanyozni. A l�ny f�rd�szob�ja teljesen m�s volt, mint az �v�; m�g n�la a s�t�tz�ld sz�n volt a domin�ns, Hermione mindent vil�gosra festetett. A b�zs �s a tejesk�v�sz�n volt a jellemz�, de n�hol megt�rte n�mi arany is. A mardek�ros bel�pett a zuhanyz�ba �s megnyitotta a csapokat. �lvezte, ahogy a majdnem forr� v�z v�gigzubog a test�n. Behunyt szemmel, tapogat�zva ny�lt a f�rd�olaj�rt, amikor egy puha kezet �rzett a h�t�n, majd a griffend�les teljesen hozz�simult.
Szavak n�lk�l kezdt�k f�rdetni egym�st, ami ink�bb simogat�s volt, mint val�di d�rzs�l�s. Hermione mosolyogva nyugt�zta, ahogy a keze alatt �letre kelt a f�rfi teste. Draco szint�n elmosolyodott, amikor a l�ny csikland�san elh�z�dott t�le, de �pp csak annyira, hogy a test�k az�rt �rintkezzen. Halkan mormogva egy var�zslatot elz�rta a vizet, �l�be kapta a feles�g�t �s visszavitte az �gyba.


P�r �ra elm�lt�val, mikor m�r mindkettej�k gyomra hangosan korgott, �jfent felkeltek �s lezuhanyoztak, majd kis�t�ltak a l�ny szob�j�hoz tartoz� erk�lyre. �sszemosolyogtak, mikor l�tt�k, hogy a gondos man�-kezek m�r oda is k�sz�tett�k a k�v�jukat. M�g mindig nem besz�ltek, de igaz�b�l nem volt sz�ks�g�k szavakra. A k�zt�k l�v� csend bens�s�gess� tette az egy�ttl�t�ket az els� olyan reggelen, amikor val�di h�zasp�rk�nt itt�k a megk�sett reggeli k�v�t. Alig fogyott el a forr� ital, mikor Hatty �s Patty jelent meg a „reggelivel”.
- J� reggel, kisasszony, fiatal�r! – sz�lt mosolyogva Hatty.
- J� reggelt nektek is!
- Hoztunk b�s�gesen �telt, Hatty tudja, este nem ettek semmit… biztos �hes a kisasszony �s a fiatal�r is! – mosolygott sz�lesen a man�.
Hermione akaratlanul is elpirult, m�g Draco sz�lesen elmosolyodott.
- Tudhattuk volna, Hatty, hogy a te �les szemed el�tt semmi sem maradhat titokban.
- Nem az �les szeme Hattynek, hanem a hoppan�l�s g�tl� b�b�j a fej�nek! – felelte nevetve a man�. –Tegnap este Hatty t�bbsz�r visszapattant a kisasszony ajtaj�r�l.
Erre m�r Hermione is elnevette mag�t.
- Hatty, te p�tolhatatlan vagy!
- Hatty b�zik ebben, kisasszony!
Az �tkez�s ezut�n j�kedvvel telt el. Hermione m�r alig v�rta a h�tv�g�t, amikor az Od�ba mennek Drac�val. M�r t�bb perce lelkendezett, mikor a mardek�ros f�lbeszak�totta.
- Hogy viselkedsz majd velem a bar�taid el�tt?
A l�ny k�rd�n n�zett r�.
- Hogy �rted ezt?
- Ahogy k�rdeztem. Idegenk�nt, vagy sem?
- Mi�rt viselkedn�nk �gy, mintha idegenek lenn�nk?
- Csak biztos akartam lenni benne, hogy nem l�pt�nk vissza!
- N�zd, Malfoy, lehet, hogy neked nem jelentett semmit az elm�lt �jszaka, de nekem nagyon is sokat – Hermione komolyan n�zett a mardek�rosra. – Nem gondoltam, hogy ez valaha megt�rt�nik k�zt�nk, de nem b�ntam meg, hogy megtett�k. Viszont azt is gondolom, hogy teljesen megv�ltoztatta a dolgokat k�z�tt�nk, ezek ut�n nem viselkedhet�nk �gy egym�ssal, mint a t�lparti idegenek.


A sz�ke var�zsl� elgondolkozva n�zett a griffend�lesre.
- Egyet�rtek veled, Granger, �s csak hogy tudd, �n sem hittem, hogy megt�rt�nhet, de �n sem b�ntam meg. Mindig is kih�v�s volt�l a sz�momra. Az �rtatlans�god, a pirul�said, a f�l�nks�ged. Azt hittem, m�r t�lest�l az els� alkalmon, hogy a f�l�nks�ged most csak annak sz�lt, hogy r�gen volt�l egy�tt valakivel. Biztosan nem hiszed el, de �r�mmel t�lt el, hogy t�vedtem veled kapcsolatban. S�t, ha teljesen �szinte akarok lenni, m�g b�szke is vagyok r�, hogy �n voltam az els�, akinek odaadtad magad.
- Meglepsz, Malfoy! A v�g�n m�g kider�l r�lad, hogy eg�szen m�ly �rzelmekre is k�pes vagy! – incselkedett l�gy hangon a boszork�ny.
A fiatal var�zsl� elmosolyodott.
- Mondtam m�r, nem �ll j�l neked az ir�nia! K�rlek, ink�bb hagyd meg nekem!
A griffend�les b�lintott. A f�rfi gy�ny�rk�dve n�zte a barna hajzuhatagot, ahogy megcsillant a napf�nyben. A barna szemekben huncuts�got l�tott felvillanni, mire k�rd�n h�zta fel a szem�ld�keit.
- Mi j�r a fejedben, Granger?
- H�t, arra gondoltam, mi lesz, ha ennek az �jszak�nak lesz k�vetkezm�nye?
- M�rmint egy kis var�zsl�?
- Vagy egy kis boszork�ny.
- Akkor azt kell mondjam, sajnos �rv�ny�t veszti az egyezs�g.
- Azaz?
- Akkor maradnod kell mellettem, �letfogytiglan – felelt egyszer�en a mardek�ros.
Hermion�n kellemes borzong�s futott kereszt�l. Hiszen ezzel nem ijesztette meg a f�rfi, s�t, ink�bb m�g vonz�bb� tette sz�m�ra a lehet�s�get.
Dehogyis akarn�k elmenni, ha letelik az egy �v! Majdnem b�rmit megtenn�k, hogy magamhoz l�ncoljam! De ebbe az�rt nem tartozik bele az, hogy �gy fogjam meg Malfoyt! Azt vallottam mindig is, hogy egy terhess�get mindk�t f�lnek akarnia kell, nem pedig k�sz t�nyek el� �ll�tva a f�rfit, belehajszolni a h�zass�gba. B�r, ezzel m�r elk�stem, mi m�r h�zasok vagyunk! - a griffend�les elmosolyodott.
- Adok egy galleont a gondolataid�rt! – hallotta meg Draco hangj�t.
- Nem hallgat�zt�l? – k�rdezett vissza m�g mindig mosolyogva.
A f�rfi nemlegesen r�zta meg a fej�t.
- Malfoy, van m�g mit tanulnod! Mindig a legjobb gondolataimr�l maradsz le!
- Merlinre, asszony, ne cs�fol�dj�l velem!
- �gy j�rt�l, Mardek�r gy�ngye!
Draco �pp sz�l�sra nyitotta a sz�j�t, mikor Patty t�nt fel a teraszon.


- Fiatal�r, Mr. Potter van itt!
- K�s�rd ide, Patty!
A fekete haj� var�zsl� k�t percen bel�l megjelent a teraszon.
- J� reggelt, Harry! – �llt fel Hermione mosolyogva �s meg�lelte a bar�tj�t. – Mi sz�l hozott erre?
- Szia, Hermione! Besz�lnem kell Malfoyjal!
- Zavarok? – n�zett fel r� a l�ny.
- H�t, nem b�nn�m, ha nem lenn�l itt – felelte bocs�natk�r� hangon Harry.
- Rendben, akkor magatokra hagylak titeket – v�laszolt mosolyogva a boszork�ny �s a mardek�ros mell� l�pett. – Azt�n nem szeretn�m, ha megint elt�nn�l, mint Olaszorsz�gban! – mondta neki mosolyogva, majd egy k�nny� puszit nyomott a f�rfi ajkaira �s bes�t�lt a szob�j�ba.
Draco elmosolyodott, majd amikor megl�tta Harry vigyorg�s�t, r�ripakodott a fekete haj� var�zsl�ra. - Mi tetszik ennyire, Potter?
- Amit l�ttam – felelt egyszer�en a f�rfi.
- �lj le �s mondd el, mi�rt j�tt�l! K�v�t?
- K�sz�n�m, elfogadom – telepedett le Harry Hermione meg�resedett hely�re. - Sz�val, mint �rtam neked, igazad lehet Nottal kapcsolatban, ez�rt szeretn�k Hermion�ra egy k�vet� b�b�jt sz�rni!
- Ehhez nem kell enged�lyt k�rned t�lem.
- Tudom, Malfoy, csak azt szeretn�m, ha seg�ten�l r�besz�lni Hermion�t, hogy engedje meg! �gy t�nik, az ut�bbi id�ben csak azt l�tja helyesnek, amit te mondasz – fejezte be lemond� hangs�llyal.


A f�rfit �gy �rintette Harry k�zlend�je, mintha h�jjal kenegetn�k.
- Term�szetesen azon leszek, Potter! �n is j�t akarok Gr… Hermion�nak.
- Mondd csak, te mindig ilyen m�rgesen mondod ki a nev�t?
- M�rgesen?
- Aha, mindig grrr…- rel kezded – felelt vigyorogva Harry.
- Nagyon vicces! – horkant fel Draco, majd elnevette mag�t. – Hi�ba, a Granger jobban a sz�mra �ll.
- Akkor sz�l�tsd �gy el�tt�nk is, nem ezen m�lik a dolog.
- Nah�t, Potter, milyen igazad van! – felelte g�nyosan Draco.
- Ja, �s ezt a leereszked� malfoyos hangot is k�r er�ltetned. Mindannyian l�tjuk, hogy teljesen belehabarodt�l Hermion�ba, �gyhogy nyugodtan ismerd be magadnak is – folytatta a griffend�les. – Nem lepett meg a dolog, egy�bk�nt.
- Mi van Potter, valami pszichol�gusi v�gzetts�gre is szert tett�l az ut�bbi hetekben?
- Nem, Malfoy, kor�ntsem. Csak van szemem �s haszn�lom is. H�l�s vagyok, hogy kir�ngattad Hermion�t abb�l az �rzelmi g�d�rb�l, amiben p�r hete m�g igencsak benne volt. Nem tudom �s nem is �rdekel, hogyan csin�ltad, csak �r�l�k, hogy �jra mosolyog �s j� a kedve! M�g ha nehezemre is esik elfogadni, hogy ennek az az eredm�nye, hogy itt cs�kolgat el�ttem.
Draco kicsit csod�lkozott Harry sz�kimond�s�n, hiszen soha nem besz�ltek egym�ssal ilyen dolgokr�l ennyire �szint�n. S�t, legink�bb semmir�l sem. Az utols� mondat hallat�n azonban elvigyorodott � is.
- H�t, Potter, semmit sem adnak ingyen!
Hermione ebben a pillanatban jelent meg �jra.
- Kij�hetek m�r? - k�rdezte kedvesen a f�rfiakat.
- Persze! – n�zett r� mosolyogva Harry. – �gyis indulni akartam, Ginny el akar menni az Abszol-�tra v�s�rolni – forgatta meg a szemeit.
- Oda nek�nk is menni kell majd a napokban – b�lintott Hermione �s Drac�hoz fordult. – Ugye nem mondtad le a holnapi l�togat�sunkat?
- Mi�rt tettem volna? Megbesz�lt�k, nem?
- De igen – mosolyodott el a boszork�ny –, csak nem tudtam, hogy mennyire vesztetek most esetleg �ssze Harryvel – tette hozz� magyar�z�lag.
- Semennyire, Hermione – mosolygott vissza Harry. – De most t�nyleg megyek! K�sz a k�v�t, Malfoy!
- B�rmikor, Potter.
A fekete haj� var�zsl� megpuszilta Hermione arc�t �s elhoppan�lt a kast�lyb�l.

23. fejezet