A mai nap sem indult m�sk�nt, mint a t�bbi, tal�n annyiban, hogy am�g a reggeli k�v�j�t itta a szomsz�dos teraszon megjelent a f�rje.
- J� reggelt, Granger!
- Neked is, Malfoy! Minek k�sz�nhetem a t�rsas�god?
- Este el kell menn�nk egy partira. Semmi komoly, csak megmutatjuk magunkat �s m�r j�het�nk is haza. Legy�l k�sz h�t �r�ra.
- Rendben – felelte a l�ny, de nem n�zett a f�rfira.
Drac�nak nagy �nuralm�ba ker�lt �gy tennie, mintha nem l�tna semmit abb�l a v�ltoz�sb�l, amin Hermione kereszt�lment. Est�it az Abszol-�ton l�v� r�gi leg�nylak�s�ban t�lt�tte, mert m�sk�pp nem b�rta volna t�vol tartani mag�t a n�t�l.


A ruha, amit Hermione viselt smaragdz�ld, k�nny� kis kokt�lruha volt, ami feldobta az a gy�ny�r� nyak�k, amit Draco indul�s el�tt csatolt a nyak�ba. A n� �gy �rezte, �geti a f�rfi �rint�se, szab�lyosan megsz�d�lt. Ebben szerepet j�tszott a szok�sos ment�s illat is, amelyet m�r olyan r�gen �rzett ilyen k�zelr�l.
Draco nagyon vigy�zott, hogy ne �rjen hozz� a l�ny nyak�hoz, de ugye, amit az esze tudott a teste nem k�vette. Nem tudta meg�llni, hogy v�gigsim�tson a n� b�r�n, mintegy v�letlen�l. Ennyi el�g is volt egy �ram�t�s szer� zsibbad�shoz. �gy kapta el a kez�t, mintha meg�gette volna.
Udvariasan felk�n�lta a karj�t a boszork�nynak, de az nem fogadta el. Egym�s mellett �llva hoppan�ltak a rendezv�ny sz�nhely�re. Amint a n� kiss� megbillent Draco m�r �t is karolta a derek�t. Hermione el�sz�r �szt�n�sen odab�jt, de szinte r�gt�n el is l�pett a f�rfit�l.
Az este els� pr�bat�tele a t�nc volt. Mindenki tudta, hogy mindketten szeretnek t�ncolni, ez�rt �rtelmetlen lett volna az ellenkez�j�t �ll�tani.
Hermione belesimult az ismer�s �lel�sbe. Test�n j�les� borzong�s futott �t �s egy�ltal�n nem b�nta, amikor Draco k�zelebb h�zta mag�hoz. Lehunyt szemmel hajtotta a fej�t a f�rfi v�llg�dr�be �s nem gondolkozott, egyszer�en csak �lvezte a mardek�ros k�zels�g�t.
Merlinre, Granger, mennyire hi�nyzol! A napjaim �resek n�lk�led. Milyen kegyetlen a sors, mikor m�r nem kellene ellens�gk�nt tekinten�nk egym�sra, akkor belek�nyszer�t egy hal�lra �t�lt h�zass�gba. Mit nem adn�k �rte, ha szeretn�l!
- Mondt�l valamit? – n�zett fel r� Hermione.
- Nem .
- Meddig maradunk?
- M�g egy-k�t t�nc, rendben? – n�zett a szem�be m�lyen a f�rfi.
A n� csak b�lintott. Bel�l ujjongott a lelke, hogy m�g Draco karjaiban lehet.
Merlinre, alig �lem t�l n�lk�led a napokat, nagyon j� most a karjaidban! Nem is akarok semmire sem gondolni, ki tudja, mikor lesz r� �jra alkalmam! Csak �lvezni akarom a k�zels�ged, az izmaid j�t�k�t t�nc k�zben. Az illatod, ami elsz�d�t… szeretn�m, ha minden a r�gi lehetne, ha �jra egy�tt lehetn�nk. Mennyit nevett�nk! Mi�rt is nem szeretsz?
Kifel� mindketten nevettek, j�kedv�nek mutatt�k magukat. Rita Vitrol k�peket k�sz�tett r�luk a Pr�f�t�nak, ami holnap a t�rsas�gi h�rek f� oldal�n jelenik meg.
Senki sem vette �szre a m�lyben h�z�d� probl�m�kat, hiszen ha az esz�knek tudtak is parancsolni, a sz�v�knek nem. A k�t fiatal annyira egy�tt volt, olyan szerelmesen simult �ssze, hogy csak az irigyeik sz�ma n�tt percr�l-percre.


Az �jszaka megint �bren tal�lta a boszork�nyt, aki egy k�nyvvel a kez�ben �lt az �gy�ban. Ami m�s volt, hogy mosolygott. Sz�les, j�kedv� mosoly j�tszott a sz�ja sark�n, majd felpattant �s a p�lc�j�val a kez�ben a f�rj�vel k�z�s fal el� �llt.

**

Draco az est�lyt k�vet� k�t reggel m�g term�szetesnek vette, hogy �bred�skor a feles�ge samponj�nak �des, epres-van�li�s illat�t �rzi. Amikor viszont m�r a negyedik reggel is becsapta az orra, elgondolkozott.
Ma Blaise-zel eb�delt a H�rom S�pr�ben �s � k�nyszert �rzett, hogy megossza ezt a bar�tj�val. Mivel nem akarta mindenbe beavatni, ez�rt a j�l ismert „bar�tom bar�tja” idi�m�t h�vta seg�ts�g�l.
- A m�ltkoriban tal�lkoztam egy r�gi francia bar�tommal. K�pzeld, olyan fura dolgot mes�lt! – vezette fel a t�rt�netet. - Megismerkedett egy egzotikus orsz�gba val� boszork�nnyal �s ahogy lenni szokott, �sszej�ttek. Amikor azt�n a n� elhagyta - illetve eg�sz pontosan � k�ldte el -, m�g napokig �rezte reggel �bred�s ut�n a n� parf�mj�nek az illat�t a h�l�szob�j�ban!
- Ez nem annyira egyedi eset, Draco! Emily a m�ltkor mes�lt egy k�nyvr�l, ott is ezt az esetet �rta le az �r�, de abban kider�lt, hogy a n� egy var�zslatot alkalmazott, egy olyan b�b�jt, ami lehet�v� tette, hogy a szeret�j�n�l t�ltse az �jszak�t an�lk�l, hogy az a szerencs�tlen var�zsl� �szrevette volna! – nevetett Blaise. – Bar�tom, a n�k sokkal rafin�ltabbak, mint mi felt�telezz�k r�luk!
- T�nyleg? Nem lenn�k meglepve, ha Hermione is olvasta volna ezt a k�nyvet!
- A c�me „A titkok �jszak�ja”, eml�tsd meg neki!
A k�t var�zsl� ezut�n m�r az aktu�lis kviddics liga eredm�nyeket t�rgyalta, de Draco alig v�rta, hogy haza indulhasson.


Hermione az est�lyt k�vet� napokban felt�n�en j�kedv�nek l�tszott �s Hatty elmond�sa szerint �jra visszat�rt az �tv�gya is. Reggelente j�kedv�en iszogatta a k�v�j�t �s d�dolgatva hoppan�lt el a miniszt�riumba. A mardek�ros fej�ben �ssze�llni l�tszott egy terv, amelyet m�g ma �jszaka v�grehajt.
Hermione a vacsora ut�n kis�t�lt a t� mell�. Le�lt a hinta�gyra �s �tlapozta a Pr�f�ta aznapi sz�m�t. Draco nem vacsor�zott ma sem otthon, de a n� tudta, hogy olyan tizenegy �ra t�jban haza�r. Mindig hazaj�tt, �ltal�ban ebben az id�pontban. Mosolyra h�z�dott az ajka, amint felid�zte f�rje von�sait. Draco igaz�n j�k�p� f�rfi volt, �s egyel�re m�g az �v�.


Draco k�v�ncsian v�gott bele a terve v�grehajt�s�ba. A Malfoy kast�ly falai k�z�tt hagyom�nya volt a fekete m�gi�nak, emiatt egy percig sem t�tov�zott, amikor m�solatot k�sz�tett mag�r�l. Az �l-Draco kik�p�tt m�sa volt az eredetinek, a var�zsl� m�g arra is odafigyelt, hogy az �lland�an haszn�lt k�lnij�b�l se felejtsen el tenni az �ltala teremtett m�solatra.
Helyet foglalt a f�s�lk�d� asztal mellett elhelyezett fotelbe, �s ki�br�nd�t� b�b�jt sz�rt mag�ra. Miut�n l�thatatlann� v�lt, �rdekl�dve figyelte az el�ad�st.


Nem kellett sok�ig v�rnia, alig lett �jf�l, a feles�g�vel k�z�s fal egyszer csak elt�nt. Megl�tta a griffend�lest, aki l�bujjhegyen lopakodott oda az �gyhoz �s megbizonyosodott r�la, hogy „Draco” alszik. El�vette a p�lc�j�t �s valami b�b�jt mormogott az orra alatt. Halv�ny, alig l�that� ez�stsz�n� f�ny vette k�r�l az �gyban fekv� alakot. A n� mag�t is megb�v�lte valamivel, majd becsusszant az �gyba. Karj�val �t�lelte az alv� mardek�rost, majd egy negyed �ra m�lva � is elaludt.
Megtette, Merlinre, megtette! – ujjongott mag�ban a sz�ke f�rfi - � j�tt el hozz�m! Csak �pp �n nem tudtam r�la.
Visszaford�totta a b�b�jt �s �jra l�that�v� v�lt. Lassan odas�t�lt az �gy�hoz �s egy hat�rozott p�lcaint�ssel elt�ntette a m�solatot.
�pp csak beb�jt a takar�ja al�, amikor meg�rezte, hogy Hermione k�zelebb h�z�dik. A boszork�ny a fej�t a f�rfi p�rn�n nyugv� karj�ra tette, a keze pedig Draco derek�ra cs�szott. �lm�ban elmosolyodott, majd �jra egyenletesen kezdett l�legezni.
A sz�ke var�zsl� gyeng�d puszit adott a n� homlok�ra, majd k�nyelmesen elf�szkelte mag�t �s elaludt.


Reggel a mardek�ros egyed�l �bredt, nyoma sem volt az �jszakai l�togat�nak. Elmosolyodott, majd gyorsan kiugrott az �gy�b�l �s a teraszra s�t�lt.
Hermione m�r ott �lt a m�sikon az asztal mellett, kez�ben az elmaradhatatlan k�v�sb�gr�vel. Amikor meghallotta Draco ajtaj�nak a zaj�t, elmosolyodott, majd gyorsan rendezte arcvon�sait.
A f�rfi �lmos hangon k�sz�nt r�.
- Neked is j� reggelt, Malfoy! – felelt kim�rten a n�.
- J�l aludt�l, Granger?
A n� f�rk�szve n�zte a var�zsl� arc�t.
- Igen, k�sz�n�m. Te?
- �n is - ny�jt�zkodott a f�rfi –, kellemesen telt az �jszak�m. L�tom, van m�g k�v�d, megk�n�ln�l vele?
- Term�szetesen, hiszen ez a te h�zad – a n� elk�sz�tette a k�v�t �s odalebegtette a f�rfinek.
Gyan�s volt neki Draco, de nem tudta, hogy mi az, ami zavarja.
A rossz lelkiismeret, Hermione, a rossz lelkiismeret! mondta egy gyenge hangocska a fej�ben.
- Lassan itt lesz Zambini�k esk�v�je – a f�rfi el�g hangosan besz�lt, hogy az erk�lyszomsz�dja is hallja. – Ott is ilyen fagyosan akarsz velem viselkedni?
- Term�szetesen a nyilv�noss�g el�tt nem – sz�gezte le Hermione –, de az�rt t�l sok mindenre ne sz�m�ts! – tette hozz�.
- Rendben, nem leszek meglepve, ha idegenk�nt kezelsz, mint most m�r el�g hossz� ideje. Milyen napod lesz ma?
- M�g nem igaz�n tudom, de az ut�bbi id�ben nem sok tiltott var�zslatot tal�ltunk. Mintha a s�t�t var�zsl�k kiv�rn�nak.
- Gondolod? - k�rdezte a mardek�ros �rdekl�d� hangon.
- Van egy olyan �rz�sem, hogy valami t�rt�nni fog a k�zelj�v�ben. Rem�lem, nem megint valami s�t�t m�gust akarnak helyrepofozni!
Draco elgondolkozva itta a k�v�j�t. � is hallott n�mi pusmog�st valami nagy tervr�l, de mivel m�r nem tartozott szorosan a fekete oldalhoz, az inform�ci�kat is csak sz�rve kapta meg. Mindenesetre valami gonosz volt a leveg�ben.
- Min gondolkodsz ilyen er�sen, Malfoy? Tudsz valamit?
- Ugyan, Granger, mit tudn�k? A fekete oldal �rul�nak tart, ami, valljuk be, n�mik�pp jogos is, �pp ez�rt csak pletyk�kat hallok. Azokat, amiket ti is.
- Ha tudn�l valamit, sz�ln�l?
- Nem tudom, nem vagyok igaz�n motiv�lt ebben a dologban.
- Motiv�lt? Mi kellene jobb motiv�ci� ann�l, hogy �rtatlan embereket v�dsz meg?
- Mint Potter, vagy esetleg Weasley? Nem, nem el�g.
Hermione fels�hajtott. Ronnal m�g mindig nem �llt teljesen vissza a bar�ts�ga, a v�r�s haj� f�rfi m�g mindig neheztelt r�. Harry is pr�b�lta Ront b�k�teni, nem sok sikerrel.
- Igen, p�ld�ul �k. Vagy az a t�nem�nyes kisl�ny Olaszorsz�gban. Vagy a sz�leim.
A f�rfi szeme m�rgesen r�villant.
- �, persze, a kedves auror fi�k! Majd elfelejtettem �ket, pedig a te sz�vednek milyen kedvesek! – felelt Draco g�nyosan.
Hermione nem vette fel a keszty�t �s nem v�gott vissza. Ehelyett mosolyogva fel�llt.
- Sajnos, meg kell szak�tanom ezt az �rdekes besz�lget�st, mennem kell a miniszt�riumba. Kellemes napot, Malfoy!
A var�zsl� csak b�lintott �s �tlebegtette a k�v�skann�t a saj�t asztal�ra.
Hallotta, amint a n� elhoppan�lt. Visszas�t�lt a szob�j�ba �s alaposan megn�zte az �gy�t. Sehol egy red�, sehol egy gyan�s nyoma annak, hogy ketten is benne t�lt�tt�k az �jszak�t, viszont az egyik p�rn�nak kellemes epres-van�li�s illata volt. Amint t�zetesebben megn�zte, tal�lt rajta egy g�nd�r, hossz� barna hajsz�lat. Elmosolyodott �s visszas�t�lt a teraszra.


Draco napk�zben az Abszol-�ton j�rt, megfelel� n�szaj�nd�kot keresett Blaise-nek. Az egyik kirakatban megl�tott egy brosst, ami olyan volt, mint amit a feles�ge olyan v�gyakoz�an n�zett Velenc�ben. Mosolyogva vette meg a kis �kszert.
Mire elrendezte a v�s�rl�st, eb�did� lett. A H�rom S�pr�ben megeb�delt �s ben�zett a Gringottsba is p�r ezer galleon�rt. A s�ta j�l esett neki, kellemes id� volt.
Alig v�rta, hogy haza�rjen, mert eld�nt�tte, k�r�ln�z a griffend�les szob�j�ban, am�g az nincs otthon.
Egy alapos keres�s eredm�nyek�nt meg is tal�lta a k�nyvet a n� p�rn�ja al� rejtve. Beleolvasott �s megtudta, hogyan v�dje ki a b�b�jt, amit a feles�ge sz�r r�, hogy ne �szlelje a jelenl�t�t. Arra m�g nem tudta a v�laszt, mag�ra mit sz�r a n�, de ha szerencs�s lesz, ma �jjel kihallgatja.


Hermione f�radtan �rt haza. Ma eg�sz nap �ton voltak Chrisszel, egy bejelent�st k�vet�en k�vettek egy fura var�zsl�t eg�szen annak a h�z�ig. Az ismeretlen bejelent� azt �ll�totta, hogy az alak nem m�s, mint Voldemort egyik megmaradt k�vet�je. Mikor az aurorok seg�ts�g�vel elfogt�k �s kihallgatt�k az ijedt var�zsl�t kider�lt, hogy semmi val�s alapja nincs a gyan�s�t�snak. Egy egyszer� londoni kvibli volt a szerencs�tlen fl�t�s, akinek a rosszakar�ja tett jelent�st a miniszt�riumnak. A rossz sz�nd�k� bejelent�t el�g jelent�s, �tsz�z galleonos b�ntet�ssel s�jtott�k.
A n� gyorsan megvacsor�zott, lef�rd�tt �s az �gy�ban fekve hallgat�zott, hogy el ne mulassza Draco �rkez�s�t.


A felkel� Hold f�nye az �gy�ban tal�lta a mardek�rost, aki mag�ra mondta az ellenb�b�jt, majd k�nyelmesen elhelyezkedett �s elaludt. Az id� lassan �tfordult az �jf�len, mikor - pont, mint el�z� este -, megjelent a boszork�ny.
Az �gyhoz �vakodott �s r�sz�rta az ez�st�s b�b�jt Drac�ra. A f�rfi azonnal fel�bredt �s szinte ny�l� f�llel hallgatta Hermione suttog�s�t.
-… �s miel�tt fel�bredne, engem vigy�l a helyemre…- suttogta a b�b�j vers�t.
Amikor v�gzett f�radt s�hajjal b�jt be a f�rfi mell�.
Micsoda egy csal� vagyok! De nem tudom m�sk�pp fenntartani a l�tszatot, belebetegszem, ha nem �rinthetem meg! – mintegy bizonys�gul v�gigsim�tott a var�zsl� arc�n. – Musz�j idej�nn�m, �t�lelnem, hozz�b�jnom, mert e n�lk�l meghal a lelkem!
Draco kil�pett a l�ny gondolataib�l �s engedte mag�hoz simulni a feles�g�t. Hermione elf�szkelte mag�t �s szinte azonnal elaludt. A f�rfi a sz�j�val �vatosan v�gig sim�tott Hermione ajkain majd �jra �lomba mer�lt.


Reggel term�szetesen megint egyed�l �bredt, de a fej�ben m�g ott volt az a k�t sor, amit a boszork�ny sz�j�b�l hallott.
Val�sz�n�leg, miel�tt fel�bredn�k, visszaviteti mag�t a szob�j�ba, ravasz kis boszork�ny!mosolygott a f�rfi. Mindent j� sz�nben l�tott, hiszen nyert, megnyerte a feles�g�t, csak m�g arra kellett r�j�nnie, hogyan is �ltesse �t gyakorlatba ezt az elm�letet.
Blaise bar�tja m�snapi esk�v�je j� alternat�v�t k�n�lt arra, hogy mag�hoz �desgesse a n�t. Kicsi s�rm, kicsi akar�s, �s Granger – tal�n – a karjaiba k�t ki. Hiszen ott lesz Nott is, akit�l megint meg kell majd v�denie �t, �s mi lehet jobb alkalom egy kis enyelg�sre, mint a f�l�ny�nek �rz�keltet�se a m�sik var�zsl� el�tt?
A f�rfinek sz�les mosoly ter�lt el az arc�n.
Nos, Granger, jobb lesz, ha belet�r�dsz a megv�ltoztathatatlanba, nem kell ide Megszeghetetlen Esk�, az eny�m vagy sz�r�st�l-b�r�st�l!

17. fejezet