Az Od� ajtaj�n Ginny szaladt ki �s mosolyogva �t�lelte a bar�tn�j�t.
- Hermione, olyan, mintha egy h�napja nem l�ttalak volna!
- Pedig csak p�r napig voltam t�vol!
Az ajt�ban Luna volt a k�vetkez�, aki szint�n �ssze�lelkezett a l�nnyal. Malfoy csak �llt Hermione mellett, n�zte, ahogy a l�nyok �r�lnek egym�snak. Ginny hat�rozottan l�pett a var�zsl� el�.
- L�gy n�lunk �dv�z�lve, Malfoy! – �s kezet ny�jtott a sz�k�nek.
- K�sz�n�m, Weasley –b�lintott a f�rfi.
- Potter, ha k�rhetem. S�t, mivel m�r nem az iskol�ban vagyunk, �s m�r nem vagyunk gyerekek sem, h�vhatn�l te is Ginnynek, mint mindenki m�s – mondta a v�r�s haj� boszork�ny egyenesen Draco szem�be n�zve.
- Rendben, Ginny.
Luna tan�cstalanul �llt, majd � is a kez�t ny�jtotta a mardek�rosnak.
- Draco!
- Luna!
Na, a k�nnyebbik r�sz�n t�l vagyunk - gondolta Hermione. – Most m�r csak a fi�kkal kell z�ld�gra verg�dn�nk.
Nem is vette �szre, hogy a f�rje legiliment�lja, csak az volt fura, hogy a var�zsl� r�n�zett �s b�lintott. Ekkor jelent meg a k�t bar�t az Od� ajtaj�ban. Mindketten mosolyogva �lelt�k �t a l�nyt �s kedvesen k�sz�nt�tt�k �t. Harry ker�lt el�bb szembe Malfoyjal. R�vid ideig m�regett�k egym�st, majd a fekete haj� var�zsl� kezet ny�jtott.
- Szervusz, Malfoy!
- Potter!
Ron t�tov�zott, de �gy �rezte, m�g nem j�tt el az ideje a k�zfog�snak, ez�rt csak b�lintott a sz�ke fel�, aki viszonozta a k�sz�nt�st. Nem h�zta az id�t, Harryhez fordult.
- Potter, besz�lhetn�nk valahol?
Harry b�lintott.
- Menjetek el�re a kertbe, majd mi is megy�nk ut�natok! – n�zett Ginnyre, aki b�lintott �s kiterelte a kis csapatot. A kerti asztalon sok finoms�g �s friss�t� volt. Hermione fogott egy poh�r vajs�rt �s le�lt a padra.
Ron �s Luna szembe foglaltak helyet, Ginny pedig a hinta�gyon.
- Mes�lj, milyen volt Olaszorsz�g? – k�rdezte Luna a bar�tn�j�t.



Harry �rdekl�d�ssel fordult a sz�ke var�zsl�hoz.
- Mit akarsz mondani, Malfoy?
- Szeretn�m itt hagyni a feles�gem n�lad egy-k�t napra.
- Mi�rt is?
- A kast�lyban j�rt valaki. �gy �rzem az, aki felgy�jtotta a mell�k�p�leteket is.
- Ezt tudom, ott voltam. Nem tal�ltunk semmilyen nyomot - b�lintott Harry.
- H�vtam egy Perspicaxot.
- Mi�rt?
- Mert tudni akarom ki az, aki az �letemre t�r. Nem akarom, hogy Gr… Hermione ott legyen, amikor ez a l�ny �tvizsg�lja a kast�lyt �s a birtokot.
- Ez rendes t�led.
- � nem �gy l�tja. Velem akar j�nni.
- Akkor nincs mit tenned, el�g konok egy term�szet.
Draco v�laszul megforgatta a szem�t.
- Ez�rt akartam besz�lni veled. Bemegyek, de r�vid id�n bel�l kij�v�k… mondjuk a mell�khelyis�gbe. Te sz�val tartod Gr… Hermion�t �n pedig hazahoppan�lok. Legkor�bban holnap reggelig itt kell �t tartanod, nem sz�m�t, hogyan. Ha kell, k�ldj r� egy k�t�z�b�b�jt, de ne engedd vissza a kast�lyba. Megteszed?
A fekete haj� var�zsl� f�rk�sz�en n�zett a sz�k�re.
- Mi�rt?
- Mit mi�rt, Potter?
- Mi�rt akarod v�deni Hermion�t?
- Egy f�rjnek ez az egyik feladata, nem? Megv�deni az asszony�t.
Harry arc�n csod�lkoz�s futott �t, de b�lintott.
- Igaz, ez az egyik r�sze a h�zass�gnak. Rendben, mindent megteszek, amit tudok.
- K�sz, Potter!
- Nem miattad teszem, hanem Hermione miatt!
- Ez most kiv�telesen ugyanaz! – mosolyodott el Malfoy.


Hermione mes�l�s k�zben �lland�an az ajt�t leste. Ginny szem�t nem ker�lte el, hogy mit, pontosabban kit n�z a bar�tn�je. Mint ahogy az a f�lmosoly sem, ami akkor futott �t a barna haj� griffend�les ajk�n, amikor Ron, Harry �s Draco megjelent az ajt�ban.
A sz�ke mardek�ros letelepedett a feles�ge mell� a padra, �s az asztal takar�s�ban �tadta neki Ron �s Luna aj�nd�k�t.
Hermione mosolyogva n�zett a fiatal jegyesp�rra.
- Luna, Ron, engedj�tek meg, hogy gratul�ljunk az eljegyz�setekhez! – �llt fel Hermione �s a bar�tai el� �llt. �t�lelte Lun�t �s egy puszi ut�n a kez�be nyomta az aj�nd�kot, majd tov�bb l�pve Ronnak is a m�sikat.
Luna elpirult �r�m�ben.
- Hermione, igaz�n nem kellett volna!
Ron is vigyorogva adott puszit a bar�tn�j�knek.
- Hermione, te mindig tudtad, mi a m�dja a meglepet�snek!
Izgatottan bontogatt�k mindketten a kis csomagokat. Luna szemei kikerekedtek, amikor megl�tta a k�k sz�n� k�vekb�l kirakott, vir�got form�z� brosst.
- Hermione, a kedvenc sz�nem! K�sz�n�m! – felpattant �s �jra a l�ny nyak�ba borult.
A meglepett Hermione Drac�t kereste a pillant�s�val, aki mosolyogva n�zte �ket a hely�r�l. Ron nyakkend�t�j�t ugyanolyan sz�n� k�vek d�sz�tett�k, mindenki l�thatta, hogy a k�t darab egy mester keze munk�j�t dics�rte.
- Gy�ny�r�ek! – sz�lalt meg Ginny, akinek a szeme ide-oda j�rt Hermione �s Draco k�z�tt.
Draco megk�sz�r�lte a tork�t.
- Bocs�ss meg, Potter, megmondan�d hol tal�lhat� a mosd�?
- Bem�sz �s jobbra a m�sodik ajt�! – majd siet�sen Hermione fel� fordult. - Mes�lj, milyen volt a n�sz�t?
Sz�val ezt tal�lt�tok ki! Hamarabb kellett volna felkelnetek, hogy engem �tverjetek, fi�k!
Draco m�g visszapillantott a t�rsas�gra, majd bel�pett a h�zba. Hossz�, egyenletes l�ptekkel sietett v�gig a folyos�n �s kil�pett az Od� el�. Nagy siets�g�ben majdnem felbor�totta a feles�g�t.
- Nocsak, Malfoy, elt�vesztetted az ajt�t? Ez nem jobbr�l a m�sodik.
- Granger, mennem kell...
- Velem mi lesz?
- Itt leszel a bar�taiddal, holnap pedig visszaj�v�k �rted, meg�g�rem.
- K�ldesz baglyot, ha valamit tal�l?
- Persze, de holnap �gyis �rted j�v�k.
A fiatal boszork�ny lehajtotta a fej�t.
Most hogy mondjam neki azt, hogy vigy�zzon mag�ra? Hiszen semmi jogom ilyeneket mondani neki, de �rzem, nem lesz j� v�ge ennek a kutat�snak. Olyat fog tal�lni, aminek nem fog �r�lni.
Malfoy h�trah�k�lt a l�ny gondolatait�l. Majd hirtelen �tlett�l vez�relve hozz� l�pett �s er�sen �t�lelte a boszork�nyt. A griffend�les feln�zett a f�rfira, aki gondolkod�s n�lk�l hajtotta le a fej�t �s cs�kolta meg �t.
Amilyen hirtelen j�tt ez a gyeng�den k�vetel�z� cs�k, olyan hirtelen meg is sz�nt. Hermione hitetlenkedve n�zett a var�zsl�ra, aki elmosolyodott, lassan elengedte �s h�tr�bb l�pve azonnal hoppan�lt.
A boszork�ny t�tov�n meg�rintette az ajkait, amelyen �rezte a mardek�ros cs�kj�nak �z�t �s lassan megfordult.
Ginny Potter �gy ugrott el az ablakt�l, mintha k�gy� cs�pte volna meg. Megr�zta a fej�t �s sz�lesen elvigyorodott.

**


Hermione j�l �rezte mag�t a bar�tai k�z�tt, de agg�dott Draco miatt. Amikor erre r�j�tt, megpr�b�lta a bizonytalans�gra kenni az aggodalm�t, de h�t Merlinre, kinek is hazudott? Saj�t mag�nak? Hiszen m�r amikor Roxfortban megl�tta Malfoyt, megtetszett neki. Az �vek m�l�s�val a kapcsolatuk egym�ssal nem volt soha bar�ts�gosnak mondhat�, de azon, hogy a mardek�ros j�l n�z ki �s � bizony vonz�dik hozz�, nem v�ltoztatott. Sokszor kapta mag�t azon, hogy a k�z�s �r�ikon sz�vesen felejti a szem�t a sz�k�n �s a b�lon sem felejtette el szemre v�telezni. A m�ltkori besz�lget�s�kb�l kider�lt, hogy Malfoy is l�tta a b�lon, de neki ellenkez� �lm�nye miatt maradt meg az eml�keiben. Hogy is mondta?” Kellemes jelens�g volt�l abban a habcs�k sz�n� b�li ruh�ban.” - Igen, ez az! – A l�ny elmosolyodott. – Ilyen udvariasan sem pocskondi�zt�k m�g le a ruh�mat! Hi�ba, Drac�nak van st�lusa…
- Hermione! – r�zta meg a v�ll�t Ron. – Harmadszorra k�rdem, k�rsz-e m�g levest?
- Nem, Ron, k�sz�n�m – n�zett r� b�nb�n�an a l�ny.
- Akkor hozhatj�tok a m�sodikat! – fordult �r�mmel a m�sik k�t l�nyhoz Ron.
Hermione felpattant, hogy seg�tsen. Egy�tt hozt�k ki az �telt a bar�tn�ivel, �s j� �tv�ggyal kezdtek enni. Ak�rmennyire pr�b�lt odafigyelni a t�rsalg�sra, gondolatai �lland�an visszakanyarodtak a mardek�roshoz.
Mire volt j� ez a cs�k? Mi�rt tette? Hiszen csak f�ttyent egyet �s szebbn�l szebb boszork�k borulnak a l�bai el�… sajnos. Mit akar t�lem? F�lek, csak kihaszn�l. Azt sem tudom, ezek ut�n hogyan viselkedjek vele. Mennyi megv�laszolatlan k�rd�s!
Ginny �rgus szemekkel figyelte Hermion�t. Alig v�rta, hogy asztalt bontsanak, �s v�gre egyed�l maradjanak. Elhat�rozta, hogy kifaggatja a bar�tn�j�t.

**

Draco m�g mag�nak sem tudta megmagyar�zni, hogy mi�rt cs�kolta meg Grangert. Egyszer�en �gy �rezte, meg kell tennie. Az agg�d�s, amit kiolvasott a l�ny gondolataib�l, meglepte. Kellemesen lepte meg, amin � saj�t maga is csod�lkozott, hiszen mikor volt fontos sz�m�ra, hogy agg�dnak-e �rte vagy sem? A sz�leit�l, legink�bb az apj�t�l soha nem kapott ilyen ir�ny� t�r�d�st, �t csak az �rdekelte, hogy a Nagyurat min�l jobban szolg�lja. Narcissa n�mi �rdekl�d�st mutatott anyak�nt, de a sokadik Crutius �s Imperius ezt ki�lte bel�le, a n� szinte �l� halott� v�lt. Valami perverz szenved�llyel szerette a f�rj�t, de az igazi szeretet kiveszett bel�le. Draco visszagondolt a gyermekkor�ra, amikor Voldemort csak n�h�ny ember eml�kei k�z�tt �lt, akkor m�g j� volt. Sokat kir�ndultak, nevettek egy�tt, lovagolni �s haj�k�zni j�rtak, �pp, mint a t�bbi csal�d. Azt�n valami t�rt�nt Luciusszal �s teljesen kifordult �nmag�b�l. Akkor fordult �t szeret� gondoskod�sa valami hihetetlen, embertelen szintre. A fi�t k�nz�sokkal, �tkokkal tan�totta rossz� v�lni. Amikor � vagy �desanyja ellen�llt, sz�vf�jdalom n�lk�l sz�rta r�juk a k�l�nb�z� �tkokat, ront�sokat.
Azt�n v�gre beker�lt a Roxfortba �s azt hitte, v�ge a szenved�snek. Pedig minden �gy folytat�dott, mint annak el�tte. A bar�tkoz�s Potterrel nem siker�lt �s ez d�hvel t�lt�tte el a fi�t, majd f�jdalommal az apja p�lc�j�b�l, mikor otthon elmes�lte. Tal�n ekkor volt utolj�ra �szinte az apj�val, r�j�tt, hogy el tudja z�rni az elm�j�t a f�rfi el�l, �s �gy csak azt tudta meg, amit � elmondott neki. M�g most is �sszerezzent, ha a k�nz�sokra gondolt. Merlinre, gyerek voltam, akinek j�tszania kellett volna a t�bbiekkel, nem otthon a b�lteremben gyakorolni a p�rbajt, fekete m�gi�t. Elvett t�lem mindent, a gyermekkoromat, az any�mat, mindent…
S�t�t gondolataib�l Patty hangja z�kkentette ki.
- Fiatal�r, a Perspicax meg�rkezett!
- Vezesd ide, Patty!
A man� elt�nt, majd hamarosan visszat�rt egy lebeg� alakkal. A Perspicax magas volt, t�bb mint k�t m�ter. Az arca nem l�tszott a fekete csuklya teljesen eltakarta. Draco megborzongott, ahogy r�n�zett.
Merlinre, mint egy dementor!
- L�gy �dv�z�lve, ifj� Malfoy! – sz�lalt meg a vend�g valami meghat�rozhatatlan, recseg� hangon. – Mikor kezdhetem a n�zel�d�st?
- �dv�z�llek t�ged Perspicax! �r�l�k, hogy itt vagy. Ha gondolod, m�ris neki�llhatsz – Draco figyelt arra, hogy higgadt �s kim�rt maradjon a hangja.
- Akkor hagyj magamra, ne legy�l az utamban. Van valaki a h�zban?
- Nincs, csak te leszel �s a Malfoy-szellemek.
- Vel�k elboldogulok. Menj, ifj� Malfoy, majd megkereslek, ha tal�lok valamit.
A fiatal var�zsl� elhagyta a kast�lyt. A t� mell� s�t�lt, ahol a d�lut�nt t�lt�tte Grangerrel. Leheveredett a hinta�gyba �s �szrev�tlen�l �lomba mer�lt.

**

Miut�n Ron �s Harry elindultak szolg�latba, Ginny Hermion�hoz fordult.
- Harry mondta, hogy itt alszol. Mit sz�ln�tok egy pizsi partihoz?
- Olyan r�gen volt ennyi id�nk egy�tt, semmi�rt sem hagyn�m ki! – tapsolt lelkesen Luna.
- Szedj�nk �ssze mindenf�le nasit, n�mi innival�t, bedurrantunk a kandall�ba �s mehet is a besz�lget�s! – lelkesedett fel Hermione is.
Ginny felemelte a p�lc�j�t �s egy Invito seg�ts�g�vel �sszeszedett mindent. Az �gy�t a h�romszoros�ra n�velte �s miut�n minden k�nyelmesen elhelyezkedtek, Hermione fel� fordult. A t�z bar�ts�gosan duruzsolt, Hermion�nak k�sz�nhet�en.
- Lesz hozz�d egy-k�t k�rd�sem, de nem akarlak lerohanni vele. Csak az�rt sz�lok, hogy ne �rjen v�ratlanul! – kacsintott a bar�tn�j�re.
Ett�l a kacsint�st�l Hermione m�ris rosszul �rezte mag�t. Ismerte Ginnyt, ha kacsingat, akkor ott h�z�s k�rd�sekre sz�m�that. Seg�lyk�r�en n�zett a sz�ke boszork�nyra, de Luna csak a v�ll�t vonogatta, jelezv�n, nem tud semmit.
Hermione nem kicsit lett ideges. Nem el�g Draco, most m�g Ginny is. Merlinre, k�sz vagyok! Mi�ta h�vom k�l�nben is Malfoyt Drac�nak? Ami�ta megcs�kolt - v�laszolta egy v�konyka hang a fej�ben.
- Hermione, hah�, Hermione! - Luna ott lengette az orra el�tt a kez�t.
- Igen? - kapta fel a fej�t a l�ny.
- Mi van veled, teljesen sz�tsz�rt vagy! – morgol�dott Luna. – Ma mindent legal�bb k�tszer kell megk�rdezni t�led!
- Bocs�ss meg, Luna! Megism�teln�d m�g egyszer? – k�rte pironkodva a bar�tn�j�t.
- Nem, azt hiszem, most az �n k�rd�sem ideje j�tt el! – v�gott k�zbe hamisk�s mosollyal Ginny.
Hermione kiss� f�lve n�zett a v�r�s haj� boszork�nyra.
- Akkor halljam.. – mondta lemond� mosollyal.
- Ne agg�dj, egyszer� k�rd�s lesz: azt szeretn�m tudni, hogy mi�ta vagy szerelmes Draco Malfoyba?
Hermione �s Luna szemei is elkerekedtek.
- Hogy mit k�rdezt�l?
- Melyik r�sz�t nem �rtetted, Hermione?
- Nem vagyok szerelmes Malfoyba.
- Honnan vetted ezt, Ginny? – n�zett d�bbenten Luna is Ginnyre.
A l�ny elmosolyodott.
- H�t, el�sz�r is, l�ttam, amikor meg�rkeztek – fordult a v�r�s haj� griffend�les Lun�hoz –, m�r az sem volt semmi, ahogy Malfoy tartotta a mi kis Hermion�nkat, hogy szok�s�hoz h�ven el ne v�g�djon a zsupszos utaz�st�l, �s az sem, ahogy � v�laszul hozz�simult kedvenc sz�ke mardek�rosunkhoz. Azt�n – fordult most Hermione fel� –, azt is l�ttam, amikor Malfoy elhagyta az Od�t.
Hermione �rezte, hogy elpirul.
- Mit l�tt�l? – k�rdezte mosolyogva �s nagyon k�v�ncsian Luna.
Ginny visszafordult a m�sik l�nyhoz.
- H�t, tudod, szerintem Hermione �szrevette, hogy amint Malfoy kimenti mag�t a – megjegyzem el�g b�na -, mosd�s dum�val, Harry egyb�l r�vetette mag�t �s besz�lget�st akart kezdem�nyezni. Ebb�l m�r mindenki, aki figyelt, tudhatta, hogy itt bizony f�rfias elterel�s folyik. A mi kis okos bar�tn�nk is �szlelte, �s a legr�gibb n�i tr�kkel – jaj, a kab�tomban maradt a zsebkend�m! –, megel�zte �pp sz�kni k�sz�l� hites ur�t �s hamarabb �rt ki az Od� udvar�ra, mint a siet�sen t�voz� f�rje. �gy volt? - k�rdezte mosolyogva, mire a barna haj� griffend�les szint�n mosolyogva b�lintott. – �s akkor…
- Mi volt akkor? –k�rdezte t�relmetlen�l Luna.
- Megcs�kolta. Malfoy megcs�kolta Hermion�t! – Ginny majd kiugrott a b�r�b�l olyan izgatott volt.
- Micsoda? – k�rdezte Luna, majd amikor l�tta, hogy a barna haj� boszork�ny arca r�kv�r�s, elkezdett nevetni. – Ezt nem hiszem el!
Hermione felkapott egy p�rn�t �s Lun�hoz v�gta. Ginny leend� s�gorn�je seg�ts�g�re sietett, komoly p�rnacsata alakult ki k�z�tt�k. Mikor f�radtan d�ltek h�rman h�romfel�, Ginny �jra megsz�lalt.
- Nos, Hermione, m�g nem v�laszolt�l!
- Mert m�g nem gondoltam v�gig a k�rd�sedet. Nem is biztos, hogy felelni fogok.
- De bizony hogy felelni fogsz! – bizonygatta Luna – Addig innen ki nem m�sz, am�g nem v�laszolsz!

Hermione fel�lt �s a h�t�t nekit�masztotta az �gy t�ml�j�nak.
- Nem tudom, mit mondjak, l�nyok. Nem gondolom, hogy szerelmes vagyok Malfoyba, de hogy k�z�mb�s nem vagyok, az biztos. A hangja, az illata, a test�nek melege – itt valamelyik l�ny felvihogott -, amikor mag�hoz �lel, vagy mell�m �l… sz�val j�lesik. Amikor r�m n�z, a szem�ben �rdekl�d�st l�tok, vid�ms�got. Okos �s m�velt, mindig udvarias… - Hermione elmerengett.
A k�t l�ny hagyta a gondolataiba mer�lni bar�tn�j�t csak jelent�s�gteljesen �sszen�ztek. A barna haj� griffend�les �szrevette.
- Most mi volt ez az �sszen�z�s? – k�rdezte a bar�tn�it.
- Az, kedves Hermione, hogy bizony, hiszed vagy sem, olyan szerelmes vagy Malfoyba, amilyennek egy ifj� feles�gnek lennie is kell… – mondta komolyan Luna. – Csak azt nem �rtem, hogy r�pke p�r nap hogy volt ehhez el�g?
Hermione komolyan v�laszolt.
- Az igazs�ghoz az is hozz�tartozik, hogy az�rt nem ennyire friss ez a dolog… vagyis Malfoy az�ta tetszik nekem, ami�ta el�sz�r tal�lkoztam vele Roxfortban. A viselked�se �s a velem val� �lland� konfront�ci�ja nem vont le abb�l, hogy az egyik legjobb pasi volt a suliban.
Ginny csod�lkozva n�zett a l�nyra.
- H�t, j�l eltitkoltad, hogy tetszik neked!
- K�t p�rbaj k�z�tt az�rt nem esett nehezemre – nevetett Hermione. – De valahol mindig azt gondoltam, hogy nem lehet velej�ig romlott, hiszen amikor senki sem vette �szre, hogy bajban vagyok, � volt az, aki seg�tett.
A l�nyok k�rd� arckifejez�s�re Hermione gyorsan elmes�lte a g�dr�s t�rt�netet.
- �s akkor hol volt az �n kedves f�rjem �s a b�ty�m? – m�rgel�d�tt Ginny.
- El�l besz�lgettek Hagriddal valami k�l�nleges s�rk�nytoj�sr�l.
- �nzetlen�l seg�tett? – h�ledezett Luna.
A barnahaj� l�ny csak b�lintott. Ginnynek �jra esz�be jutott egy k�rd�s.
- Akkor ez azt is jelenti, hogy komolyan veszed a h�zast�rsi esk�t?
- Mire gondolsz pontosan? Nem sz�nd�kozom megcsalni, ha ez �rdekel.
- Nem is felt�teleztem r�lad ilyesmit, ink�bb a „soha el nem hagylak” �rdekel.
- A soha olyan meghat�rozhatatlan.
- Terelsz!
- Mit gondolsz, Ginny, ha Malfoy v�get akar vetni ennek az eg�sznek, lesz valami �t�k�rtya a kezemben?
- A baba - b�logatott Luna.
- Baba?!- fordult fel� egyszerre a k�t griffend�les. – Milyen baba? – k�rdezte Ginny �s kutat�an vizslatta bar�tn�je lapos has�t.
Amint Hermione �szrevette Ginny p�szt�z�s�t nevetni kezdett, hogy zengett t�le a szoba. Luna �s Ginny d�bbenten n�zt�k.
- Ti azt hiszitek… �gy gondolj�tok…? - a barnahaj� boszork�ny nem tudott besz�lni a nevet�st�l.
- Hiszen h�zasok vagytok! – vonta meg a v�ll�t Ginny.
- Igen, nincs ebben semmi fura! – tette hozz� Luna is term�szetes hangon.
Hermione lassan abbahagyta a nevet�st.
Nem mondhatom meg nekik, hogy k�l�n h�l�szob�nk van, b�r �k soha nem �ruln�nak el. Csak esetleg valamelyik�k elsz�ln� mag�t. Most mit mondjak? Ha azt mondom, nem t�rt�nt semmi, azt hiszik Malfoyjal valami nincs rendben. �s? Mit t�r�d�m �n Malfoy h�rnev�vel?
- Nem akarjuk elsietni, m�g v�runk egy keveset – mondta azt�n diplomatikusan.
- Na, csak nehogy kifussatok az id�b�l, egy �v az csak egy �v! – felelte Ginny.
- Na igen, azt�n mehettek a vizsg�latokra! – tette hozz� Luna is.
Hermione mosolyogva n�zett r�juk.
Merlinre, ha tudn�tok, hogy �pp ez a c�lunk! Majdcsak tal�lok valakit, aki Malfoy p�nz��rt seg�t negat�v eredm�nyt produk�lni �s akkor… akkor �jra szabadok lesz�nk mind a ketten. - gondolta a l�ny, de ez a gondolat most nem t�lt�tte el azzal a j� �rz�ssel, mint amikor kital�lt�k Drac�val. Akkor olyan egyszer� volt, hogy az � vagyon�t �s a l�ny ismerets�g�t felhaszn�lj�k, de most, ha belegondol… Nem lesz t�bb� joga a kast�lyban lenni, meg�rinteni a sz�ke var�zsl�t, hallgatni, ahogy nevet.
- Szomor� lett�l – n�zett r� Ginny.
- Nem, csak agg�dom.
- Nem kell, m�g van id�t�k – felelte Luna, majd egy hirtelen �tlettel ford�tott a t�rsalg�son – Nem �gy, mint Ginnynek!
- Mi van Ginnyvel? – n�zett fel Hermione.
- H�t, nekik m�r lassan �ssze k�ne hozni a Potter �r�k�st! – mosolygott a sz�ke boszork�ny.
- Nagyon komolyan rajta vagyunk a t�m�n! – felelte nevetve a l�ny.
Hermione elpirult.
- Jaj, Mione, azt hittem, ezen m�r t�l vagy! �gy pironkodsz minden ilyen t�m�n�l, mint egy sz�zl�ny! – nevetett a v�r�s haj� l�ny.
A barna griffend�les felnevetett, pedig ha Ginny tudn�, hogy a helyzete ebb�l a szempontb�l bizony v�ltozatlan… nos, m�snap hajnalig sem tudn� megmagyar�zni nekik.
Hermione nagyot �s�tott.
- F�radt vagy?
- H�t, reggel m�g Olaszorsz�gban voltunk, ma k�t zsupszos utaz�s van m�g�ttem, igen, tudn�k aludni!
- Akkor bontsuk meg a t�rsas�got, elk�s�rlek a vend�gszob�ba! – Ginny mosolyogva kelt fel �s l�pett a bar�tn�je mell�.

11. fejezet