M�snap Hermione meglehet�sen k�s�n �bredt. A feje f�jt, �s v�gtelen�l kimer�ltnek �rezte mag�t. Az �jszak�j�nak nagy r�sze elment a gondolkod�sra, �s min�l t�bbet gondolkozott, ann�l kil�t�stalanabbnak �rezte a kialakult helyzetet. Nem tal�lt kiel�g�t� v�laszokat �s f�lt att�l, hogy a sz�ke var�zsl� is ebben a cip�ben j�r.
A teraszon m�r v�rta egy nagy b�gre, g�z�lg� k�v� �s a Pr�f�ta friss sz�ma. A c�mlapr�l Harry mosolygott r�, aki Rita Vitrolnak adott interj�t egy sikeres elfog�si �gyben, ami�rt p�r nap rendk�v�li szabads�got �s n�mi jutalmat kapott. A n� k�rd�s�re elmondta, hogy a rendk�v�li szabads�g napjait Ginnyvel k�lf�ld�n t�ltik. Hermione mosolyogva tette le az �js�got, hiszen tudta, hogy bar�tai milyen r�g�ta v�gyakoznak egy eur�pai utaz�sra, ami �gy most lehet�v� v�lt a sz�mukra.
�br�ndozva gondolt vissza Olaszorsz�gra �s az ott t�lt�tt p�r napra. Mereng�s�b�l Hatty megjelen�se z�kkentette ki.
- J� reggel, kisasszony! J�l aludt?
- J� reggelt, Hatty! H�t, aludtam m�r jobban is! A fiatal�r fel�bredt m�r?
- A fiatal�r m�r reggel kor�n elment itthonr�l. Ezt a levelet k�ldte a kisasszonynak! – a h�ziman� egy lez�rt pergament ny�jtott a n� fel�.
Hermione t�tov�zva ny�lt �rte �s letette az asztalra.
- Hozhatom a reggelij�t, kisasszony?
- Igen, Hatty, k�sz�n�m!
Am�g evett a szeme folyamatosan vissza-visszat�rt a pergamenre. A lapon a piros pecs�tviasz olyan volt, mint egy nagy v�rcsepp. Hermione nem kapkodott az �zenet felbont�s�val, �rezte, csal�dni fog.
Esz�be jutott, amikor Draco sz� n�lk�l elt�nt a lak�s�b�l egy besz�lget�s v�g�n, ami a gyerekkor�r�l sz�lt. �gy �rezte, a f�rfi most is a k�nnyebb utat v�lasztotta �s ez szomor�s�ggal t�lt�tte el. Sokkal hat�rozottabb szem�lyis�gnek ismerte a mardek�rost, �s azt is tudta, hogy nem szok�sa a probl�m�k el�l elb�jni. Ha Draco Malfoy m�gis a menek�l�st v�lasztotta, akkor sokkal nagyobb a baj, mint amilyennek els�re t�nt.


M�r a reggeli ut�ni k�v�j�t itta, amikor felt�rte a viaszt. A lapon Draco sz�p k�z�r�s�val az al�bbi �zenetet olvasta:
„ P�r napra el kellett mennem �zleti �gyek miatt. Nem tudom pontosan, mikor t�rek vissza, majd k�ld�k baglyot. D.M.”
Ennyi. K�t sor, k�t �tkozott sor! Hermione d�h�sen gy�rte �ssze a pergament �s egy Piroinitoval l�ngra lobbantotta. A l�ng felvillant, majd gyorsan eleny�szett.
Rendben, Malfoy, vettem az �zenetet! Ne agg�dj, visszah�z�dom a saj�t kis megszokott �letembe, nem zavarom a k�reidet. Hazamegyek. A griffend�les fel�llt, d�h�sen h�tral�kve a sz�k�t �s beviharzott a szob�j�ba. Gyorsan fel�lt�z�tt �s Hatty�rt ki�ltott. A h�ziman� abban a pillanatban megjelent.
- A fiatal�r elutazott p�r napra. �n is elmegyek.
- Est�re visszat�r, kisasszony?
- Nem, nem j�v�k vissza, lehet, hogy soha t�bb�, Hatty!
- Az nem lehet, kisasszony, mit mondok a fiatal�rnak, ha keresi?
- Ha r�m hallgatsz azt, amit akarsz. Mondd azt, hogy meghaltam! – Hermione d�h�sen elfordult �s elhoppan�lt a kast�lyb�l.

**


H�rom nap telt el az�ta, hogy Draco elhagyta a kast�lyt. Az �zletet egy este alatt elrendezte, de �gy d�nt�tt, p�r napot P�rizsban t�lt. Messze kellett j�nnie, t�vol a boszork�nyt�l, hogy �tgondolja a t�rt�nteket. Nem volt sz�p t�le, hogy akkor j�tt el, amikor a feles�ge m�g aludt, de nem akart tal�lkozni a l�nnyal.
Az els� est�t mag�nyosan gubbasztva t�lt�tte egy kocsm�ban, ahol senkit sem ismert �s ahol senki sem ismerte, �s j�l leitta mag�t. A m�snap reggeli macskajaj viszont nem esett neki j�l, a feje szaggatott �s r�ad�sk�nt mindig Hermione szemreh�ny� pillant�s�t l�tta maga el�tt.
A nap folyam�n tal�lkozott egy r�gi aranyv�r� bar�tj�val, akivel annak idej�n egy csapatban kviddicsezett. A k�t var�zsl� kellemesen megvacsor�zott az egyik el�kel� p�rizsi �tteremben, majd a francia f�rfi elh�vta Malfoyt egy b�rba.


A sz�rakoz�hely t�rzsk�z�ns�ge a var�zsl�vil�gb�l ker�lt ki, a b�rsz�keken pedig odaad� boszork�nyok �ld�g�ltek, p�szt�zt�k a t�meget �j �s r�vid ideig tart� kapcsolatokra v�gyva.
Az egyik megl�tta a magas sz�ke f�rfit, �s ring� cs�p�vel odas�t�lt hozz�.
- J� est�t, ismeretlen! – sz�l�totta meg.
Malfoy csod�lkozva n�zett a n�re.
- J� est�t! – k�sz�nt vissza mindazon�ltal udvariasan.
- M�g sosem l�ttalak itt, sz�szi! Mi j�ratban?
Draco szem�ld�ke kiss� felszaladt a „sz�szi” kit�telen, majd g�nyos mosoly jelent meg a sz�ja sark�ban.
- �zlet – felelte sz�kszav�an.
- �s mi lesz a sz�rakoz�ssal? – rebegtette meg a szempill�it a fiatal n�.
- �, az is lesz, m�g egy-k�t �ra, azt�n mindent bele!
- Megh�vsz egy L�ngnyelv whiskyre?
A sz�ke b�lintott �s a pultn�l rendelt egy italt a n�nek. A bar�tj�t nem l�tta sehol. Biztos volt benne, hogy � is tal�lt valami t�rsas�got mag�nak.
- Mikor kezdj�k a sz�rakoz�st? – k�rdezte kac�ran a n�.
Draco elgondolkozva n�zte a fiatal boszork�nyt. Nem tal�lt benne semmi kivetnival�t, de valahogy m�gis volt valami a szem�ben, ami tasz�totta a f�rfit.
- A sz�rakoz�st? – a mardek�ros g�nyosan elmosolyodott. – �n nem veled k�pzeltem el, a sz�rakoz�st. Haza kell mennem. A feles�gemhez.
- Ilyen ny�mnyila alak vagy? – sz�lalt meg szint�n g�nyosan a boszork�ny.
- Ny�mnyila? Nem, nem igaz�n. Csak most m�r biztosan tudom, hogy kihez akarok tartozni– a f�rfi megk�nnyebb�lt, ahogy ezeket a szavakat kimondta.
Miut�n kifizette a n� ital�t, r�viden elk�sz�nt t�le �s kis�t�lt a b�rb�l.
Az utc�n siet�sebbre vette a l�pteit �s visszagyalogolt a sz�llod�j�ba.
Azt m�r nem l�tta, amikor a b�rban hagyott n� is kil�p az ajt�n, megr�zk�dik, �s �talakul egy k�pc�s f�rfiv�.

**


Draco p�r perc eltelt�vel megjelent a Malfoy kast�ly l�pcs�j�n. Most m�r tudta, hogy gy�vas�g volt t�le, hogy sz� n�lk�l otthagyta Hermion�t. Siet�s l�ptekkel ment fel a neh�z ajt�hoz �s lend�letesen benyitott.
- Patty, Hatty, hazaj�ttem!
A k�t h�ziman� halk pukkan�ssal jelent meg.
- Merlin hozta itthon, fiatal�r! – �dv�z�lt�k �r�mmel. - Olyan j�, hogy hazaj�tt, olyan �res volt a kast�ly!
Malfoy elmosolyodott.
- A feles�gem nem adott nektek munk�t?
A k�t man� �sszesand�tott.
- Mi volt ez az �sszen�z�s? – Draco �sszevonta a szem�ld�k�t. – Mi t�rt�nt, am�g nem voltam itthon?
A k�t man� lehajtott fejjel �lldog�lt a var�zsl� el�tt.
- H�, mi folyik itt? Hol van a kisasszony? – n�zett Draco az emelet fel�.
- A kisasszony… a kisasszony elment – mondta halkan Hatty.
- Mit mondt�l, Hatty? – emelte meg a hangj�t Draco.
A man� megrezzent a hangos k�rd�sre �s elkezdte gy�r�getni a k�t�nye alj�t.
- Azt… Miss. Hermione… elment a kast�lyb�l.
- Mikor?
- Amikor a fiatal�r.
- �s mit mondott, hova megy? Mikor j�n vissza? – Draco sz�ve hevesebben vert, a v�r dobolva sz�guldott az ereiben.
- Azt mondta Hattynek… azt mondta, hogy… lehet, hogy soha t�bb� nem j�n vissza!
Draco vill�ml� szemekkel n�zett Hattyre.
- Hova ment?
- Nem… nem tudom. Nem mondta meg. Annyit mondott, amikor Hatty megk�rdezte, mit mondjon a fiatal�rnak, ha keresi, hogy Hatty mondja azt, hogy a kisasszony… meghalt.
Draco d�h�ben az els� keze �gy�be es� dolgot – ami jelen pillanatban egy k�zzel k�sz�tett v�za volt –, v�gta a falhoz. Ezt k�vette m�g n�h�ny cifra k�romkod�s, amiben Hermione neve �sszekapcsol�dott az eszement jelz�vel, a hisztissel �s az elvetem�lt griffend�lessel, majd a fiatal var�zsl� nagy lend�lettel kirontott a kast�lyb�l.
A k�t man� megszeppenve �llt a l�pcs�n, majd egy Reparoval helyre�ll�tott�k az �sszet�rt v�z�t �s lassan a szob�jukba mentek.


Draco t�tov�z�s n�lk�l kezdett d�r�mb�lni Dr. Granger ajtaj�n. Amikor felkapcsol�dott az ajt� feletti l�mpa, a fiatal f�rfi egy l�p�st h�tr�lt.
Az ajt� kiny�lt �s megjelent Phil �lmos arca.
- Draco?
- J� est�t, uram, bocs�nat a k�s�i zavar�s�rt, de Hermion�val lenne egy kis megbesz�lni val�m.
A mardek�ros mag�ban foh�szkodott, hogy itt tal�lja a feles�g�t, mert ha nem, akkor magyar�zkodhat az ap�s�nak, vagy adhat egy Ex-memoriamot neki. A m�sodik esetben ugyan megszegi a l�nynak tett �g�ret�t, de nincs v�laszt�si lehet�s�ge. Semmi m�s �tlete nem volt, hogy hol keresse a makacs �s �nfej� n�t.
- J�hett�l volna el�bb is, m�r biztosan alszik. Gyere be!
A fiatal var�zsl� k�vette ap�s�t, aki hellyel k�n�lta a szalonban, majd lassan felment az emeletre, hogy fel�bressze Hermion�t. A n� hat�rozatlanul s�t�lt le a f�ldszintre �s kiss� elbizonytalanodott, amikor megl�tta a mardek�ros feld�lt arc�t. Draco felpattant, megragadta a boszork�ny csukl�j�t �s sz� n�lk�l kir�ngatta mag�val a kertbe. A griffend�les nehezen tudta tartani az iramot a m�rges f�rfival, n�ha meg-megbotlott egy f�csom�ban. A f�rfi hirtelen meg�llt �s szembefordult a l�nnyal. Hermione, akinek meztelen talpa cs�szott a nedves f�v�n, nem b�rt ilyen gyorsan meg�llni, ez�rt bele�tk�z�tt a f�rfiba, majd vissza is pattant r�la. Azonnal megcsapta az orr�t az ismer�s ment�s-citromos illat, ahogy Draco ut�nakapott, hogy ne essen el. A f�rfi r�hajolt �s a karjai a n� derek�ra kulcsol�dtak.


Egyik�k r�sz�r�l sem volt sz�nd�kos, de a k�vetkez� pillanatban m�r csak arra eszm�ltek fel, hogy �nfeledten cs�kolj�k a m�sikat. Hermione karjai �t�lelt�k Draco nyak�t, a f�rfi pedig kiegyenesedve, a derek�n�l fogva emelte fel a l�nyt mag�hoz. Hermione �szt�n�sen �lelte �t a combjaival Draco derek�t, aki v�ltoztatva a fog�son a n� feneke alatt kulcsolta �ssze a karjait. Teljesen elm�ly�ltek a cs�kban, nem volt sz�ks�g szavakra, amikkel esetlegesen mindent elrontanak. Nem kellett m�s, csak �rezni a m�sik test�nek meleg�t, b�r�nek puhas�g�t. Mikor elfogyott a leveg�j�k �s sz�tv�ltak az ajkaik m�g szorosabbra f�zt�k az �lel�st. Draco Hermione nyakhajlat�ba temette az arc�t �s m�lyen besz�vta a n� illat�t. Hermione ujjai belet�rtak a f�rfi s�r� haj�ba �s a fej�t a var�zsl� v�ll�n pihentette.
A l�ny �rezte, hogy a f�rfi elmosolyodik.
- Hi�nyoztam? – j�tt a tompa k�rd�s a nyakhajlat�b�l.
Hermione is elmosolyodott, majd a var�zsl� f�l�be suttogta a v�laszt.
- �lmodban.
Draco felnevetett. �vatosan h�tr�lt - m�g mindig karjaiban a l�nnyal -, am�g el nem �rte a hinta�gyat. Hermione ugyan�gy �lt az �l�ben, mint az esk�v� el�tti este a szob�j�ban. Csendes b�ke vette �ket k�r�l, nem �rezt�k a h�v�s �jszakai leveg�t egyszer�en csak �lvezt�k a m�sik k�zels�g�t. Mindketten tudt�k, hogy v�ltoztatni kell a kapcsolatukon, de egyik�k sem tudta eld�nteni, hogy k�szen �ll-e r�. Elj�tt az ideje egy komoly besz�lget�snek, amiben tiszt�zniuk kell, mit akarnak a j�v�t�l, mit akarnak kezdeni a h�zass�gukkal. A v�laszt�s neh�z volt, mert vagy elk�telezik magukat a m�sik mellett, vagy visszat�rnek a kev�sb� vesz�lyes h�rom l�p�s t�vols�gra alapozott viszonyra.


Draco t�rte meg a csendet.
- Mi�rt j�tt�l el a kast�lyb�l?
A n� lehunyt szemmel v�laszolt.
- D�h�s voltam r�d �s nem akartalak t�bb� l�tni.
A mardek�ros felvonta a szem�ld�k�t.
- Mi�rt is?
- Mert otthagyt�l egyed�l. Azt hittem, m�snap reggel megbesz�lj�k, hogy merre tov�bb. Te a k�nnyebb megold�st v�lasztottad. Elsz�kt�l el�lem.
- Nem el�led sz�ktem meg, a probl�ma el�l – felelt Draco �szint�n. - Egy�bk�nt sem �g�rtem neked semmit.
Hermione b�natosan b�lintott.
- T�nyleg nem �g�rt�l semmit, legal�bbis erre az eshet�s�gre a sz�vets�g�nk nem terjedt ki. Ez nem volt benne a pakliban, fel sem mer�lt a lehet�s�ge, hogy ennyire �sszekusz�l�djon az �let�nk.
- �sszekusz�l�dott? – k�rdezett vissza a var�zsl�.
A n� feln�zett az arc�ra �s elmosolyodott.
- Minek nevezn�d? Itt �l�k az �ledben, egy sz�l h�l�ingben a sz�leim kertj�ben, �jjel k�t �ra van �s eszembe sincs elmenek�lni.
- Pedig azt k�ne tenned. Futni, am�g nem k�s� – d�nny�gte a f�rfi �s v�gigsim�tott a n� arc�n. – Meg kell szabadulnod t�lem, nem szabad, hogy a k�zeledbe engedj!
- Mi�rt?
A f�rfi nem v�laszolt.
- A m�ltad az, ami nyomaszt?
A var�zsl� b�lintott.
- Nincs mit sz�p�teni rajta, m�g most is ut�nam ny�l, nem tudom �s nem is akarom lemosni magamr�l, amit tettem. Meggy�z�d�sb�l szolg�ltam a s�t�t oldalt.
- Ebben n�tt�l fel. Nem mer�lt fel, hogy m�s is lehetsz!
- Ez nem igaz. Dumbledore felaj�nlotta a feh�r oldalt. Nem fogadtam el.
- Nem fogadhattad el, Draco, �s ez teljesen m�s megvil�g�t�sba helyezi a dolgokat. Nem �rulhattad el az ap�d, a csal�dod, a bel�d nevelt hitet!
Draco lemosolygott a boszork�nyra.
- Granger, mit m�velsz?
- Hogy �rted?
- Nem veszed �szre, hogy mentegetsz? Pr�b�lsz hitelt adni a tetteimnek!
Hermione �rezhet�en �ssz�bb h�zta mag�t a f�rfi �lel�s�ben �s Draco nem tudta meg�llni, hogy beleolvasson a boszork�ny gondolataiba.
Merlinre, val�ban igazad van, mosdatlak m�g magam el�tt is, de k�ny�rg�m, mi�rt csak ezt l�tod? Az igazat mi�rt nem l�tod a szavaimban? Hiszen minden, amit mondtam igaz! Nem volt v�laszt�sod, csak a rossz mellett d�nthett�l! Jaj, Draco mi lesz �gy vel�nk? Lesz egy�ltal�n olyan, hogy „mi”? Le tudjuk gy�zni a m�ltat?
A l�ny megr�zk�dott �s ezzel kiz�kkentette Drac�t a gondolataib�l.
– F�zol? – k�rdezte gyeng�den.
A n� b�lintott.
- Ideje lesz bemenni – sz�lt a f�rfi �s kiemelte Hermion�t az �l�b�l. – Bek�s�rlek.
- Mi�rt r�ngatt�l ki? – n�zett r� kutat�an a boszork�ny.
- Mert ordib�lni akartam veled, kik�rni magamnak, hogy elhagyt�l… azaz hogy elhagytad a kast�lyt- korrig�lt gyorsan -, �s nem �rtes�tett�l r�la.
- �rtem – a n� alig tudta elfojtani a mosoly�t.
Sz�val beletapostam a macs� �nedbe! A nagy Draco Malfoyt elhagyta a feles�ge, micsoda sz�gyen!
Lassan s�t�ltak visszafel�, az ajt�ban Draco meg�llt.
- Nem j�ssz be? – n�zett r� a feles�ge. – Elalhatsz a nappaliban!
- Azt hittem, haza j�ssz velem – felelte a f�rfi.
- Nem hagyhatom itt sz� n�lk�l a sz�leimet.
- Mit mondt�l nekik, mi�rt vagy itt?
- Azt, hogy elutazt�l �s nem akartam egyed�l maradni a kast�lyban. Majd �rtem j�ssz, ha haza�rt�l – a n� elpirult.
- Akkor az�rt nem volt ap�d meglepve, amikor megl�tott. Agg�dtam, hogy nem leszel itt �s magyar�zkodnom kell, hogy mi�rt kereslek �jnek �vadj�n!
- Akkor maradsz?
- A kanap�n?
- A kanap�n.
- Neked mekkora az �gyad?
- Ne is �lmodj arr�l, hogy beengedlek az �gyamba! – mosolygott Hermione.
- Pedig megtehetn�d, hiszen a feles�gem vagy! – pr�b�lkozott tov�bb a f�rfi.
- Felejtsd el! – a n� bel�pett a h�zba.


Draco mosolyogva k�vette. Mindegy, meg kellett pr�b�lnia, b�r meglepte volna, ha a boszork�ny enged a k�r�snek. Elh�zta a sz�j�t, amikor felm�rte az emlegetett kanap�t, r�vid is volt �s keskeny is.
- Granger, ezt te sem gondoltad komolyan, hiszen ezen egy gyerek se tudna k�nyelmesen elfek�dni!
- Sajn�lom, Malfoy, akkor aludj a fotelben – v�laszolta a n� �s m�r el is indult az emeletre, a h�l�szob�j�ba. – Egy olyan nagy tud�s� var�zsl�nak, mint amilyen te vagy, nem okozhat neh�zs�get megnagyobb�tani egy kanap�t, ugye? - incselkedett m�g vissza miel�tt elt�nt a l�pcs�fordul�ban.
Draco m�g duzzogott egy kicsit, majd egy Baziteoval megdupl�zta a kanap� m�reteit.

**


Reggel Jane Granger �lmosan ballagott a konyh�ba. Rutinos mozdulatokkal feltette a k�v�t �s a nappaliba ment, hogy szok�sa szerint megn�zze a reggeli t�v�h�rad�t. A t�vvez�rl�vel bec�lozta a t�v�t, �s ahogy szokott, lehuppant a kanap�ra.
M�g szinte le sem �rt a feneke m�r pattant is f�l �s hatalmasat sik�tott.
Draco szint�n felpattant, �s most farkasszemet n�zett az any�s�val. Az emeletr�l dobog� l�bak zaja hallatszott �s megjelent Phil �s Hermione Granger. A k�p, ami el�j�k t�rult nem volt mindennapi: a sz�ke var�zsl� �s a h�z asszonya egym�ssal szemben, Draco kez�ben c�lra tartva a p�lc�ja, Jane Granger kez�ben pedig a t�vvez�rl�, hasonl� helyzetben.
Hermione egy gyors Invitoval kikapta Draco kez�b�l a p�lc�t �s sietett lefel� a l�pcs�n.
- Draco! – sz�lalt meg Jane. – Mi a f�szkes fen�t keresel a kanap�n?
- Tegnap �jjel �rkeztem…
- Ezt tudom, hallottam, �s Phil is mondta, hogy itt vagy!
- Akkor? – n�zett r� a f�rfi csod�lkozva.
- H�t azt hittem, m�g fenn alszotok Hermion�val – felelte a n�.
- Um… hmm… Melegem volt �s lej�ttem ide, azt�n �gy l�tszik, elaludtam – v�laszolt a sz�ke var�zsl�.
A szeme �sszevillant Hermion�j�val.
- Igen, �n mondtam, hogy j�jj�n le ide, mert itt h�v�sebb a szoba! – sietett Drac�hoz a n�.
Amint oda�rt �t�lelte a derek�t.
- V�rtalak is vissza az �jjel, de elaludtam – mosolygott a f�rj�re.
A l�ny �desanyja felnevetett.
- A fr�szt hoztad r�m, kedvenc vejem!
- A k�v�! – sz�lt Hermione �s beszaladt a konyh�ba. - �ljetek le �s majd viszem!
- Seg�tsek? – k�rdezett r� Draco.
- Persze, k�sz�n�m –kiab�lta vissza a n�.
A sz�ja a f�l�ig �rt, amikor megl�tta a var�zsl� k�cos haj�t a konyh�ban.
- �r�l�k, hogy ilyen j�l mulatsz! – sz�lalt meg szemreh�ny� hangon Draco. - Mondtam este, hogy engedj be az �gyadba! L�tod? Anyuk�d szerint is ott lenne a helyem!– tette hozz� vigyorogva.
- M�g csak az kellett volna, Casanova! – nevetett r� a boszork�ny. - Gyere, vigy�k ki a k�v�t!


A sz�l�k m�r a kerti asztal mellett �lve nevetg�ltek a reggel t�rt�nteken. Jane a vej�hez fordult.
- Merre j�rt�l, Draco?
- P�rizsban voltam, asszonyom!
- Most m�r igaz�n sz�l�thatn�l Jane-nek �s tegez�dhetn�nk is!
- K�sz�n�m, Jane! – cs�kolt kezet a f�rfi.
- Mit terveztek m�ra? – k�rdezte Phil.
- Ugyan, most j�tt haza Draco, biztosan kettesben szeretn�nek lenni! – vetette k�zbe Jane.
- Mi�rt k�rdezted, apu? – n�zett r� Hermione.
- Ma elmegy�nk horg�szni any�ddal, gondoltam, vel�nk j�hetn�tek, persze csak akkor, ha van kedvetek hozz�!
A boszork�ny Drac�ra n�zett, aki b�lintott.
- Sz�vesen veletek megy�nk! – v�laszolta mosolyogva Hermione.
- Akkor a k�v� ut�n �sszepakolunk, be a kocsiba �s indulhatunk is! – �rvendezett a l�ny apja.

15. fejezet